Izgulhat a Fidesz az utolsó szocialista fészekben

Húsz év után elfoglalná a szocialisták "utolsó fészkét", Budapestet a Fidesz. Az MSZP számára nagy a tét, a párt utolsó megmaradt erőssége a főváros, ráadásul nem csak a Fidesszel kell hadakoznia. Az LMP a szocialisták ajánlatát visszautasítva azt számolgatják, hogyan tudják összehozni a legnagyobb ellenzéki koalíciót a fővárosban. A legerősebb párt ugyan a fővárosban is a Fidesz, de nem biztos, hogy a közgyűlésben többséget tud szerezni, így pedig valamelyik ellenzéki párt támogatására szorulhat.

"Egy nagy falat még hátra van" - mondta a kormány eskütételének napján a Kossuth téren Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere. Ezzel meghatározta a párt legfontosabb célját az őszi önkormányzati választásokra: a főváros vezetésének megszerzését. Kósa szerint erre egyrészt azért van szükség, mert egyrészt "Budapest a legfontosabb magyar város", másrészt pedig a főváros "az utolsó fészke" az áprilisban vereséget szenvedett kormánypártoknak.

A főváros a rendszerváltás óta megoldhatatlan kihívást jelentett a jobboldali pártoknak, 20 éve a szabad demokrata Demszky Gábor a főpolgármester, aki 1994-től a tavalyi szakításig a szocialistákkal együttműködve vezette a várost. A Fidesz pedig még a 2010-es parlamenti választásokon is Budapesten érte el az egyik leggyengébb eredményt. Míg országos átlagban 52,7 százalék szavazott a Fidesz-KDNP közös listákra, a fővárosban csak 46,3 százalékot kaptak (ennél rosszabbul csak Borsod és Heves megyében szerepeltek).

Mivel Demszky ősszel már nem indul, biztosan új főpolgármestere lesz Budapestnek. A Fidesz Tarlós István fővárosi frakcióvezetőt jelöli, aki négy éve alulmaradt Demszkyvel szemben (45,2 százalékot szerzett, míg Demszkyt 46,8 százalék támogatta). A szocialisták Horváth Csaba korábbi főpolgármester-helyettest indítják, de ettől készek elállni, ha együttműködésre bírhatják az LMP-t. A magát ökopártként meghatározó LMP azonban az önálló indulás mellett döntött, és saját jelöltet állít a Jobbik is. A főpolgármester-választás egyfordulós, a győzelemhez elég a relatív többség is. Demszky például 1994-ben 36,2 százalékkal nyert.

Legyőzhető-e Tarlós?

Az MSZP számára kiemelkedően fontos lenne, hogy megőrizzen valamit a pozícióiból, de ez egyedül valószínűleg nem fog sikerülni: a szocialisták fővárosi listájára a választók 25,3 százaléka szavazott áprilisban, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása pedig azt mutatja, hogy azóta tovább csökkent a támogatottságuk (a Szonda Ipsos ezzel szemben úgy látja, hogy stabilizálódott a helyzetük). A szocialisták abban reménykednek, hogy a Fidesz győzelmének veszélyeire hivatkozva egy párton kívüli jelölt - Molnár Gyula XI. kerületi polgármester Vágó István tévés műsorvezetőt említette példaként - mögé fel tudnak sorakoztatni minél több erőt.

Horváth Csaba vasárnap nyílt levelet írt Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetőjének, melyben "a város jövőjének megvédése érdekében" összefogásra szólította a pártot. A Fidesz és Tarlós megállítása érdekében Horváth azt ajánlotta, hogy keressenek egy mindkét párt által támogatható főpolgármester-jelöltet. Az azonban már az után hangzott el, hogy az LMP kongresszusa egy héttel korábban eldöntötte: önálló jelöltet állítanak (a jelöltet hétfőn, a párt regionális kongresszusán nevezik meg), így azonnal vissza is utasították.

Jávor Benedek, a párt parlamenti képviselője (aki áprilisban fővárosi listavezető volt) az [origo]-nak azt mondta: számukra "politikai öngyilkosság" lenne, ha együttműködnének az MSZP-vel. Szerinte a szocialisták ma politikai karanténban vannak, akárcsak az 1990-es évek legelején voltak. Akkor az Antall-kormány állítólag tekintélyelvű törekvéseivel szemben szerveződött Demokratikus Charta segített kitörni a karanténból, és most is valami hasonlóval próbálkozna, vereség esetén pedig az LMP-t tenné meg bűnbaknak a Fidesz győzelméért.

Jávor elméletét támasztja alá, hogy az áprilisi parlamenti választások két fordulója között az MSZP ajánlott már együttműködést az LMP-nek, sőt, több olyan egyéni körzetben visszaléptette a jelöltjeit, ahol az LMP-s jelöltnek volt esélye nyerni. Az MSZP ezzel párhuzamosan azt üzente az LMP-nek, csak rajtuk múlik, hogy elfogadják-e a szövetséget, ami a választáson leszereplő szocialisták szerint az egyetlen esély lett volna a Fidesz kétharmados győzelmének megakadályozására. Az MSZP érvelése azonban nem volt pontos, a felmérések alapján ugyanis egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy az MSZP-s szavazók szocialista jelölt híján mindenképpen az LMP-t támogatták volna (erről korábbi cikkünkben olvashat).

Még nem lefutott meccs

Az MSZP és az LMP közt lényegi véleménykülönbség van abban a kérdésben, hogy le lehet-e győzni Tarlós Istvánt. Az LMP (és a Jobbik) vezetői úgy számolna, hogy Tarlóst semmilyen összefogással nem lehet megállítani, így arra a helyzetre kell készülni, hogy a Fidesz jelöltje lesz a következő főpolgármester. Horváth Csaba ezzel szemben az [origo]-nak azt mondta: jó programmal, egy jó jelölttel és széleskörű összefogással meg lehet nyerni a főpolgármester-választást.

Jávor szerint az alig másfél éve párttá alakult LMP-nek ősszel inkább az lehet a célja, hogy minél jobban meg tudja jeleníteni önmagát. Egy erős kampánnyal és egy jól felépített jelölttel szerinte nem irreális Budapesten a 15-20 százalékos eredmény (áprilisban az LMP fővárosi listájára a választók 12,8 százaléka szavazott), így a fővárosban ők válhatnak az ellenzék vezető erejévé (a Jobbik áprilisban kifejezetten rosszul szerepelt Budapesten:az országos 16,6 százalékhoz képest csak 10,8 százalékot szerzett).

Horváth Csaba ezzel úgy számol, az LMP még egyáltalán nem homogén párt, még keresi a saját helyét a politikai palettán. A támogatóik pedig főként korábbi SZDSZ-szavazók, akik - a szocialista politikus szerint az áprilisban az MDF támogatóval együtt - hajlanak arra, hogy a Fidesszel szembeni összefogást támogassanak. Horváth szerint ez abban a tucatnyi fővárosi választókerületben is kiderült, ahol a parlamenti választás második fordulójában MSZP-s és LMP-s jelölt is volt: bár a szocialisták csak két körzetben nyertek, az első fordulóhoz képest mindenhol növelni tudták a támogatottságukat, míg az LMP-jé csökkent.

Ki lehet a mérleg nyelve?

A fővárosi közgyűlésben könnyen kialakulhat olyan helyzet, hogy a Fidesznek nem lesz meg a többsége (2006-ban is mandátumegyenlőség alakult ki, csak Demszkyvel együtt lett többsége a koalíciónak). A nemrégiben módosított választási rendszerben, a 2010-es parlamenti választáson a fővárosi listákra leadott szavazatok alapján például a Fidesznek 17, az MSZP-nek 9, a Jobbiknak és az LMP-nek 4-4 mandátuma lenne a 34 fős testületben, vagyis csak a főpolgármester személye döntené el, ki vezetheti a várost.

"Ez egy nagyon érdekes helyzet lenne" - mondta szó szerint ugyanazt Jávor Benedek, illetve Vona Gábor Jobbik-elnök az [origo] kérdésére, hogy mi történne, ha a Fidesznek nem lenne többsége a fővárosi közgyűlésben. Horváth Csaba szerint Tarlós korábban tett már gesztusokat a Jobbik felé, például a parlamenti választások kampányában, amikor a Fidesz és a párttal szimpatizáló sajtó élesen támadni kezdte a radikális pártot, ő egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy a Jobbik és a Fidesz támogatóinak hasonló céljaik vannak, csak a jobbikosok radikálisabb eszközökkel érnék el azokat.

Vona szerint ők elvi alapon csak az MSZP-vel zárják ki az együttműködés lehetőségét, más pártok esetében a konkrét személyek alapján döntenék el, szövetkeznek-e az önkormányzati választások után. Tarlósra azonban azt mondta: ő nem tartozik azok közzé az emberek közé, akikkel el tudja képzelni az együttműködést. Vona úgy látja, Tarlós szándékosan hagy nyitva kapukat mindhárom ellenzéki párt felé, és ha arra kerülne sor, hogy külső támogatásra szorul, szerinte inkább az LMP-t választaná.