Már a bizottságban lesöpörték az ellenzéki ötleteket a kormánypártok

Tárgyalni sem hajlandó a kormánytöbbség az ellenzék által benyújtott javaslatokról, azokat már a bizottságban leszavazták a fideszes és a KDNP-s képviselők. Nem kerül a parlament napirendjére a bizottságokból hiányzó képviselők helyettesítésének megszüntetése vagy a polgármesteri és a képviselői összeférhetetlenség kérdése sem.

Egyetlen ellenzéki indítványt sem vett tárgysorozatba hétfőn a parlament alkotmányügyi bizottsága, vagyis a kormánypárti többség tárgyalni sem hajlandó ezekről a javaslatokról. A testület hétfő délelőtti ülésén 14, az új parlament megalakulása óta benyújtott indítványról tárgyalt volna, de időhiányra hivatkozva csak hatról esett szó, a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok mindet leszavazták.

Maradnak a két kézzel szavazók

Sem a Fidesz, sem az MSZP képviselői nem támogatták Balczó Zoltán és Dúró Dóra jobbikos képviselők javaslatát, amely a házszabály módosításával megszüntette volna a képviselők helyettesítésének lehetőségét. A kialakult gyakorlat szerint a bizottsági ülésekről távol maradó képviselők párttársukra ruházzák mandátumukat, így biztosítják a határozatképességet és a kormánytöbbséget. Az ezt a gyakorlatot megszüntető indítvány tárgysorozatba vételét csak a Jobbik és az LMP képviselői támogatták.

Balczó az ülésen azt mondta: nem ítéli el azokat, aki élnek ezzel a lehetőséggel, azt tartja alkotmányellenesnek, hogy fennáll ez a lehetőség. A helyettesítések gyakorlata szerinte sérti a mandátum egyenlőségének elvét, hiszen egyes képviselőknek így két szavazatuk van. Balczó szerint arra is volt példa az 1998 és 2002 közti ciklusban, hogy az SZDSZ képviselője átadta a mandátumát a MIÉP képviselőjének, ami szabályos volt ugyan, de politikailag nagyon furcsa helyzetet teremtett.

Jogszabály-hamisítók

A jobbikos Hegedűs Lorántné a büntető törvénykönyv módosításával bevezetett volna egy új bűntettet, a "jogszabály kihirdetésének jogellenes akadályozását", amit szándéka szerint a törvény kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett volna. Az indoklás szerint a képviselő azt szerette volna megakadályozni, hogy az elfogadás és a kihirdetés között valakik megváltoztassák a jogszabályok pontos szövegét.

A képviselő a bizottsági ülésen példaként azt mondta: egy fővárosi agglomerációs településen a helyi építési szabályzatot csak késve és az eredeti szövegtől eltérve hirdették ki, amivel milliárdos haszonhoz jutott egy befektető. Az ügyészség kimondta ugyan, hogy valóban meghamisították a szöveget, de úgy találták, ez nem közokirat-hamisítás - mondta a képviselő, aki szerint azért kell a módosítás, hogy büntetni lehessen az ilyen eseteket.

A kormány nevében beszélő Répássy Róbert államtitkár szerint a javaslat pongyola, mert abból nem derül ki az sem, hogy a bűncselekményt szándékosan vagy gondatlanul lehet elkövetni. Az LMP-s Schiffer András szerint is vannak gondok a javaslattal, de ő azt szerette volna, ha tárgysorozatba veszik, mert ez egy létező problémára keres megoldást. A javaslatot csak a Jobbik és az LMP képviselői támogatták.

Névre szóló cédulák

Molnár Zsolt szocialista képviselő a választási eljárási törvény kopogtatócédulákra vonatkozó rendelkezéseinek módosítását javasolta. Elképzelése szerint az ajánlószelvényeket úgy kellene kiküldeni, hogy azokra rányomtatják az állampolgárok személyes adatait (ezek amúgy is szerepelnek a cédulákkal együtt kiküldött választási értesítőn), így csak a jelöltek nevét kellene beírni, illetve aláírni. A javaslatot az MSZP, a Jobbik és az LMP képviseli is támogatták, de a kormánypárti többség leszavazta.

Répássy szerint az ajánlások esetén egyfajta biztonsági kellék, hogy az összes adatot a választópolgárnak kell kitölteni. Molnár javaslata szerinte csak azt zárná ki, hogy az ellopott ajánlószelvényt más választókerületben használják fel. A KDNP-s Salamon László azzal érvelt a javaslat ellen, hogy már van egy, a választójogi rendszerrel foglalkozó albizottság (amelynek ő az elnöke), így fölösleges párhuzamosságot teremtene, ha az MSZP-s javaslatot tárgysorozatba vennék.

Zászló és álláshalmozás

Csak a Jobbik képviselői támogatták párttársuk, Pörzse Sándor alkotmánymódosító javaslatát, amely a címerrel kiegészített zászlót tette volna hivatalos állami jelképpé. A kormánypárti többség nem engedte tárgysorozatba venni a Jobbiknak azt a javaslatát sem, amely összeférhetetlenné tette volna a polgármesteri és a parlamenti képviselői állásokat. "A kettőt együtt nem lehet tisztességgel ellátni" - mondta Novák, aki szerint ezt a foghíjas parlamenti padsorok is bizonyítják. Ötletét azzal hárították el, hogy később, a választójogi reform során majd tárgyalnak az összeférhetetlenségről is.