Ráfizetéssel is vállalta az állami bank őrzését Pintér excége

Vágólapra másolva!
Négy nappal megkötése után máris módosították azt a szerződést, amelyet az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank kötött Pintér Sándor belügyminiszter egykori biztonsági cégével, a CBSZ-szel. A szerződést rövid idő alatt többször módosították: a CBSZ például négy napon belül ugyanazt a munkát elvállalta előbb közel 2,8 millió, majd kevesebb mint hétszázezer forintért is. Két hónap múltán a cég megint a magasabb díjat kapja.
Vágólapra másolva!

Egymásnak ellentmondó alkukat is tartalmaz az az egy hónap alatt kétszer módosított szerződés, amelyben az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cégét, a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt.-t bízta meg a bank védelmével. Júliusban a Hvg.hu közölte, hogy a CBSZ kapta meg a megbízást, ezután az [origo] közérdekű adatként kikérte a száz százalékban állami tulajdonú banktól az erről szóló szerződést.

Az eredeti szerződést egy pénteki napon, június 18-án kötötte meg a bank és a biztonsági cég. Négy nappal később, június 22-én kedden már elkészült az első módosítás, amelyet augusztus 18-án egy második módosítás is követett.

Az eredeti szerződésben az állt, hogy a biztonsági cég a munkát végző őrök által ledolgozott órák után kapja a díjazást, egy őr egyórai munkájáért ezer forint plusz áfa jár a CBSZ-nek. A szerződésben a bank kikötötte, hogy munkanapokon legalább öt őrnek kell dolgoznia, közülük kettőnek tizenkét, háromnak huszonnégy órában, más napokon pedig legalább három őrnek kell huszonnégy órás szolgálatot teljesítenie. Ez a szerződésben szereplő kikötések szerint azt jelenti, hogy például júliusban összesen legalább 2760 munkaórát kellett ledolgozniuk a CBSZ őreinek. Ezért, az eredeti megállapodás alapján 2,76 millió forint plusz áfa díjazást kellett volna kapnia a biztonsági cégnek júliusban.

Ráfizethetett a CBSZ

A június 22-i keltezésű, visszamenőleges hatályú szerződésmódosítással lényegesen, körülbelül negyedére csökkentették a CBSZ-nek járó díjazást. A módosításban a felek abban állapodtak meg, hogy a CBSZ az őrzés-védelmi tevékenységet három hónapra összesen havi nettó 660 ezer forint plusz áfa díjazás fejében látja el.

Az összesen 660 ezer forintos díjazás feltehetően komoly ráfizetést jelentett a cégnek. A szerződés ugyanis kikötötte, hogy a CBSZ-nek legalább bruttó 100 ezer forintot kell fizetnie az őrök részére, akiknek munkaideje nem lehet több havi 240 óránál. Júliusban a szerződésben szereplő munkarend szerint a CBSZ őreinek összesen 2760 munkaórát kellett ledolgozniuk, és ebből egy őrre legfeljebb 240 óra juthatott, azaz, legalább tizenkét őrt kellett alkalmazni. Az ő munkabérük a havi bruttó százezer forinttal számolva tehát legalább bruttó 1,2 millió forintjába kerülhetett a CBSZ-nek, ami kétszer annyi, mint a szerződésben szereplő összeg.

Három hónap két hónap alatt

A szerződésmódosítás szövege csak röviden tér ki a díjazás megváltoztatásának okára. A dokumentum szerint a bank árengedményt kért, amibe a CBSZ azért ment bele, hogy referenciaként használhassa az MFB-nek végzett munkát. A havi 660 ezer forintos összdíjazás, a szerződés módosításának egyik pontja szerint három hónapra szólt, később azonban az szerepel a dokumentumban, hogy csak augusztus 18-áig érvényes a megállapodás.

Augusztus 18-án a bank és a védelmi cég újabb szerződésmódosítást írt alá. Ebben egyrészt kitolták a megállapodás érvényességi idejét október 31-ig, másrészt visszaállították a szerződés eredeti, június 18-i változatában szereplő, órabér alapú díjazási módszert. A díjcsökkentésről szóló módosítás szerint a bank "az előzményekben foglalt körülményekre tekintettel" kért árengedményt. A szerződés Előzmények című bekezdésében azonban semmi nem utal arra, hogy mi indokolta az árengedményt.

Augusztusig szerződtek, de tervezgetik a jövő évet

Az MFB közbeszerzési eljárás kiírása nélkül bízta meg a CBSZ-t a bank védelmével. Erre azért volt lehetősége, mert a megbízás értéke nem érte el a közbeszerzési értékhatárt, amely ebben az esetben 8 millió forint. Az olyan szerződéseknél, amelyekben nem egy előre rögzített fix, teljes összegben, hanem havidíjban állapodnak meg a felek, a szolgáltatás becsült értéke attól függ, mennyi időre szól a szerződés. A bank és a CBSZ közti szerződésekhez hasonló, határozott idejű szerződéseknél egyszerűen összeadódnak a havidíjak, és ez alapján dől el, hogy egy megállapodás átlépi-e a közbeszerzési értékhatárt.

Sem az eredeti, sem a módosított szerződések nem szóltak három hónapnál hosszabb időtartamra a CBSZ és az MFB között, így a megbízás értéke mindig a közbeszerzési értékhatár alatt maradt. Ugyanakkor az eredeti, június 18-án megkötött szerződésben szerepelt egy olyan pont, amely arra utal, hogy a felek hosszabb távon terveznek, mint a határidőként megjelölt augusztus 31. Rögzítették ugyanis, hogy a megbízási díj mértéke minden év január 1-jétől az inflációhoz igazodva módosul.

Elemi érdek

Az [origo] hétfőn megkereste az MFB bankot azzal a kérdéssel, hogyan érte el a bank az első szerződésmódosításkor a jelentős árengedményt, majd később miért ment bele a számára hátrányosabb feltételek visszaállításába. Adatokat kértünk arról, hogy június 18-a óta pontosan mekkora összeget fizetett ki a bank a biztonsági cégnek óraszám, illetve a 660 ezer forintos átalánymegállapodás alapján. Az MFB-t megkérdeztük arról is, miért foglalkozik az augusztusban lejáró szerződés az év végi díjemeléssel, valamint arra is kíváncsiak voltunk, miért határozott, párhónapos időre kötötték meg mindig a megállapodást. Megkérdeztük azt is, megelőzte-e a közbeszerzési eljárás nélküli szerződéskötést pályáztatás, és ha igen, voltak-e más pályázók, miért éppen a CBSZ-re esett a bank választása.

Az MFB szóvivője, Nyiri János megkeresésünkre cikkünk megjelenése után, csütörtök reggel azt válaszolta: "az őrzés-védelem bizalmi kérdés, ezt diktálja a józan ész". A CBSZ-nek havonta, konkrét elszámolás alapján fizet az MFB - tette hozzá. "Bankunk menedzsmentje határozott üzleti feltételekkel tárgyal mindenkivel. A CBSZ az átmeneti díjcsökkentést éppen a goodwill érdekében vállalta. Megjegyzem, a CBSZ 1000 forintos díjánál szignifikánsan (több mint 40 százalékkal) drágább volt az előző menedzsment alatti hasonló szerződés. Az új banki vezetés igen jelentős díjmérséklést ért el, és egyébiránt minden hasonló szerződésben, amit a hivatalba lépése óta kötött" - áll az MFB szóvivőjétől kapott válaszban.

Szerdán megkerestük levélben a CBSZ vezérigazgatóját is. A biztonsági cégtől többek között arra vártunk választ, miért adtak az első módosításkor ilyen jelentős árengedményt, és milyen egyéb megbízás elnyeréséhez volt szükségük arra, hogy referenciaként használhassák az MFB-től kapott megbízást. Szerda délután Marton László, a cég vezérigazgatója azt válaszolta megkeresésünkre, hogy társaságuk üzletpolitikája vonatkozásában nem kívánnak információt adni az [origo] számára. "Álláspontunk szerint társaságunknak is - mint a versenyszférában részt vevő egyéb gazdasági társaságoknak - elemi érdeke, hogy üzleti stratégiája ne kerüljön a versenytársainak tudomására. Természetesen az arra illetékes hatóságok részére minden kérdésben készséggel válaszolunk" - írta, majd azt kérte, forduljunk kérdéseinkkel az MFB illetékeséhez.

Áprilisi előzmények
Fellegi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője június 17-én nevezete ki Baranyay Lászlót az MFB elnök-vezérigazgatójává. A CBSZ 2010 áprilisáig volt a későbbi belügyminiszter, Pintér Sándor tulajdonában, aki akkor eladta a vállalatot. A magyar piacon rendkívül erős pozíciókkal rendelkező, többmilliárdos forgalmú vállalatot egy januárban alapított, ötmilliós tőkéjű cég vette meg, amelynek egyedüli tulajdonosa addig csak egy - veszteséges - kisvállalkozásban volt érdekelt (a cég eladásáról bővebben itt olvashat). Pintér vagyonbevallása szerint 1,8 milliárd forintot kapott volt cégeiért, az összeg nagy része feltehetően a CBSZ eladásából származik.