Tohonya nemzet vagyunk egy felmérés szerint

Vágólapra másolva!
A magyarok sportolási kedve jóval elmarad az EU-s átlagtól egy felmérés szerint. Sokan azt hiszik, hogy a versenysport az egyetlen lehetőség a mozgásra, a tömegsport pedig szinte nem is létezik Magyarországon. Sokan azért tartanak a sporttól, mert azt hiszik, hogy csak az minősül annak, ami megerőltető, úgyhogy inkább nem is mozognak. Ráadásul Magyarországon presztízs-értéke sincs a sportnak.
Vágólapra másolva!

A magyarok sporttól való tartózkodásának legfőbb oka az időhiány - mondta egy 2009 végén megjelent reprezentatív EU-s felmérésről Gáldiné Gál Andrea sportszociológus, a Testnevelési Egyetem Társadalomtudományi tanszékének adjunktusa. 2007-ben ők is készítettek a magyarok sportolási szokásairól egy, az EU-s kutatáshoz nagyon hasonló reprezentatív felmérést, amelynek végeredménye is nagyon hasonló lett. Mindkét kutatásból kitűnik, hogy a magyarok több mint a fele nem sportol, szabadidejét inkább valami mással tölti (a négyoldalas EU-s tanulmány itt tölthető le).

"Túl vannak terhelve a magyarok, rabszolga módjára dolgoznak. Sok élet játszódik le előttem, és ezekből azt látom, hogy a munka miatt nincs energiájuk. Ha a gyerekükre, a férjükre alig jut idejük, hiába lenne rá pénzük, olyan dolgokat hagynak el, amelyek kicsit is önzőnek tűnnek. Ilyen a sport" - mondta Romhányiné Kovács Mária, a Kispesten lévő Wekerlei Mozgás-műhely alapítója. A magyarok pesszimizmusa is közrejátszik abban, hogy alig sportolnak: sokan felesleges befektetetésnek tartják a sportolásra fordított időt, ezért ha választani kell a külön angol és a sport közül, a sportot mondják le előbb - mondta az [origo]-nak a Testnevelési Egyetem több tanára.

"A turizmusnak és a sportnak ugyanazok az ismérvei: mindkettő akkor fejlődhet, ha van szabadidő, motiváció és olyan jövedelem, amelyről az ember szabadon eldöntheti, mire szeretné költeni" - állítja Dosek Ágoston, a Testnevelési Egyetem Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszékének docense. Szerinte jelenleg egyik területen sem állunk valami jól. "A legtöbb ember a szabadidejében a második és a harmadik munkája után szalad. Annak, aki sokat dolgozik, csökken a sportolási hajlandósága, pedig aki rendszeresen sportol, annak emelkedik a szellemi teljesítménye". A magyarok - időkímélés okán - ezért elsősorban az otthonuk és a munkahelyük között mozognak - derül ki az EU-s felmérésből: "Aki 20 percet biciklizik a munkájába, és 20-at vissza, már tett valamit az ülő életmód kompenzálására" - magyarázta Dosek.

Az élsportot támogatta az állam

"Részben a történelmi hagyományok miatt ilyen borús ez a kép: nálunk a szabadidősport nem alulról szerveződött, hanem kívülről meghatározott tömegsport volt" - mondta Gál Andrea, hozzátéve, hogy korábban az állami támogatás jelentős része az élsportra ment el és nem a tömegeknek szóló rekreációra.

Szerinte ebből is fakadhat, hogy Magyarországon nincs akkora presztízse a sportnak: míg Nyugat-Európában nagy klubhagyományok vannak, és klubtagnak lenni pesztízs-kérdés, addig "nálunk egy szülő nehezen tudja bevallani egy egyesület edzőjének, ha a gyerekét nem versenysportolónak szánja. Olyan klubokra lenne szükség, amelyek egész családokat befogadnak" - mondta. További gond, hogy a rendszerváltás után rengeteg sportegyesület, sportpálya megszűnt, ezek szerepét - és árfekvését - pedig nem tudják pótolni a fitneszstúdiók.

A fiatal nőket ugyanakkor utolérte a fitnesz-hullám - állította Gál Andrea, bár felméréseik szerint a magyarok többsége nem a fitnesztermekben, hanem az utcán és otthon mozog. A férfiak megmaradtak a hagyományosabb sportoknál - ilyen a futás, a kocogás, az úszás, a kerékpározás - amelyek előnye, hogy gyorsan és egyénileg megszervezhetők. És persze továbbra is élen jár a foci: "Van a futball, mint sport, és van a többi" - mondta Makovicsné Landor Erika gyógytornász, főiskolai adjunktus. Szerinte a gondok az általános iskolában kezdődnek: a testnevelésórák egyoldalúak, nem elég motiválók és túlságosan is megterhelők, ahelyett, hogy egészségre és mozgásra nevelnék a gyerekeket. A tanulmány szerint a 15-24 év közötti magyar fiatalokon ennek hatásai meg is látszanak: a férfiak 11, a nők mindössze 6 százaléka sportol rendszeresen, szemben az EU-s 19 illetve 8 százalékos aránnyal.

A középkorúak sportolnak, az idősek nem

Nem minden korosztályban rossz a helyzet. Az EU-s felmérés szerint a 25-54 év közötti magyarok ugyanannyit gyötrik a testüket, mint EU-s kortársaik. A gyógypedagógus szerint ennek életkori okai vannak: ilyenkor a legfontosabb a karrier, ehhez pedig elengedhetetlen a sportos, trendi megjelenés. "Ugyanez derült ki a mi kutatásunkból is és ezen nem is kell csodálkozni: a munkaerő eladhatóságában a megjelenés is szerepet játszik, a fizikai kondíció pedig a munkabírásról árulkodhat" - mondta Gál.

Forrás: MTI
Nordic walking tanfolyam a Margitszigeten

A felmérés szerint az 55 évesnél idősebb férfiak, és különösen a nők sportolási szokásai rohamosan zuhanni kezdenek az uniós átlaghoz képest. A magyar lakosság több mint húsz százaléka 60 év feletti, így egy igen széles passzív rétegről van szó. A nőknél nagyobb az eltérés: míg az 55 év feletti uniós átlag 11 százaléka mozog, nálunk 5 százalék ez az arány. A hetven évesnél idősebb magyar nőknek mindössze 2 százaléka mozog, szemben az EU-s 7 százalékkal. "Hatvanvalahány éves korukig dolgoznak aktívan az emberek. Amint valaki nyugdíjba vonul, nagyobb szerepet kap a család és az azzal kapcsolatos tevékenységek" - mondta a lehetséges okokról a gyógypedagógus.

Az 55 év felettiek sportolási kedvét befolyásolhatja az is, hogy a magyarok az EU-átlaghoz képest ekkor már nagyon rossz egészségi állapotban vannak. Sokféle betegség gyötri őket, egyebek mellett koszorúér megbetegedés, elhízás, mozgásszervi betegségek - mondta Simonyi Gábor, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság alelnöke. Éppen ezért javíthatna a helyzeten - állította Gál Andrea -, ha az orvosok is noszogatnák az idősebbeket. "Az orvosokhoz szívesen járnak az idősek, ezért nekik kellene ajánlaniuk a rendszeres sétát, a nordic walkingot. Az idősek egy része úgy képzeli el, hogy csak a megerőltető sport létezik, ezért sokan eleve lemondanak róla" Gál szerint.

Az idősebb korosztály inkább az olcsó, bármikor elérhető, családdal űzhető mozgás iránt fogékony - mondta Makovicsné, aki 15 éve tart 55-nél idősebb nőknek gimnasztikán alapuló tornát. Szerinte a nyugdíjasoknak sok egy 1500 forintos uszodajegy, havonta tízezer forintot pedig nem tudnak kiadni egy fitneszbérletért. Ráadásul a hatvanéven felüli korosztály nem tudja tovább folytatni azt a sportot, amit korábban űzött, és még ha sportolna is, nehezen talál neki való mozgásformát. Eközben az unió nyugati felén egész sportiparágak épülnek az idősebbek igényeire - mondta Makovicsné.

A fitnesztermek szerint nem fizetőképes réteg az idősebb korosztály, ezért nem éri meg ezt a korosztályt tornáztatni. "És nagy toleranciára is szükség van, mert ha egy idősebb ember csalódik valamiben, hamar elmegy tőle a kedve" - mondta Romhányiné. Szerinte a negyven fölöttieknek élettapasztalataikból adódóan már nem elég a fitneszedzők szépen csillogó ruhája, fontosabb számukra egy oktató szakmai végzettsége. Ő a Wekerlei Mozgás-műhelyben 25 éve foglalkozik gerincrehabilitációval, a tornára járók 40 százaléka 50 év fölötti. "Szívesen járnak és egymásnak adják a hírt. Az idősebbek ismerősi alapon szavaznak bizalmat" - mondta.

Passzívak az elhízottak, a kismamák és a munkanélküliek is

Az elhízottak sem szívesen mozdulnak - állította az orvos: "Mozgás és fogyás kéz a kézben járnak: kövér vagyok, nem mozgok, illetve nem mozgok, ezért kövér leszek. Magyarországon akut problémáról van szó, a felnőtt népesség kétharmada tartozik az elhízott vagy a túlsúlyos kategóriába, a lakosságnak csak egyharmada normál testsúlyú. Egy kövér ember nem akar sportolni, mert fél, hogy kinevetik és ezért rendre kifogásokat, önigazolásokat keres" - mondta az orvos. Szerinte ezeknek az embereknek meg kell mutatni a fizikumuknak megfelelő mozgást.

Fotó: Vanik Zoltán [origo]
A hangsúly a rendszerességen van

"Meglepődéssel tapasztaltuk, hogy a kismamák is nagyon távol állnak a mozgástól, noha idejük lenne rá - mondta Gál -, és a munkanélkülieknél is hasonló a helyzet: minél hosszabb ideig munkanélküli valaki, annál jobban távolodik minden társadalmi tevékenységtől. A kutatások szerint a magasan kvalifikáltak mozognak a legtöbbet. Mostanáig úgy tűnt, hogy országos szinten a fővárosiak járnak az élen, de egyre inkább előzik meg őket a megyeszékhelyeken élők".

Át kell alakítani a magyarok gondolkodásmódját, ami az általános iskolai testnevelés reformjával kellene, hogy kezdődjön - mondta az [origo]-nak több megkérdezett. Makovicsné Landor Erika szerint ezen kívül egy "szakemberek által irányított országos kampányra lenne szükség, hogy az emberek megszeressék a sportot".