A népfelségtől a parkolásig - mihez nyúlhat hozzá a Fidesz, ha kétharmados többséget szerez?

Ha valóban képes lesz kétharmados többséget szerezni a Fidesz, akkor egy sor kérdésben a saját képére formálhatja az országot. Például belecsempészheti a népfelség elvét az alkotmányba, vagy átírhatják a médiatörvényt. A minősített többség ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy megoldjanak több, régóta húzódó kérdést: rendezhetik például az önkormányzati rendszert, és megmenthetik Budapestet az ingyenessé váló parkolás által okozott káosztól.

A Fidesz "kontrollálatlan túlhatalmától", vagyis kétharmados többségétől tart az MSZP, Lendvai Ildikó pártelnök ezzel a fenyegetéssel próbálja felrázni az MSZP szavazóit, sőt, négy jelöltjüket léptetik vissza, hogy rávegyék az LMP-szavazókat az MSZP támogatására (a visszaléptetésről itt olvashat). Az MSZP félelmeit az alapozza meg, hogy Fidesznek az első forduló után 206 képviselője már biztosan van, tehát a kétharmados többséghez már csak 51-et kell megszereznie abból 57 körzetből, ahol második fordulót rendeznek április 25-én.

Az alkotmány jelenleg 49 különböző ügyet említ, amelyről kétharmados többséggel kell határozni, ebből 19 esetben - egyebek mellett hadiállapotról és békéről, szükségállapot kihirdetéséről vagy éppen az alkotmánybírók megválasztásáról - nem elég az ülésteremben jelen lévő képviselők kétharmadának támogató szavazata, hanem az összes (alapesetben 386) képviselő minősített többségének (258 képviselő) kell igennel voksolni.

Tiszteletreméltó alkotmány

Orbán Viktor Fidesz-elnök tavaly novemberben egy könyvbemutató után mondta azt, hogy a jelenlegi magyar alkotmányban "nincs semmi, amit az ember tisztelhetne", az csak egy "technokrata szabályhalmaz". Azt mondta, a következő alaptörvénynek olyan szövegnek kell lennie, amely képes közös célok érdekében összefogni minden magyart. Kétharmados többség birtokában a Fidesz elvileg megalkothatja a neki tetsző alkotmányt, de Orbán néhány nappal később egy tévéműsorban azt mondta, nem kívánja alapvetően megváltoztatni a mai alkotmányos berendezkedést.

A jelenlegi alkotmánnyal az a legnagyobb baj, hogy ha tartalmilag nem is, formailag még mindig a Rákosi-rendszer alaptörvénye: 1949. évi XX. törvénynek hívják. A rendszerváltáskor is csak ideiglenesnek tekintették a módosítását, a bevezetőjében le is van írva, hogy csak "hazánk új Alkotmányának elfogadásáig" érvényes. Orbán kritikájának is fontos eleme, hogy "egy tiszteletre méltó alkotmány nem kezdődhet úgy, hogy bevallja az első mondatban, hogy ez egy átmeneti papíros".

Korábban több találgatás látott napvilágot, hogy a Fidesz kétharmados többség esetén a mai parlamentáris rendszer helyett elnöki (mint például az amerikai) vagy legalábbis félprezidentális (mint a francia) rendszert vezetne be, vagy épp kétkamarás parlamentet hozna létre. Erről Orbán a november végi tévéműsorban azt mondta: "Magyarország adottságaihoz, az elmúlt húsz év történetéből az következik, illetve történetéhez az illik", hogy a jelenlegi rendszert tartsák fent.

Az új alkotmány Orbán elképzelései szerint "a népfelség elvére épül" és a lengyel alkotmány mintájára tartalmaz "szép, az adott nemzetnek a méltóságát, öntudatát és önbecsülését is kifejező, a nemzet egységét megfogalmazó mondatokat". A példaként emlegetett lengyel alkotmány bevezetőjében többek közt az áll: "Mi a lengyel nemzet, a köztársaság minden polgára, azok, akik úgy hiszik, Isten az igazság, az igazságosság és a szépség forrása, ahogy azok is, akik nem a hitből, hanem más forrásból származtatják ezeket az egyetemes értékeket, egyenlők [vagyunk] jogokban és kötelezettségekben a közjó érdekében".

Az alkotmányt ugyan meg lehet változtatni a kétharmados többség birtokában, de az új alkotmány elfogadását egy rendelkezés ennél is jobban megnehezíti. A jelenlegi alaptörvény szerint ugyanis "az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges". A négyötödös többség az Országgyűlésben legalább 309 képviselőt jelent, ennyi mandátumot pedig biztosan nem szerezhet a Fidesz.

Személyes ügyek

Az alkotmány értelmében az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges több fontos állami poszt betöltéséhez. Korábban gyakran előfordult, hogy ezekre a posztokra a pártok közti alkuk alapján jelöltek személyeket, vagy ennek hiányában sokáig betöltetlenül hagyták, mint például a Legfelsőbb Bíróság elnökének posztját. A kétharmados többség birtokában azonban a Fidesz maga választhatna alkotmánybírókat, és betölthetnék az Állami Számvevőszék elnökének jelenleg üres székét. Már az első körben megválaszthatnák (idén nyáron) az új köztársasági elnököt is.

Kétharmados többség szükséges ahhoz is, hogy az Országgyűlés felfüggessze egy képviselő mentelmi jogát. Korábban többször előfordult, hogy a Fidesz vagy az MSZP akkor is megvédte egy-egy képviselő mentelmi jogát, ha azok ellen közvádas bűncselekmény miatt indult volna eljárás (a most véget érő ciklus mentelmi ügyeiről itt olvashat). A kétharmados többség birtokában azonban a Fidesz gond nélkül kiadhatja az igazságszolgáltatásnak a többi párt képviselőit. Semjén Zsolt KDNP-elnök egy barcsi választási fórumon márciusban azt mondta: a szocialisták épp azért félnek a Fidesz kétharmados győzelmétől, mert akkor fel lehet függeszteni a mentelmi jogukat.

Orbán tiszteletreméltó alkotmányt, kisebb parlamentet és kettős állampolgárságot ígér

Kétharmados többséget igényel az Országgyűlés saját működési rendjének, a házszabálynak a módosítása is. Ez eddig garantálta, hogy egyetlen párt sem tudja a saját akarata szerint egyoldalúan megváltoztatni a parlamenti játékszabályokat, de a Fidesz a kétharmad birtokában elvileg ezt is átírhatja. A házszabály módosításával szűkíthetők vagy éppen bővíthetők az ellenzéki frakciók jogai, meg lehet könnyíteni vagy épp megnehezíteni például vizsgálóbizottságok felállítását.

Állampolgárság mindenkinek

Orbán Viktor hétfőn azt mondta, már az új kormány megalakulása előtt megadnák a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak. A Fidesz és a KDNP képviselői (Németh Zsolt, illetve Semjén Zsolt és Simicskó István) már tavaly októberben benyújtottak egy javaslatot az állampolgársági törvény módosításáról, de novemberben visszavonták, állítólag az MSZP húzódozása miatt. Ennek lényege azt lett volna, hogy könnyített, gyorsított eljárással honosítottak mindenkit, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt (még az 1879-es állampolgársági törvény alapján), és aki ezt kéri.

Kihagyták volna a honosítás feltételei közül azt a megkötést, ami előírja, hogy a kérelmezőnek a "megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított", vagyis nem kellene itt élni ahhoz, hogy a magyar állampolgárságot megkapják. A kérelmezőknek a javaslat szerint nem kellett volna vizsgát tenniük alkotmányos alapismeretekből, csak a magyar nyelvtudás és a büntetlen előélet maradna meg követelményként. Az állampolgársági esküt a javaslat szerint a könnyített eljárással honosított állampolgárságok megoldhatták volna a külképviseleteken is, vagyis még Magyarországra sem kellett volna utazni.

A fideszes javaslat szerint honosított embereknek nem lett volna automatikusan szavazati joguk, hiszen nem rendelkeztek volna állandó magyarországi lakcímmel (ez alapvető feltétele annak, hogy valaki szavazhasson). Az [origo]-nak vasárnap este Szász Jenő, a Fidesszel szövetséges romániai Magyar Polgári Párt vezetője is azt mondta, szimbolikus értékűnek tartják a kettős állampolgárságot, és nem igénylik, hogy az szavazati joggal járjon együtt, mert elsősorban a saját szülőföldjükön akarnak boldogulni.

A vélemény szabad

A kétharmados törvények közé tartoznak a szólás- és véleményszabadság gyakorlását szabályozó jogszabályok is. Ezek közül az egyik legfontosabb az 1986-ban, még a rendszerváltás előtt elfogadott sajtótörvény, illetve a tévék és rádiók működését szabályozó médiatörvény. Ez utóbbi egy 1996-ban elfogadott jogszabály, de ez is elavult: nem tud mit kezdeni az utóbbi években elterjedt, vagy a közeljövőben bevezetésre váró technológiákkal.

Az első Orbán-kormány idején a Fidesz megpróbálkozott azzal, hogy a kétharmados sajtótörvény helyett az egyszerű többséggel módosítható Polgári törvénykönyvben szabályozzon számára fontos dolgokat. A jogszabály - amelyet beterjesztőjéről, Répássy Róbert képviselőről Lex Répássynak neveztek - kimondta volna, hogy akinek sérti az érdekeit egy lapban megjelent vélemény, az követelheti, hogy jelenjen meg az ő véleménye is. A törvény nem lépett hatályba, mert Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte, az pedig megsemmisítette.

A médiatörvényről régóta folytak egyeztetések a parlamenti pártok közt, és 2008 novemberében el is készült az első változat. Később még három verzió készült - mindegyik közös jellemzője volt, hogy igen komoly beleszólást adott a politikának a média ügyeibe - 2009 tavaszáig, de végül a Fidesz kihátrált jogszabály-tervezet mögül. Az okokról nem nyilatkoztak egyértelműen. Cser-Palkovics András, a párt országgyűlési képviselője és szakpolitikusa egy közleményt adott ki, amelyben azt írta: a tervezet számos területen komoly előrelépést jelentene, de sok olyan kompromisszumot tartalmaz, amelyek nem tudnák biztosítani azt az áttörést, amelyre "a mostani médiaszabályozási káoszban szükség lenne".

Választási törvény és parlament

Orbán már korábban megígérte, hogy kisebb parlamentet hoz létre, sőt, pártja egyéni képviselőjelöltjeivel is megígértette, hogy támogatják ebben. A parlament létszámánál azonban fontosabb az, hogy a képviselőket milyen rendszerben választják meg, és erről nem mondott semmit. Az biztos, hogy kisebb parlamentről folyó korábbi vitákban a Fidesz nem támogatta, hogy a jelenlegi vegyes rendszert egy tisztán listás váltsa fel. Ez nem csoda, hiszen a Fidesz jelenleg a legerősebb párt, számára inkább az egyéni körzetek kedveznek. Ezekben ugyanis egy kivételével a jobboldali párt jelöltjei végeztek az élen (a különböző választási rendszerekről, azok előnyeiről és hátrányairól itt olvashat).

Az egyéni körzetek azonban az elmúlt 20 évben aránytalanná váltak, a legkisebbekben alig 30 ezer, a legnagyobbakban több mint 60 ezer választásra jogosult polgár él. Erre a problémára az Alkotmánybíróság már 2005-ben felhívta a figyelmet, amikor kimondta, hogy sérül az egyenlő választójog alapelve. A testület 2007 nyaráig adott időt az Országgyűlésnek, hogy orvosolja a problémát, de ez máig nem történt meg. Elvileg ugyan a kormány határozza meg a választókerületeket, de egyrészt az elmúlt 20 évben egyik kabinet sem vette a bátorságot a változtatásra, másrészt a népesség mozgása miatt 10-20 év múlva ismét előáll ugyanez a probléma. A kétharmados választási törvényben kellene tehát rögzíteni, hogy ki, milyen időközönként és elvek alapján döntsön a választókerületekről.

Kétharmados többséggel kellene megoldani egy sor más, a választásokhoz és népszavazásokhoz kötődő alkotmányos problémát. A magyar Országgyűlés legrégebbi, 1992 óta húzódó mulasztásos alkotmánysértése például a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének megoldatlansága. Nincs megnyugtatóan szabályozva a külképviseleti szabályozás sem. A jelenlegi szabályozást egyszer már hatályon kívül helyezték, de mivel nem sikerült helyette újat alkotni, tavaly novemberben mégis úgy döntöttek, inkább visszaállítják az alkotmánysértő megoldást, minthogy ne legyen szavazás külföldön (a problémáról itt olvashat részletesen)

Helyi vizeken

A legnagyobb, kétharmados többséget igénylő jogalkotási feladat minden bizonnyal az önkormányzatokat érinti. A 20 éve elfogadott rendszer több sebből vérzik, de az eddigi kormányok nem tudtak hozzányúlni, mert a 3200 önkormányzat létét, vagy az önkormányzatok jogait és feladatait érintő törvények is elfogadásához kétharmados többséget igényelnek. Ez olyan kérdések kezelését is megnehezíti, mint például a fizető parkolás újraszabályozása. Az Alkotmánybíróság idén június 30-i hatállyal megsemmisítette - a fővárosi parkolási rendelet mellett - az önkormányzati törvény egy részét is (erről itt olvashat), ezért ha addig nem születik új jogszabály, ingyenessé válik a parkolás.

A Fidesz eddig csak keveset árult el abból, milyen tervei vannak az önkormányzatokkal. Orbán Viktor beszélt arról, hogy jelentősen csökkenteni akarják az önkormányzati képviselők számát. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere erről március végén azt mondta, már az októberi önkormányzati választás előtt meg lehetne tenni. Tarlós István fővárosi frakcióvezető pedig kedden reggel az MTV műsorában azt mondta, jó lenne egy hatéves ciklus beiktatásával két évvel eltolni egymáshoz képest a parlamenti és önkormányzati választásokat.

A Fidesz korábban is elutasította a közigazgatás regionális átszervezését. Szűcs Lajos, a Pest megyei önkormányzat fideszes elnöke korábban például úgy fogalmazott: az "ezeréves" megyék létjogosultsága kikezdhetetlen. Kósa pedig azt mondta: "ezt az egész régiós vircsaftot nem tartom sokra, nincs is rá szükség", és komolyan el kellene azon gondolkozni, szükség van-e a kistérségi társulásokra. Budapestről Tarlós és Kósa tavaly közösen jelentettek meg egy dokumentumot, amelyben négy lehetséges megoldást vázoltak fel, de nem mondták ki, szerintük melyik lenne a legjobb.

Az első változat szerint megmaradna a 23 kerület, de elvonnák egyes hatásköreiket a főváros javára, például nem lennének kerületi szabályozási tervek. A második változat, hogy Budán három, Pesten négy-öt kerületet hoznak létre, amelyek megőriznék jogaikat. A harmadik, úgynevezett City-koncepció szerint Budapest belső kerületei olvadnának össze, a külsőket pedig négy-öt kerületté vonnák össze. A negyedik lehetőség, hogy mind a 23 kerület megszűnne, a városrészeket csak elöljárók képviselnék.