Gyorsan lezavarta az Alkotmánybíróságról szóló vitát a parlament

Hamar letudta az Alkotmánybíróságról és a különadóról szóló törvényjavaslatok részletes vitáját szerdán a parlament, a módosító indítványokról a következő ülésen döntenek. A vitán kevesen vettek részt, nem volt ott a törvényeket benyújtó Lázár János sem. Az MSZP azt javasolta, hogy legalább a már elindult ügyekben ne korlátozzák az Alkotmánybíróság jogkörét, a Jobbik pedig 2005-ig visszamenőleg megadóztatná a végkielégítéseket.

Alig több mint egy órán át tartott szerdán a parlamentben a végkielégítések különadójára, illetve az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének korlátozására vonatkozó törvényjavaslatok részletes vitája. A keddi éjszakába nyúló ülés után a szerdai vitán kevés képviselő vett részt, a javaslatokat benyújtó fideszes Lázár János sem jött el. (Részletes, percről percre tudósításunkat itt elolvashatja.)

Szerdán tárgyalta a parlament a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János által benyújtott indítványokat az alkotmány, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvény megváltoztatásáról, illetve az alkotmányellenesnek talált, mégis változatlanul beterjesztett különadóról. Kedden este a parlament négy órán át vitázott a fideszes javaslatokról, szerdán azonban a törvényjavaslatok részletes vitája alig több mint egy órán át tartott.

A parlament honlapján élőben követhető tudósítás alapján úgy tűnt, a részletes vita alatt alig voltak képviselők az ülésteremben. Ez a hozzászólásokból is kiderült, több ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy a javaslatokat jegyző Lázár János sem volt jelen, a módosítások másik előterjesztője, a KDNP-s Vejkey Imre képviselte a vitában a kormánypártokat.

Üres padsorok a részletes vita alatt

Valamennyi ellenzéki párt részéről elhangzott, hogy a kormány a végkielégítéseket sújtó, Alkotmánybíróság által elkaszált különadót szerintük csak ürügyként használja fel, valódi célja az Ab jogkörének korlátozása. Varga László MSZP-s képviselő szerint a kormány az Ab hatáskörét megnyirbálva tudná keresztülvinni rendelkezéseit, így szereznének forrást olyan politikai célkitűzéseikhez, mint a felső- és középosztály adóinak elengedése. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt kifogásolta, hogy a kormány "aktuálpolitikai érdektől vezérelve" hetente módosítani akarja az alkotmányt, és ezzel árt a jogbiztonságnak.

A részletes vitában tárgyalták az MSZP-s Lamperth Mónika módosító indítványát, miszerint az Ab hatáskörének korlátozása ne vonatkozzon a már folyamatban lévő ügyekre. A szocialisták szerint, ha legalább ezt az indítványt a parlament elfogadná, akkor a magánnyugdíjról hozott döntés még nyitva maradhatna, azt a testület még vizsgálhatná. Répássy Róbert államtitkár szerint viszont ellentétes a jogbiztonsággal, hogy - amennyiben a parlament megszavazza a testület jogkörének korlátozását - olyan ügyekben járjon el az Ab, amelyekben megszűnt a hatásköre.

A Jobbik azt szeretné, ha a 98 százalékos különadóról szóló törvény hatálya 2005-ig visszamenőleg kiterjedne a végkielégítésekre, viszont egyes juttatásokat kivennének a különadóval sújtott körből. Ezt Lenhardt Balázs jobbikos képviselő jelentette be szerdán, az erre vonatkozó törvényjavaslatot már be is terjesztették az országgyűlésnek. Ezzel szerinte elérhető, hogy visszaszerezzék a Gyurcsány-korszakban "a haveri köröknek" kifizetett állami pénzeket. A Jobbik sem adóztatná meg ugyanakkor a törvény által biztosított juttatásokat, így a több évtizedes munkaviszonnyal rendelkező közalkalmazottak végkielégítését sem.

Az Alkotmánybíróságról és a különadóról szóló részletes vita ezzel lezárult, az egyes módosító indítványokról várhatóan a következő ülésen szavaz a parlament.

A különadót visszamenőleges hatállyal megsemmisítő alkotmánybírósági döntést követően a Fidesz azonnal bejelentette, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását kezdeményezik, így a testület a jövőben nem dönthetne többek között az adók, illetékek kérdésében sem. Az erre vonatkozó javaslatokat Lázár János nyújtotta be egyéni indítványként, amelyet először kedden tárgyalt a parlament.