Hivatalosan nem dezertőr, de büntethető a gárdába belépő katona

Hiába nevezte szerdán dezertőrnek a bíróság által jogerősen betiltott Magyar Gárdába belépő katonákat Orbán Viktor miniszterelnök, a hadijog szerint ez a minősítés valószínűleg nem állja meg a helyét - állítja az [origo]-nak nyilatkozó jogász szakértő. A Honvédség szerint más alapon ugyan ki lehetne tiltani a gárdistákat a hadseregből, de hogy valóban problémának tartják-e őket, arra nem adtak választ. A gárda korábbi szóvivője szerint a szervezet tagjainak közel 10 százaléka szolgált korábban fegyveres erőknél, de aktívan szolgáló tagjuk csak néhány van, nem véletlenül.

Jogilag nehezen megalapozható, így vélhetően csupán politikai színezetű üzenetnek tekinthető Orbán Viktor miniszterelnök szerdai kijelentése, amelyben dezertőrnek minősítette a Magyar Gárdába belépő katonákat - állítja az [origo]-nak nyilatkozó nemzetközi jogász. Orbán a Parlamentben, a Honvédség éves állománygyűlésén jelentette ki, hogy "amennyiben önök [a honvédség tagjai] ilyen szervezetekben [félkatonai szervezetek, gárdák] vállalnak szerepet, azt egész egyszerűen dezertőr magatartásnak kellene nyilvánítanom". Lattmann Tamás, aki az ELTE-n és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen is adjunktusként oktat nemzetközi, illetve hadijogot, az [origo]-nak azt mondta: elméletben különféle jogsértések megvalósulhatnak ugyan a katonák gárdatagságával, de a dezertálás emlegetését túlzásnak tartja.

"A dezertálással összefüggésbe hozható tevékenységek olyan konkrét bűncselekmények, amelyek törvényi tényállások formáiban jelennek meg. Ezekek a feltételei csupán egy szervezeti tagság felvételével nem feltétlenül valósulnak meg" - mondta a szakértő. A büntető törvénykönyv szerint ezek a tényállások akkor állhatnak fenn, ha például egy katona szolgálati helyét önkényesen elhagyja abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól kivonja magát. "Ha a katona a szolgálati időben megfelelően teszi a dolgát, de szabadidejében elmegy a gárda gyűléseire, önmagában annak a dezertáláshoz véleményem szerint semmi köze" - fogalmazott Lattmann.

Szigorúbb hűség, kevesebb jog

A hadijogász szerint a Magyar Gárda és a Honvédség viszonylatában abból lehet kiindulni, hogy a gárda egy bíróság által betiltott szervezet, és így az életben tartására irányuló minden cselekmény ellentétes a joggal. Ilyen szempontból elképzelhető, hogy a gárdatagság a katonák jogviszonyával összeférhetetlen, hiszen a Honvédség állományára büntetőjogilag is szigorúbb elvárások, magasabb kötelezettségek vonatkoznak, mint a civilekre.

"Miközben egy átlagos civiltől nem feltétlenül lehet elvárni, hogy egy feloszlatott szervezet megszűnése után hivatalosan is felmondja a tagságát, ami a törvények alapján amúgy is megszűnik, egy katona esetében léteznek szigorúbb normák, hiszen itt kicsit más a helyzet" - mondta Lattmann. Szerinte ez a kérdés egyelőre "a találgatások földje", mivel nincs rá jelentős bírói értelmezés, de - mint fogalmazott - tény, hogy "a katonáknak kevesebb joguk van, mint másoknak", és "szigorúbb hűséggel tartoznak az államnak".

"Hivatással össze nem egyeztethető"

A magyar katonák társadalmi szervezetekben való részvételét a Honvédség több szempont alapján is megtilthatja - közölte az [origo] kérdésére a Honvédelmi Minisztérium (HM). A tárca szerint az Alkotmány konkrétan tiltja, hogy a katonák párt tagjai legyenek, illetve hogy politikai tevékenységet folytassanak. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról szólótörvény pedig kimondja, hogy az állomány tagjai nem csatlakozhatnak olyan szervezethez, "amelynek tevékenysége a Honvédség feladataival ellentétes".

A HM szerint a katonák kötelesek a társadalmi szervezettel fennálló tagságukat, valamint az újonnan létesülő tagsági viszonyaikat előzetesen bejelenteni parancsnokuknak. A parancsnok a törvény szerint a szervezetben való tagságot vagy az abba való belépést megtilthatja, ha az "a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze", illetve ha "a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti".

Az [origo] kérdésére, hogy a Magyar Gárdában való tagságot a Honvédség összeegyeztethetetlennek tartja-e a szolgálattal, a HM kitérő választ adott, ismételt kérdésünkre pedig közölték, hogy erről a témáról további tájékoztatást nem adnak.

Nincs központi nyilvántartás

A Honvédelmi Minisztérium szerint nem vezetnek központosított nyilvántartást arról, hogy az állomány tagjai milyen szervezetekben vállalnak szerepet, és nem is tervezik ilyen nyilvántartás létrehozását. Ez azt jelenti, hogy nincs egységes adatbázisuk arról sem, hogy hány katona tagja a Magyar Gárdának. Az ilyen tagságokról csupán az adott katonák közvetlen parancsnokai tudhatnak, ők viszont egyedileg, személyre szólóan ismerik a katonáik szervezeti aktivitását. A minisztérium szerint az a katona, aki elmulasztja bejelenteni tagságait, fegyelemsértést követ el, ami "a törvényben rögzített szankciókat vonja maga után".

"A gárda tagjainak mintegy 10 százaléka szolgált korábban a honvédségnél, a rendőrségnél vagy a tűzoltóságnál, én magam is hosszú éveken át rendőr voltam, és úgy lettem gárdista" - mondta az [origo]-nak Volner János, a Jobbik parlamenti képviselője, a Magyar Gárda korábbi szóvivője. Volner szerint a gárdában a rengeteg exkatona mellett azonban csupán 1-2 olyan gárdatag van, aki jelenleg is a fegyveres erőknél szolgál. "Őket értelemszerűen nem szoktuk kirakni a kirakatba" - tette hozzá a politikus.

Volner kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy a fegyveres szerveknél szolgáló gárdistákat érte-e valamilyen hátrányos megkülönböztetés, retorzió, de azt mondta, tudomása szerint sok aktív katona és rendőr szimpatizál velük, még ha nem lépnek is be a szervezetbe. Volner szerint ha tiltanák a gárdatagságot a Honvédségben, akkor sem lehetne senkit emiatt felelősségre vonni, hiszen a bírósági tiltás után létrehozott úgynevezett Új Magyar Gárda nem vezet tagnyilvántartást, és a tagoknak sincs papírjuk arról, hogy a szervezethez tartoznak, így nem bizonyítható rájuk, hogy a szervezethez tartoznak.