Az Alkotmánybíróság jogköréről vitázik az országgyűlés

Kedden kezdődik a parlamentben az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének csökkentéséről szóló fideszes javaslatok vitája. Ezeket Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be azután, hogy az Ab megsemmisítette a végkielégítések különadóját. Az országgyűlés kedden elfogadhatja az új médiaalkotmányt - amely a csaknem 25 éves sajtótörvényt válthatja fel -, és felállíthat egy bizottságot az iszapkatasztrófa körülményeinek vizsgálatára is.

Kedden kezdődik meg annak a három törvényjavaslatnak a vitája a Parlamentben (a napirendet itt találja meg), amelyeket Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be, és amelyek az Alktománybíróság jogkörének csökkentését, illetve a végkielégítések 98 százalékos különadóját célozzák. Lázár azután nyújtotta ba a javaslatokat, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.

Lázár javaslatai között szerepel az Alkotmány, illetve az Ab-ról szóló törvény módosítása úgy, hogy a jövőben nem lehetne az illetékekről népszavazást tartani, illetve az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatna felül olyan jogszabályokat, amelyekről nem lehet referendumot tartani. A tervezet szerint kikerülne az alaptörvényből a jövedelmekkel kapcsolatban a jó erkölcsre való hivatkozás. A Fidesz frakcióvezetője gyakorlatilag változatlan formában nyújtotta be ismét a parlamentnek a 2 millió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló előterjesztést, amelyet a múlt héten nyilvánított alkotmányellenesnek az Ab. Az egyetlen változás az adó befizetési határideje, amely október 31-ről március 31-re módosult.

Az országgyűlés záróvitát tart és szavaz a sok vitát kiváltott médiaalkotmányról - a sajtószabadság és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatról. Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők még júniusban nyújtották be az indítványt, amely az előterjesztők szándéka szerint az 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló első lépés, és azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon az országban. A törvényjavaslat elfogadásához kétharmados többség kell.

Zárószavazás lesz az államháztartási törvény módosításáról is, a javaslat szerint választási évben a költségvetés benyújtására vonatkozó határidők kitolódnának, és az adótörvények kihirdetésénél nem 45, hanem 40 nap lenne a hatályba lépési határidő. Zárószavazás lesz a bioüzemanyag-törvényről is, amely szerint december elejétől minden üzemanyag-forgalmazónak kötelező lenne hat százaléknyi bioüzemanyagot értékesíteni, különben büntetést kellene fizetniük.

Elkezdődik az ügyészségi szolgálati viszonyról, illetve az ügyészségi adatkezelésről szóló szóló törvény módosításának részletes vitája is. A javaslat szerint a parlament a jelenlegi hat helyett kilenc évre választana legfőbb ügyészt.

Az Országgyűlés ezen a héten kezdi tárgyalni a kolontári iszapkatasztrófa körülményeinek, felelőseinek feltárásával foglalkozó tíz főből álló parlamenti vizsgálóbizottság megalakítására vonatkozó indítványt. A Jobbik kezdeményezésére felálló eseti testületnek egy év alatt kellene elkészítenie jelentését.