Rázós ügyek nehezítik Fellegi moszkvai útját

Az eredeti tervek szerint a múlt hét keddjén utazott volna Moszkvába Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, de a találkozót elhalasztották, ami  Fellegi szerint gyakran előfordul a nemzetközi kapcsolatokban. Az [origo] értesülése szerint a halasztásban más nyitott ügyek mellett szerepet játszhatott az energiacégekre kivetett különadó, ami komolyan érinti a Gazprom egyik magyarországi érdekeltségét. Fellegi a jövő héten pótolhatja az Orbán Viktor magyar és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök találkozóját előkészítő utazást.

Fellegi Tamás fejlesztési és gazdasági miniszter moszkvai látogatását a Világgazdaság című napilap, majd az MTI is a múlt hét keddre harangozta be, a találkozót azonban elhalasztották. A miniszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón az [origo] érdeklődésére azt mondta: a látogatás elmaradása nem rendkívüli esemény, hiszen "a nemzetközi kapcsolatokban az időpontok változhatnak". Fellegi Moszkvában Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettessel tárgyalt volna, hogy előkészítse Orbán Viktor magyar és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő tervezett csúcstalálkozóját.

"Levegőben lógó" ügyek

Az [origo] egy, az energiapiacot ismerő forrástól úgy értesült, hogy a részben a Gazprom orosz gázipari monopólium érdekeltségébe tartozó Panrusgáz lehet az oka a találkozó csúszásának. A cég részben a Gazprom, részben a német E.ON érdekeltségében van, és közvetítő kereskedőként fontos szerepet játszik Magyarország gázellátásában. A Panrusgáz tavalyi forgalma meghaladta az 506 milliárd forintot, amely után jelentős különadót kellene fizetnie, viszont nyeresége csak 1,2 milliárd forint volt.

Fellegi megerősítette az [origo] információját, amely szerint az orosz-magyar kapcsolatokban egyéb témák mellett az energiaipari cégeket érintő különadó is a kényes kérdesék közé tartozik. A különadó ugyanis komolyan érinti a Gazprom orosz gázmonopólium egyik magyarországi érdekeltségét, a tavaly hétmilliárd köbméter földgázt importáló Panrusgáz Gázkereskedelmi Zrt.-t. A miniszter szerint ugyanakkor a találkozó elhalasztásának nem ez a kérdés volt az oka.

A különadótörvény alapján az energiacégeknek nettó árbevételük 1,05 százalékát kell befizetniük, ami a Panrusgáz esetében - a cég saját honlapján közölt pénzügyi adatok alapján - több mint 5 milliárd forintot jelent. Ez többszöröse a cég nyereségének. A Panrusgáz helyzetét nehezíti az [origo]-nak nyilatkozó forrás szerint, hogy az üzleteket a cég sokszor nem pénzátutalással, hanem úgynevezett akkreditívekkel, vagyis hitellevelekkel bonyolítja le. Az adófizetés azonban rontaná a cég pénzügyi helyzetét, ami megnehezítheti számára a hitelfelvételt.

Fellegi az [origo] kérdésére elismerte, hogy vannak "levegőben lógó", lényeges kérdések az orosz-magyar kapcsolatokban, és ezek közé tartozik az energiacégek különadója is, amelyben a Panrusgáz is érintett. A miniszter ugyanakkor kijelentette, nem tartja fagyosnak az orosz-magyar kapcsolatokat. Fellegi kedden reggel találkozott az orosz nagykövettel, a jövő héten pedig Brüsszelben, az EU-Oroszország energetikai tárgyalásokon személyesen is beszél majd az orosz delegáció vezetőjével, majd egyenesen Moszkvába repül, hogy előkészítse az Orbán-Putyin találkozót.

A Malév is kényes kérdés

Egy kormányzati forrás az [origo]-nak azt mondta: a Panrusgáz mellett a Malév helyzete lehet a legkényesebb kérdés az orosz-magyar kapcsolatokban. A légitársaságot korábban orosz befektetőknek adta el az előző kormány, de az oroszok nem tartották be a szerződés több pontját: több tízmillió eurós viszontgaranciát terheltek a Malévra, majd nem fizettek, amikor az állam le akarta hívni az orosz bankgaranciát. A légitársaság idén márciusban került ismét a magyar állam többségi tulajdonába egy 25 milliárdos tőkeemeléssel, majd szeptemberben újabb 15 milliárd forinttal segítették ki a céget.

A második Orbán-kormány igyekszik rendezni kapcsolatait Oroszországgal, és általában a keleti országokkal. Orbán ezt úgy fogalmazta meg, hogy Magyarország hajója ugyan nyugati zászló alatt hajózik, de a világgazdaságban jelenleg keleti szél fúj. Ennek jegyében utazott Orbán október végén Kínába, korábban pedig a kormány Pekingnek tett gesztust azzal, hogy hivatalosan nem fogadták a Budapestre látogató dalai lámát, a tibetiek száműzetésben élő vallási vezetőjét. Az oslói magyar nagykövet ugyanakkor valószínűleg elmegy december 10-én a Nobel-békedíj átadási ünnepségére, pedig a kínai diplomácia élénken tiltakozik a börtönben ülő ellenzéki, Liu Hsziao-po kitüntetése ellen.

Az oroszokkal való megbékélést nehezítheti, hogy Orbánt alig két éve, még ellenzéki vezetőként az oroszellenes mumusok egyikeként tartották számon Moszkvában, ő pedig azzal vádolta az oroszokat, hogy visszaélnek az erejükkel. Az enyhülés első jele tavaly novemberben mutatkozott, amikor a már kormányzásra készülő Orbán Szentpétervárra látogatott az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország kongresszusára. Itt Orbán megbeszélést folytatott Putyinnal is, bár a találkozóról felvétel nem készült. Orbán a Hír Tv-nek adott nyilatkozata szerint azt mondta Putyinnak: "szeretnénk rendezni és új alapokra helyezni az orosz-magyar kapcsolatokat".

"Az orosz kapcsolatban csak nehéz ügyek vannak" - mondta Orbán szeptemberben az MTV Az Este című műsorában. A kormányfőt akkor is épp azért kérdezték az orosz kapcsolatokról, mert elmaradt a magyar-orosz kormányközi bizottság Budapestre tervezett ülése. Orbán szerint az orosz-magyar viszony egy hangyaboly, amelyben nem lesz egyszerű rendet tenni. A kormányfő nagyon nehéz ügynek nevezte a Malév, az orosz Szurgutnyeftyegaz kezében lévő Mol-részvények és a 2015 utáni gázszállítások ügyét. Az orosz-magyar kapcsolatok nyitott ügyeiről ebben a cikkben olvashat részletesen.