A válságnak még nincs vége, az ország 2012-ig veszélyzónában marad - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben a magyar gazdaságról. Orbán az első száz nap egyik eredményének tudta be, hogy a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum - WEF) aktuális versenyképességi ranglistáján az 58. helyről az 52.-re lépett elő Magyarország. Ehhez annyit tett hozzá, hogy nagyon szeretné, ha 2012-ben "az első harmincban lehetnénk".
Az aktuális, 2010-2011-re szóló globális versenyképességi jelentést a múlt héten tették közzé. Ebben azt vizsgálják, hogy milyen fokú jólétet tudnak teremteni az egyes országok állampolgáraik számára. Ezúttal 139 ország számos gazdasági mutatóját, illetve üzletemberek körében végzett felmérések eredményét - összesen több mint 90 változót - vizsgálva állították össze a versenyképességi rangsort. Az Orbán által jelzett első harmincba kerüléshez legalább 22 helyet kellene javítani a rangsoroláson. Az [origo] arra kereste a választ, hogyan lehetne előrébb jutni, ezért megkerestük több, nálunk jobb helyre rangsorolt ország budapesti nagykövetségét, hogy osszák meg tapasztalataikat.
"A tőke az emberekben rejlik"
A listán 32. Tunézia, amely az előző évhez képest 8 helyet javított. A WEF jelentése szerint az ország legfőbb ereje a hatékony államszervezet, a magas szintű közbiztonság és a jó minőségű oktatás. Ugyancsak élénknek számít belső szolgáltatási és fogyasztási piaca. A válság alatt is képes volt tartani a költségvetési hiányt, és bár a lakosság eladósodottsága emelkedett, még kezelhető szinten maradt. Előrelépésre két területen lenne szüksége a WEF szerint: a munkaerőpiacon, ahol lazítani kell a merev munkaügyi szabályokat, le kell törni a magas adókat, növelni kell a nők alacsony arányát; illetve meg kellene erősítenie a bankrendszerbe vetett bizalmat és a befektetők jogi védelmét.
Damergi Adnene, Tunézia budapesti nagykövete egy 2007-es előadásában egy évtized erőfeszítései megkoronázásának nevezte, hogy az akkor aktuális WEF listán az előző évi 37.-ről a 30. helyre került az ország. Az akkori fejlődést a gazdaság változatossá tételének és a jelentős külföldi tőkebefektetésnek tulajdonította. Húsz év munkája van ebben - mondta az [origo]-nak Amel Ben Abddallah, Tunézia budapesti konzulja. A konzul elsősorban a külföldi befektetőknek biztosított kedvező feltételeket emelte ki, akik szerinte biztonságos környezetben tudhatják befektetéseiket, illetve fontosnak nevezte a munkaerő szerepét is "a tőke az emberekben rejlik" - mondta. Ezért szerinte a tunéziai kormányok nagy hangsúlyt helyeznek az oktatásra és a szociális juttatásokra.
"Jó úton halad"
A jelentés szerint a kelet-európai blokkból Észtország és Csehország érte el a legjobb helyezést, előbbi 33. utóbbi 36. helyen áll. A WEF jelentése a kitűnő oktatási rendszert, a fejlett és hatékony munkaerő-, áru- és pénzügyi szolgáltatási piacot emeli ki a két ország érdemei közül, valamint - elsősorban Észtországnál - a technológiai fejlesztéseket.
Észtország a legnagyobb fejlődést a makroökonómiai helyzetében érte el, az ezt felmérő listán egy év alatt 29 helyet ugrott előre, elsősorban a költségvetési hiányt csökkentő megszorító intézkedéseknek köszönhetően, de fontos tényező volt a munkajogi szabályok módosítása, amelyek révén sokkal rugalmasabbá tudták tenni a munkaerőpiacot - írta az [origo] megkeresésére Tiina Tarkus, a budapesti észt nagykövetség első titkára. Észtországról ezenkívül köztudott, hogy igyekszik kedvező feltételeket teremteni az információ- és kommunikációtechnológiában utazó innovatív cégek alapításához, megtelepedéséhez és magához vonzani a nagy szaktudást igénylő külföldi befektetéseket. "Ezen a téren a magyar kormány is jó úton halad" - írta az [origo]-nak.
A cseh nagykövetség válasza szerint Csehország sikeres szereplését több tényezőnek köszönheti. Ezek között vannak a csökkenő adminisztrációs terhek, az ország központi fekvése, az egészségügyi ellátás és az oktatás színvonala, illetve az átlátható pénzügyi politika.
Már két éve kapaszkodunk felfele
Magyarország két éve folyamatosan kúszik előre a WEF által összeállított rangsorban: a 2008-2009-es listán még csak a 62. helyen állt, ahova a nemzetközi pénzpiaci válság idején csúszott le az azt megelőző évben megszerzett 47. helyről. A WEF felmérése szerint Magyarországon a négy leggyakrabban emlegetett, vállalkozást nehezítő tényező a magas adók, a bonyolult adózási szabályok, a befektetőtőkéhez való nehézkes hozzájutás, illetve a korrupció.