Fájó sebek és szimbolikus ügyek sorakoznak a Fidesz feketelistáján

Vágólapra másolva!
Fele részben olyan dolgok szerepelnek a Fidesz szerint kivizsgálásra váró, a párt szerint gyanús ügyek listáján, amelyeket egy hatóság sem érzett eddig elég súlyosnak ahhoz, hogy elkezdjen foglalkozni vele. A nagy és aktuális botrányok - például a BKV-ügy, a tévészékház eladása - mellett néhány szimbolikus ügy is felkerült a Fidesz listájára. Ilyen a 2006-os rendőri fellépés vagy az állami vezetők végkielégítése.
Vágólapra másolva!

Tizenegy üggyel kezdené a Fidesz kormányra kerülése után az elszámoltatást és a felelősségre vonást - jelentette be március 26-án Lázár János, a Fidesz országgyűlési képviselője. A tizenegy ügy később kiegészült kettővel. Nyomoznak még hűtlen kezelés gyanújával a kormányzati negyed miatt? Folyik még eljárás a bábolnai polgármester ellen? Vizsgálják az állami vezetők végkielégítéseit? Az [origo] megnézte, mi a helyzet azzal a 13 üggyel, amelyeknek a feltárásával kezdené a kormányzását a Fidesz.

1. A BKV körüli botrányok - Több gyanúsított van, továbbra is folyik a nyomozás
A BKV-ügyet a Fővárosi Közgyűlés különbizottsága vizsgálja, a BRFK pedig több embert is gyanúsít vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, a nyomozás jelenleg is folyik. A gyanúsítottak között van többek között Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes, Mesterházy Ernő főpolgármesteri tanácsadó és Antal Attila volt BKV-vezérigazgató. Szerdán derült ki, hogy a rendőrség szerint bűnszervezetben végrehajtott egykövetés gyanúja is felmerülhet az ügyben, ami súlyosbíthatja az esetleges bűncselekmények megítélését. A gyanúsítottak közül többen előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben vannak. A BKV-botrányról szóló cikkeinket itt találja.

2. A meghiúsult kormányzati negyed - Gyanúsított még nincs, a nyomozást meghosszabbították
A kormány 2006 decemberében döntött arról, hogy a Nyugati pályaudvar mögött építik fel az új kormányzati negyedet. A kormány azonban több hónapos időhúzás után feladta a beruházást és 2008 januárjában hivatalosan is lefújták a projektet. Addig a kormány 8,5 milliárd forintot költött a telkekre és 600 milliót szakértőkre és pályázatokra. A Nemzeti Nyomozó Iroda 2009 júliusában indított nyomozást az Állami Számvevőszék feljelentése alapján, hűtlen kezelés gyanújával. Az ügyészség márciusi tájékoztatása szerint nincs gyanúsítottja az ügynek, a nyomozás határidejét pedig három hónappal, június 5-re hosszabbították meg. A kormányzati negyedről szóló cikkeinket itt olvashatják.

3. A sukorói kaszinóberuházás - Ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás

A Pénzügyminisztérium 2009 februárjában hirdetett koncessziós pályázatot a Közép-Dunántúl régióban létesítendő, első kategóriába sorolható játékkaszinó létesítésére és üzemeltetésére. A kaszinóberuházás tervezett területéhez, a sukorói ingatlanhoz úgy jutott hozzá Joav Blum izraeli üzletember, hogy elcserélt két albertirsai és egy pilisi telket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MVM). A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője - a kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján - október 1-jén közölte, hogy valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek. A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a tervezett beruházással kapcsolatban a sukorói és az albertirsai, valamint pilisi ingatlanok cseréje miatt. A nyomozás jelenlegi állásáról a főügyészség nem tudott bővebb információról szolgálni az [origo]-nak. A kaszinóberuházásról szóló cikkeinket itt olvashatják.

4. A bábolnai földeladás - Hűtlen kezelés miatt folyik a nyomozás a polgármester ellen
A Központi Nyomozó Főügyészség 2010 januárjában rendelt el nyomozást Horváth Klára, Bábolna MSZP-s polgármestere ellen, hűtlen kezelés gyanúja miatt. A gyanú szerint Horváth Klára, Bábolna MSZP-s polgármestere mindent megtett azért, hogy egy 240 hektáros bábolnai föld az államtól egy magánbefektető tulajdonába kerüljön. Az értékesítéssel a Fidesszel választási szövetséget kötött Magosz számításai szerint körülbelül 7,7 milliárd forint kár érte a magyar államot. A nyomozás jelenlegi állasáról a Központi Nyomozó Főügyészség nem tudott információt nyújtani.

5. A Magyar Televízió székházának bérlése - Hűtlen kezelés miatt nyomoznak
Az MTV Szabadság téri székházát az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 2006-ban adta el 4,5 milliárd forintért egy kanadai tulajdonú beruházó cégnek, a Palace 17. Kft.-nek, ami luxuslakásokat épít majd benne. Az ÁPV már az eladáskor 1,5 milliárdot bukott az üzleten, hiszen a tévétől 6 milliárdért vette meg. Mivel az eladáskor még nem készült el az új tévészékház, az MTV két évig arra kényszerült, hogy visszabérelje a Szabadság téri ingatlant. A gyanú szerint a bérleti díj miatt vélhetően a kanadai cég meglehetősen jutányos áron jutott hozzá a Szabadság téri épülethez. Az ügyben a BRFK hűtlen kezelés gyanújával nyomoz 2009 februárja óta, de nyomozás jelenlegi állásáról nem adtak információt.

6. A Magyar Posta székházának eladása - Fideszes feljelentés alapján nyomoz a BRFK
A Fidesz februári feljelentése alapján 2010 márciusában elrendelte a nyomozást a Fővárosi Főügyészség a postaszékház eladásának ügyében. A feljelentés szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés történt. A Fidesz szerint a Magyar Posta Zrt. régi székházának értékesítésével és az új székház bérleti szerződésével a Magyar Posta Zrt.-t és ezáltal a magyar államot több mint 500 millió forint vagyoni hátrány érte. Az ügyben a BRFK nyomoz.

7. A Malév privatizációja, majd visszaállamosítása - Nincs nyomozás az ügyben
A Malévet 2007-ben privatizálták, amikor a 100 százalékban állami tulajdonban lévő légitársaságban az AirBridge vált meghatározó tulajdonossá. Az AirBridge többségi tulajdonosa két magyar magánszemély, kisebbségi tulajdonosa pedig Borisz Abramovics orosz üzletember lett. A gazdasági világválság miatt csődbe ment az Abramovics által Oroszországban működtetett légitársaság hálózat, emiatt AirBridge részvényei az orosz állami tulajdonban lévő Vnyesekonombank birtokába kerültek. A Malévot 2010 februárjában államosították vissza 25 milliárd forintos tőkeemeléssel, jelenleg a magyar államnak 95 százalékos tulajdonrésze van a cégben. Az ügyben nem folyik rendőrségi eljárás. A Malévról szóló cikkeinket itt olvashatják.

8. A 2006. októberi 23-i rendőri fellépés - A Legfelsőbb Bíróság dönthet az oszlatás jogosságáról
A 2006-os nemzeti ünnepen kiújultak a zavargások, amelyek szeptemberben kezdődtek az őszödi beszéd kiszivárgása után (a zavargásokról bővebben itt olvashat). A Fővárosi Bíróság 2009 szeptemberében kihirdetett jogerős ítélete szerint a rendőrség jogszerűen oszlatta fel a Kossuth téri tüntetést 2006. október 23-án. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány fellebbezett az ítélet ellen és jelenleg a Legfelsőbb Bíróság vizsgálja az ügyet. Több tüntető azonban - peren kívüli megegyezés vagy bírósági döntés által - kártérítést kapott a rendőrségtől. 2006. október 23-án verték meg Révész Máriusz fideszes képviselőt, de elsőfokon felmentették azt a két rendőrt, akiket Révész megverésével gyanúsítottak.

9. A költségvetési adatok megvizsgálása - Az ügyészség elutasította a feljelentést
A Fidesz szerint 2006-ban az MSZP meghamisította a költségvetés adatait és emiatt Balsai István fideszes képviselő feljelentést is tett. A feljelentést, amelyet Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök és Veres János akkori pénzügyminiszter ellen tett, kétszer is elutasította az ügyészség. Balsai István az [origo]-nak azt mondta, hogy panaszt tettek az elutasítások miatt, de erre még nem reagált az ügyészség.

10. Az állami vezetők végkielégítésének ügye - Nincs vizsgálat
A Fidesz a MÁV és az MVM vezetőinek végkielégítését kívánja megvizsgálni. A Fidesz álláspontjából csak annyi ismert, hogy komolyabban kellene ellenőrizni ezeknek a vezetőknek a végkielégítését. 2009 szeptemberében a MÁV Zrt. felső vezetésének 23 tagja egymillió-egyszázezer és 3,42 millió forint közötti alapbért kapott. A vezetők felmondási ideje szinte személyenként változó, kettő és nyolc hónap között mozog, míg a végkielégítési idejük egyeseknél hat plusz három hónapig tart, de létezik "egyéni szerződés alapján" 12 hónapos időtartam is. Az [origo] információi szerint semmilyen szerv nem vizsgálja az állami cégek végkielégítéseit.

11. Az állami vezetők offshore érdekeltségeinek vizsgálata - Nem vizsgálják az ügyet
A Fidesz az állami vezetőkön elsősorban a korábban több offshore-céggel összefüggésbe hozott Bajnai Gordon miniszterelnököt, Oszkó Péter pénzügyminisztert és Simor András jegybankelnököt érti. Bajnai Wallis-csoportnál végzett munkáját több támadás érte. A Heti Válasz 2007-es cikke szerint a Dataplex Kft.-t 2005-ben vásárolták meg ciprusi off-shore cégek, amelyek közül az egyik a lap szerint a Bajnai által vezetett Wallis érdekeltégébe tartozott. A kft-t három hónappal később hárommilliárd forintos haszonnal adták tovább. Oszkót többször támadták offshore cégei miatt, de Oszkó tagadja, hogy valaha is lett volna ilyen cége. Simor András 2009 végén adta el ciprusi cégét és 800 millió forintos megtakarítását hazahozva egy magyarországi alapban helyezte el pénzét. Az [origo] információ szerint semmilyen eljárás nem zajlik ebben az ügyben.

12. A magyar választási informatikai rendszert üzemeltető cég egyik alvállalkozójának "eltűnése" - Nincs eljárás
A HVG írta meg, hogy az É.B.SZ.K. az Idom 2000 Konzulens Zrt. egyik alvállalkozójaként építette ki többek között a helyi, az országgyűlési és az európai parlamenti választások informatikai rendszereit, és kizárólagos szerzői jogára hivatkozva ezek fejlesztéseit a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (illetve elődje) számára egy évtizede végzi. A céget egy Magyarországon fel nem lelhető személynek adták el, a marokkói illetőségű Bhasil Mohammed a 2008-as tulajdonosváltás idején nem szerepelt semmilyen magyar nyilvántartásban. A cégnyilvántartás szerint lakcíme a Marokkóban van. Az [origo]-val csütörtökön délelőtt a BRFK sajtóosztályán azt közölték, hogy az ügyben a Jobbik múlt héten feljelentést tett, jelenleg vizsgálják, hogy ez alapján elredeljék-e a nyomozást. A BRFK-nál a jövő hétre ígértek döntést.

13. A Daimler-botrány magyar szála - Április végén lehet eredménye az MNV vizsgálatának
Az amerikai igazságügy-minisztérium keresete szerint a Volánbusz 2005-ös járműbeszerzése lehet a korrupciós botrányba keveredett német Daimler autógyár vesztegetési ügyének magyar szála. A dokumentum szerint a Volán 32 Mercedes-buszt vásárolt egy olyan cégtől, amelynek az ügyletben résztvevő üzleti partnere 300 ezer euró kenőpénzt bocsátott magyar kormánytisztviselők rendelkezésére. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója március 24-én rendelt el vizsgálatot, amely várhatóan április végén fog lezárulni.