Alacsonyan fognak szállni a vadászgépek Magyarország felett

Új légifolyosókat akar kijelölni a magyar honvédség, ahol gyakorlatozhatnának a Gripen vadászgépek. A honvédség a tárgyaláson résztvevő civilek szerint konstruktív, de mivel az ország kicsi és sűrűn lakott, a repülőszövetségek szerint nehéz lesz olyan megoldást találni, ami senkit nem zavar. Az egyeztetésen részt vevő civilek balatoni nyaralókért, megriadt állatokért és magányos siklóernyősökért aggódnak.

A honvédség jövő héten ül le újra egyeztetni a repülőszövetségek, polgári repterek képviselőivel azoknak a légi folyosóknak a kijelöléséről, ahol a légierő gépei alacsonyan gyakorlatozhatnának - tudta meg az [origo] az egyik polgári repülőszövetség névtelenséget kérő tagjától, aki szerint számos kérdés felmerült a kismagasságú légi folyosók kijelölésénél. Kérdésünkre a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya megerősítette, hogy jelenleg egyeztetések folynak "a kismagasságú katonai folyosók igénybevételéről más minisztériumokkal, hatóságokkal és civil szervezetekkel".

Az [origo]-nak nyilatkozó forrás szerint elsősorban pénzügyi okból szeretné elérni a magyar honvédség, hogy a jövőben itthon gyakorolhassanak a repülők. "A vadászgépek eddig Svédország egyes területei felett, de főleg Kanadában gyakoroltak, ott vannak erre kijelölt helyszínek. Nyíltan megmondták, hogy ez túl sokba kerül" - mondta az [origo]-nak nyilatkozó forrás, aki részt vett azokon az egyeztetéseken, amelyen a honvédség közzétette a kismagasságú folyosók elhelyezkedéséről szóló tervezetét.

Az első egyeztetés szeptember végén volt Pápán - itt található a honvédelem egyik repülőbázisa -, ahová összehívták az összes repülésben érintett szervezet képviselőjét, így a repülőszövetségek különböző szakágainak vezetőit, illetve a légügyi igazgatóság, valamint a légi navigációt ellátó Hungarocontrol munkatársait. (A Hungarocontrol Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. költségvetési szerv, amely 2002 óta a polgári-katonai légi forgalmat irányítja, illetve képzi a légiirányítókat.) A honvédség itt jelentette be, hogy alacsony gyakorlófolyósokat jelölnének ki. "Azt el kell ismerni, hogy együttműködőnek tűntek, kérték, hogy jussunk valamilyen egyezségre" - mondta a tárgyalásokon résztvevő forrás.

A következő egyeztetés Kecskeméten volt október 28-án, itt már a konkrét gyakorló útvonalakról, illetve az időpontokról folyt a megbeszélés. Az [origo]-hoz eljuttatott, javasolt gyakorlólégtereket ábrázoló térképen látható, hogy a Balaton felett, illetve a tó környékén, valamint kelet-nyugati irányban Mezőberénytől Nagyatádig, illetve Miskolc és Szentes között húzódnának a katonai légifolyosók (a térképet lejjebb tekintheti meg).

"Nélkülözhetetlen képesség"

"A 900 méter alatti légtér pontosan az, amit az összes kisgép, sportrepülő, illetve vitorlásrepülő használ, de ebbe beletörődnénk, hiszen a katonáknak is gyakorolniuk kell valahol. Viszont egyértelmű volt, hogy ők nem 500-900 méter között akarnak repülni, az a fontos számukra, hogy valóban alacsonyan, föld- és vízközelben repülhessenek" - mondta a névtelenséget kérő forrás, aki úgy tudja, konkrét NATO-előírások szabályozzák, milyen alacsonyan végrehajtott manővereket kell teljesíteniük a szövetséges légierő gépeinek.

Az [origo]-nak nyilatkozó forrás szerint ezt támasztja alá az a tervezet is, amelyet az egyeztetésen résztvevők kaptak, ebben az olvasható, hogy Gripenek felszíni célok elleni harctevékenységi képessége a" NATO-szabályzók alapján előírt követelmény", amelynek teljesítéséhez "elengedhetetlen a szimulált harci körülmények között, az ellenséges légvédelem minimális felderítési magassága alatt, nagy sebességgel végrehajtott feladatok gyakorlása". "A földfelszíni és a légi célok elleni harci tevékenység, illetve az észlelési magasság alatti ellenséges felderítés olyan nélkülözhetetlen képesség, amire ki kell képezni a pilótákat" - közölte az [origo]-val a honvédelmi tárca, hozzátéve, hogy a "felkészítésre csak hazánk területén kerülhet sor".

A névtelenséget kérő forrás szerint azonban számos negatív következménye lehet annak, ha a térképen szereplő folyosókon ilyen alacsonyan gyakorlatoznának többek közt a Gripen vadászrepülőkkel. "A folyosók 10 kilométer szélesek lennének, az egyik így teljes szélességben letakarná a Balatont. Ezek a gépek alacsonyan nem tudnak siklani, vagyis a pilóta folyamatosan nyomja a gázt, így fognak elhúzni több száz kilométer per órás sebességgel a tó fölött" - mondta. "Először még lehet, hogy érdekes látvány lenne az embereknek, de a rendszeres berepülések biztosan sokmindenkit zavarnának" - tette hozzá.

Ferinc Vince, a Motoros Könnyűrepülő Sport Szövetség elnöke szerint a pilótáknak is szükségük van gyakorlási lehetőségre, "a Balatont nyilván azért jelölnék ki gyakorlólégtérnek, mert a NATO-előírások szerint tudniuk kell víz feletti manővereket is végrehajtani. Víz felett ugyanis sokkal bonyolultabb repülni, jóval nehezebb például érzékelni a magasságot". Ő is kérdésesnek tartja, hogyan lehet időben értesíteni mindenkit a Gripenek érkezéséről. "Például a motoros sárkányrepülők, illetve az ultakönnyű gépek rendszerint nem rádióznak, tehát ha már a levegőben vannak, nem lehet figyelmeztetni őket" - mondta.

Zavarhatnák a polgári repterek forgalmát

A forrás szerint még az sem dőlt el, hogy a polgári repülőket hogyan tájékoztatnák arról, éppen melyik folyosó aktív, merre ne menjenek. "Javasoltuk, hogy a gyakorlatozás előtt az interneten mindenki számára elérhető felületen tüntessék fel, melyik útvonalon repülnek, de azt válaszolták, hogy erre nincs emberük" - állította az [origo]-nak nyilatkozó forrás. Szerinte a kecskeméti egyeztetésen a repülő szövetségek azt próbálták elérni, hogy pénteken, szombaton és vasárnap ne gyakoroljanak a folyosókon a légierő gépei, illetve még hétfőn sem, mikor a kisgépek a különféle versenyekről még hazafelé tartanak. Ugyanakkor szerinte még ilyen korlátozások mellett is nagyon nehéz helyzetbe kerülnének a polgári repterek, ha a honvédségi tervezet megvalósul. "Csak a Balaton körül 6-7 folyamatosan üzemelő repteret érintene" - mondta. Szerinte problémát jelent az is, hogy a sportrepülőknek is számos környezetvédelmi előírást kell betartaniuk, kérdés, hogy a honvédség hogyan fog dűlőre jutni a Balaton élővilágáért aggódó természetvédőkkel.

Kattintson a képre nagyobb térképért!

Eddig is azt az álláspontot képviseltük, hogy a magyar légtér közös, mindenki repülhet, ezért jogosnak tartjuk, hogy a katonák is itt akarnak gyakorolni - mondta Kardos István, a Siklórepülő Szövetség elnöke, aki szintén kiemelte, mennyire konstruktívan egyeztetett a honvédség a polgári repülés szereplőivel. A siklórepülők szövetsége szerint légiforgalmi szempontból ugyan létrehozhatóak lennének a gyakorló folyosók, azonban "a sűrűn lakott Magyarország felett ezeket lehetetlen úgy kijelölni, hogy a polgári életet ne zavarják, és a környezetvédelmi szempontoknak is megfeleljenek". A szövetség ezért azt javasolja, hogy a Balaton felett március 15. és október 15. között egyáltalán ne gyakorlatozzanak a katonai gépek. Kardos szerint a nehézséget az okozza, hogy rengeteg szempontot figyelembe kell venni, példaként azt említette, hogy a megriadt állatok miatt akár egy állattenyésztő telepen, vagy tanyán is komoly gondokat okozhatnának az alacsonyan elhúzó gépek.

Hende azt ígérte, a Balatonnál mégsem lesznek folyosók

A Balatont érintő gyakorlólégteret korábban kifogásolta Gruber Attila fideszes siófoki országgyűlési képviselő is, aki a kérdésben többször egyeztetett Hende Csaba honvédelmi miniszterrel. "Utoljára kedden egyeztettünk, és a miniszter azt mondta, hogy az érintett önkormányzatokkal folytatott tárgyalások nélkül nem lesznek folyosók kijelölve" - mondta az [origo]-nak Gruber Attila. Hende Csaba azt is megígérte, hogy a Balaton feletti ilyen légtérhasználatot nem fogja megengedni - mondta Gruber, aki szerint így a jelenlegi tervezet mindenképpen változni fog.

A honvédelmi miniszter korábban az országgyűlésben arról beszélt: Magyarország "szuverén állam, megvédendő légtérrel, amihez légierőre van szüksége harci és szállító gépekkel", ezek működtetéséhez pedig "elengedhetetlenül fontos a kiválóan képzett pilótaállomány". A honvédelmi tárca sajtóosztálya kérdésünkre még annyit árult el, hogy a kismagasságú katonai folyosókat fokozatosan vezetnék be, a honvédség először csak egy adott útvonalat használna, előre bejelentett időben. "A teljes üzemelés időpontját most még csak becsülni tudjuk, úgy ítéljük meg, hogy talán 2013-2014-re áll be a rendszer" - tették hozzá.

Mikor gyakorlatoznának?

A kijelölt légifolyosókat nem állandóan, hanem előre meghatározott időszakokban használhatnák a katonai gépek. Az aktuális tervezet szerint szeptember 15. és május 15. között, munkanapokon 7 órától 11.30-ig, és 13 órától 24 óráig lehetne igénybe venni, munkaszüneti és ünnepnapot megelőző munkanapon pedig 7 órától 12 óráig. Május 15. és szeptember 15. között, munkanapokon 7 órától 11 óráig és 16 órától 24 óráig, a munkaszüneti, illetve ünnepnapot megelőző munkanapon 07 órától 12 óráig lehetne igénybe venni.

Ezeken az időszakokon belül a kismagasságú légifolyosókat az időjárás függvényében, heti egy-két alkalommal venné igénybe a honvédség - derül ki a tervezetből.