A sértett embereket és a tényfeltárókat is segítené a Fidesz médiacsomagja

Teljesen átalakítaná a közmédiumok felügyeletét a Fidesz által benyújtott törvénycsomag, amely egy új sajtótörvényt is tartalmaz. Utóbbi tartalmaz a tényfeltáró újságírást segítő szabályokat, de bevezetné azt is, hogy ha valakit megsértenek egy cikkben, akkor ő jogot kapjon a válaszadásra. Az ORTT jogutódja a javaslat szerint a Médiatanács lenne, négy helyett kilenc évre választott tagokkal.

Öt előterjesztést - három törvényjavaslatot és két határozati javaslatot - tartalmazó átfogó médiacsomagot nyújtott be az országgyűlésnek Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselő pénteken. Kezdeményezik többek között a Közszolgálati Közalapítvány létrehozását, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tanácsadó testületének jogutódjaként. Az előterjesztések szerint a közmédiumok - a közszolgálati rádió, televíziók, valamint az MTI - zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságai nonprofit részvénytársaságokká alakulnának át, de szervezetileg önállóak maradnanának.

Megszüntetnék a Magyar Rádió, a Hungária Televízió Közalapítványt és a Magyar Távirati Iroda (MTI) Tulajdonosi Tanácsadó Testületét, azok feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat az országgyűlés által létrehozott Közszolgálati Közalapítvány venné át.

Médiatanács ORTT helyett

Cser-Palkovics és Rogán javaslatai létrehoznák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek autonóm államigazgatási szerve az úgynevezett Médiatanács lenne, amelynek tagjait az országgyűlés választaná. A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja lenne. A Médiatanács elnökét és négy tagját az országgyűlés - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával - 9 évre választaná egyidejű, listás szavazással. (Az ORTT tagjait jelenleg nem kilenc, csak négy évre választják, viszont nem kétharmados, hanem egyszerű többséggel).

A javaslat szerint Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. A Hatóság elnöke kinevezésekor automatikusan a Médiatanács elnökjelöltjévé válna. A jelenleg hatályos törvény szerint az ORTT elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli.

A Médiatanács tagjaira az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló mandátumarányos eseti jelölőbizottság egyhangú szavazással tehetne javaslatot az előterjesztés szerint. A jelölőbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési frakció létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznének. Ha a bizottság határidőn belül nem tudna négy tagjelöltet javasolni, a bizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhatna jelöltet az országgyűlésnek. Az ORTT tagjainak megválasztása a jelenleg hatályos törvény alapján egészen másként működik: minden országgyűlési képviselőcsoport egy-egy tagot jelölhet. A javasolt új szabályozás szerint tehát a Médiatanács tagjainak megválasztásakor sokkal nagyobb mértékben érvényesülne a parlamenti erőfölényben lévő párt akarata, mint jelenleg az ORTT-tagok megválasztásakor.

A törvényjavaslat indoklásában az előterjesztő képviselők a kilenc évre adott mandátumot azzal magyarázzák, hogy így biztosítható az elnök és a tagok függetlensége. Arról pedig, hogy a tagokat javasoló jelölőbizottságban az egyes frakciók küldöttei mandátumarányos mértékű szavazattal rendelkeznek, azt írják az indoklásban, hogy "megfelelve a demokratikus szempontoknak".

A Médiatanács tagjai valamivel kevesebb fognak keresni, mint az elődeik, az ORTT-tagjai. Az ORTT elnökének jelenleg akkora díjazás jár, mint egy miniszternek, a tagoknak pedig annyi, mint egy államtitkárnak. A Médiatanács elnöke és tagjai csak a miniszter illetve államtitkári illetmények 75 százalékát kapnák.

A Közszolgálati Közalapítvány kezelő szerve a kuratórium lenne, amely az országgyűlés által választott tagokból, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által delegált elnökből áll.

A csomagnak része egy alkotmánymódosítási javaslat, egy nagy terjedelmű - a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló - előterjesztés, két - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, valamint a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló - határozat, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat indoklásában az áll, hogy a javaslat a sajtószabadság alkotmányos kategóriáit részletezi, meghatározza a sajtó alapvető jogait, és ezzel párhuzamosan feladatokat ró ki a médiapiac szereplőire, amelyeket a közönség jogainként határoz meg.

Válaszolhat, akit megsértenek

A Polgári Törvénykönyv helyett ez a pénteken benyújtott törvényjavaslat határozná meg a sajtó-helyreigazítás szabályait, új nevet is adna az intézménynek, válaszadási jognak nevezné azt. A törvényjavaslat szerint nem csupán a hamis tényállítások, hanem a becsületet, emberi méltóságot sértő egyéb közleményekkel szemben is lehetséges volna a válaszadási jog gyakorlása, vagyis követelni lehetne válaszközlemény közzétételét. "Akinek becsületét vagy emberi méltóságát valamely médiatartalom sérti, követelheti válaszközlemény közzétételét" - áll a javaslatban.

A törvényjavaslatnak ehhez az eleméhez hasonló szabályozás szerepelt az előző Orbán-kormány idején az úgynevezett Lex Répássyban, a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényben, amelyet Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök nem írta alá, mert több ponton alkotmányellenesnek talált. "Akinek személyhez fűződő jogát napilapban, folyóiratban, rádióban vagy televízióban közölt valamely vélemény vagy értékelés sérti - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül -, követelheti saját véleményének vagy értékelésének közzétételét is" - ez a passzus állt a lex Répássyban.

Mádl akkori véleménye az volt, hogy a törvény válaszadásra vonatkozó rendelkezései a személyhez fűződő jogok védelme érdekében korlátozzák a sajtószabadságot, azon belül is a szerkesztés szabadságát. A lex Répássyt bírálta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is, mondván, az a sajtószabadság ellen irányul. Az Alkotmánybíróság végül 2001. december 4-én alkotmányellenesnek nyilvánította a válaszadás jogának a Lex Répássyval rögzített szabályozási módját.

Segítség a tényfeltáráshoz

A pénteken benyújtott javaslat tartalmaz az oknyomozó újságírást megkönnyítő szabályokat is. A törvényjavaslat szerint egyrészt az újságírónak joga lenne információforrása titokban tartásához hatósági eljárások során, másrészt a jogszabály kimondaná, hogy a tartalomszolgáltató alkalmazottja - vagyis az újságíró - mentesülhet a jogi felelősségre vonás alól, ha a munkája során jogsértést követett el, de azt fontos közérdekű információ megszerzésének szándéka indokolta.

A mentesülési szabály akkor lenne alkalmazható, ha az adott információt máshogy nem vagy csak aránytalan nehézségek árán lehetett volna megszerezni, és az információ nyomán a hatóságok előtt addig nem ismert bűncselekményre derül fény, és az elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan sérelmet.

A tájékoztatás kötelezettsége

Cser-Palkovics és Rogán javaslata kimondaná, hogy tilos visszaélni a médiatartalom közzétételébe való beleegyezéssel. A javaslat szerint "minden egyéb feltétel, illete jogkövetkezmény nélkül" visszavonható a médiatartalom közzétételéhez adott hozzájárulás, ha az nem valamely közéleti vagy magyar polgárok számára jelentős eseményt mutat be, illetve ha nem hivatalos, közfeladatot ellátó személy vagy közéleti személyiség tette a nyilatkozatot.

Rogán és Cser-Palkovics javaslata hatályon kívül helyezné az 1986-os sajtótörvény 4. paragrafusát, amely a felvilágosítási kötelezettségről szól. A hatályon kívül helyezendő törvényhely többek között azt mondja ki, hogy a "hiteles, pontos és gyors tájékoztatást az állami szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek a saját kezdeményezéseikkel, továbbá a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával kötelesek elősegíteni", valamint az is szerepel benne, hogy "a sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni". Ez a szabály nincs egyértelműen rögzítve a pénteken benyújtott javaslatban, abban erről a témáról csak annyi áll, hogy "az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek kötelesek elősegíteni a tartalomszolgáltató tájékoztatási feladatának elvégzését".

Az Alkotmányban védenék az állampolgárok tájékoztatáshoz fűződő jogát is

A javaslattal párhuzamosan benyújtott a két képviselő pénteken egy alkotmánymódosítási javaslatot is, amely az Alkotmány szólás-és sajtószabadságról szóló paragrafusát alakítaná át. A módosítás kibővítené azt a mondatot, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. A fideszes politikusok kiegészítenék ezt azzal, hogy az állam védi a sajtó sokszínűségét is, valamint az állampolgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát és a demokratikus közvélemény kialakításához fűződő érdekét.

Az Alkotmány sajtószabadságról szóló paragrafusa egy újabb, a közszolgálati média felügyeletéről szóló bekezdéssel bővülne a pénteken benyújtott javaslat szerint: "A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében. A közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek".

Az alkotmánymódosítás egyik további célja, hogy a sajtószabadságról valamint a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvényt is csak kétharmados többséggel fogadhassa el a parlament.