"Két napja lapátoljuk, de nincs hová" - támaszkodott fáradtan a lapátra egy középkorú férfi Devecser egyik alacsonyan fekvő utcájában, amit hétfőn öntött el az ajkai timföldgyár egyik zagytározójából kiszabadult hatalmas mennyiségű vörösiszap. Két nappal a katasztrófa után a kisvárosban mindenütt fáradt emberek igyekeznek menteni a menthetőt, de mindenki aggódva tekint a jövőbe.
A patakba lapátolják az iszapot
Az elöntött devecseri házak tulajdonosai lapáttal, vödörrel, lavórral igyekeznek kimerni a házaikból az iszapot, de nem igazán tudják, mit csináljanak vele. "Ennyi iszapot hová lehet tenni? Engedjük le a patakba?" - kérdezte az [origo] tudósítóit egy devecseri férfi, miközben körbemutatott a kertjében, ahol helyenként csizmaszárig süllyedt az ember az iszapban. A kertekben álló szenny tetején almák és kukoricacsövek úsztak, a szomszéd istállójának falát pedig egy munkagéppel törték be, hogy ki tudják emelni onnan az áradatba belefulladt egyéves csikó tetemét.
A szennyes vizet néhányan az árkokba vezetik, ahonnan a patakba folyik. Néhány helyre lepakoltak ugyan szemetes konténereket, amelyekbe a használhatatlanná vált tárgyakat dobálták, de azok hamar megteltek, újakat pedig egyelőre nem hoztak. Az utcákon hatalmas halmokban állnak az iszaptól tönkrement bútorok és használati tárgyak.
A közeli Kolontáron, amelyet Devecsernél is súlyosabban érintett a katasztrófa, még intenzívebben folyt a munka. A község alacsonyan fekvő része szerda délután megbolydult méhkasra emlékeztetett: a helyiek, a közmunkások és katonák takarították az iszapot és a szennyezett földet, amit munkagépekkel teherautókra pakoltak. Itt ütötték fel táborukat a hazai és külföldi tévéstábok is.
A devecseri cigányok korábban lomizással, vagyis használt holmik kereskedelmével foglalkoztak, de az iszap a lakásuk mellett az árujukat is tönkretette. A vörösiszapból biciklik, mopedek és kerti gépek kerültek elő, de többségük használhatatlannak tűnt. "Négy gyerek van, velük mi lesz?" - mondta az [origo]-nak egy roma férfi, aki társaival együtt egy elöntött házból az utcára hordta az összetört berendezési tárgyakat. A gyerekek most egy rokonnál vannak, de ott is négy gyerek van, nehezen férnek el. A helyi plébánia öt vendégszobájába 25 embert szállásoltak el.
"A házamnak már csak egy dolog kell, a dózer"
"Volt két malacom, karácsonyra akartuk levágni, de mind a kettő odavan!" - legyintett lemondóan egy idős devecseri férfi. Az állatok mindenhol megszenvedték a katasztrófát, szinte minden kertben hevert egy kutya vagy macska teteme, a városszéli házak előtt pedig vörösre színeződött kacsák gubbasztottak. Az életben maradt kutyák jó része megvakult a lúgtól - mondta az [origo]-nak egy veszprémi állatmenhely munkatársa, aki folyamatosan ingázik Devecser és veszprémi állatorvosok közt.
Halomban állnak a tönkrement tárgyak Devecseren - a képgalériáért kattintson a fotóra!
"Nekünk végünk van, pár év múlva itt mindenki rákos lesz" - mondta aggódva egy fiatal nő, aki élelmet és vizet vitt egy elárasztott házban az iszapot lapátoló rokonainak. Szerinte a legnagyobb baj, hogy nem mondják meg nekik az igazat arról, hogy milyen veszélye van a vörösiszapnak, hagyják, hogy az emberek derékig gázoljanak benne. Az [origo]-nak többen is azt mondták, ha tehetnék, el is költöznének a környékről, mert a házaikat nem lehet vagy nem éri meg rendbe hozni. (A vörösiszap veszélyeiről ebben a cikkünkben, egészségkárosító hatásáról itt olvashat.)
Még súlyosabbnak tűnik a helyzet Kolontáron. "Volt 50 csibém, 15 tyúkom meg kacsám, az mind megdöglött" - mondta egy idős férfi. Egy fiatalembernek a tenyészkutyái lettek oda, állítólag 60 ezer forintot ért darabja. A férfi földjét vastagon beborította az iszap, biztos benne, hogy azon már nem lehet többé gazdálkodni. "Az én házamnak már csak egy dolog kell, a dózer" - mondta a fiatalember, aki ha tehetné, valahol másutt kezdene új életet.
Nem tudják, mit csinál a parancsnokság
Devecserben sokan, helyiek és a segítségükre érkezők is a szervezetlenségre panaszkodtak. "Elvileg van valahol egy parancsnokság, csak nem tudjuk, azok mit csinálnak" - mondta egy tűzoltó. A városházára szerdán folyamatosan érkeztek a segélyszállítmányok és az önkéntesek, de segítségre szoruló emberek is. Nekik egyelőre főként vizet, gumicsizmát és porvédő maszkot adtak, illetve százezer forintos gyorssegélyt ígértek.
"Fizesse ki, aki okozta! Ha ő nem tudja, fizesse ki az állam! Így szól a magyar törvény!" - fakadt ki egy idős férfi. A devecseriek felháborodását csak fokozták azok a hírek, amelyek szerint a katasztrófát okozó tározót üzemeltető cég, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) vezetői nem tartják magukat felelősnek, biztosításuk pedig semmire sem elég. "Egy jó ügyvéd kellene nekünk!" - mondta egy középkorú nő, hozzátéve, hogy ő kész akár Strasbourgig (az Emberi Jogok Európai Bíróságáig) elmenni az igazáért. (A kártérítésről és a károsultak esélyeiről ebben a cikkünkben olvashat.)
A városban szerdán mindenütt a készenléti rendőrség embereit lehetett látni, néhányuk vállán géppisztoly lógott. Az [origo]-nak többen is azt mondták: fosztogatásokról terjednek hírek, ezért vezényelték ki a rendőröket. "Van itt egy műhely, onnan eltűntek a fűrészek. Pedig a plafonon lógtak, azokat biztos nem a víz vitte el" - mondta egy vízügyes. Biztonsági őrök kísérték a postásokat, akik a családi pótlékot készültek kikézbesíteni. Az egyik őr szerint ez bevett eljárás, de a postások beszélgetéséből az derült ki: tartanak attól, hogy a kétségbeesett emberek ellenük fordulnak.