"Ha én bunkó vagyok, akkor ők is azok" - kerülgetik egymást a rendőrök és a szexmunkások

Vágólapra másolva!
Áprilisban elraboltak és egy kecskeméti lakásba zártak egy prostituáltat. Bár egy helyi rendőr szerint gyakoriak a hasonló esetek, a rendőrségi statisztikákban ilyenek alig jelennek meg. A prostituáltak érdekvédelmi szervezete szerint a lányok nem bíznak a rendőrökben, inkább maguk próbálnak kimászni nehéz helyzetükből. Az [origo]-nak nyilatkozó prostituáltak nem szívesen beszélnek a témáról, de szerintük lehet együttműködni a rendőrökkel, még akkor is, ha a zavaros jogszabályok megnehezítik a dolgot.
Vágólapra másolva!

Április közepén a 44-es főút mellől két férfi elrabolt egy prostituáltat, akit három napig egy kecskeméti lakásban őriztek - közölte akkor a Baon.hu nevű Bács-Kiskun megyei regionális híroldal. A lány egy járókelőnek szólt le a lakás erkélyéről, aki értesítette a rendőrséget, végül a rendőrök szabadították ki. Máté Gábor, a Kecskeméti Rendőrkapitányság életvédelmi alosztályvezetője a lapnak azt mondta, "az ilyen esetek igen gyakoriak, és csupán a töredékük jut tudomásunkra [...] a prostituáltak nem szoktak hozzánk segítségért fordulni, és nem teregetik ki a belső ügyeiket, nem adnak információkat futtatóikról. Itt most minden adott a bűncselekmény bizonyításához."

Az emberrablások nem jelennek meg a statisztikákban

A kecskeméti rendőr nyilatkozata ellenére a rendőrségnek hivatalosan kevés ilyen esetről van tudomása. Ha szexmunkások feljelentést tesznek, az általában elszámolási vitát követő bántalmazás miatt történik - írta az [origo] kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) sajtóosztálya. Az ORFK szerint "a prostituáltak sérelmére elkövetett emberrablások száma a statisztikai adatok alapján nem mutatható ki", ráadásul a rendőrség szerint a feljelentéseket később gyakran visszavonják, illetve módosítják.

A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete évente csak néhány, a kecskemétihez hasonló esetről értesül. Földi Ágnes, az egyesület vezetője szerint azért sem kerülnek ezek az esetek a rendőrség látókörébe, mert az elrabolt nők általában tisztában vannak azzal, hogyan tudnak segítséget kérni. Mivel elrablásuk után rendszerint dolgoztatni kezdik őket, gyakran a kuncsaftok kölcsönkért mobiltelefonján értesítik az érdekvédőket.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Képgalériáért kattintson a fotókra!

"Ha nem oda állsz, nem történik meg"

Több oka van annak, hogy a bajba került szexmunkások nem kérnek rendőri segítséget. Ha például védett övezeten belül - azaz ott, ahol tilos a prostitúció - bántalmaznak egy prostituáltat, sokszor nem fordul a rendőrséghez, mivel tisztában van vele, hogy szabálysértést követett el. "Ilyen esetben a rendőrség mindig igyekszik rámutatni arra, hogy ha nem állsz oda, nem történik ez meg veled" - mondja Földi.

Sárosi Péter, a TASZ ügyvivője szerint ezt bizonyítja egy pár évvel ezelőtti eset is. Egy sorozatrabló kimondottan szexmunkásokra szakosodott. Interneten jelentkezett be vendégként, a helyszínen a lányokat egy fegyverrel kényszerítette az értéktárgyak átadására, majd a lakást kirámolva távozott. Sárosi szerint ilyen és hasonló esetekben a prostituáltak azért nem tesznek feljelentést, mert közösen bérelt lakásokban végzik a munkájukat, ami bűncselekménynek számít.

Tizenegy éve legális, mégis állandó a vita a rendőrökkel

A prostitúció 1999 óta - korlátok között - legális tevékenység Magyarországon, 2000-től az olyan településeken, ahol ez tömeges méreteket ölt, az önkormányzatok türelmi zónát hozhatnak létre. (Ha a település lakossága meghaladja az 50 000 főt és a prostitúció folyamatosan észlelhető a közterületen, az önkormányzat köteles türelmi zónát kijelölni. Ilyenre az [origo] által megkérdezettek nem tudtak példát mondani, csak egy korábbi, mára megszűnt Miskolc melletti helyszínt említettek.)

Az érdekvédelmi szervezet vezetője és a TASZ munkatársa szerint az 1999-es törvény nem rendezte a szexmunkások helyzetét, mivel a jogszabályokat a gyakorlatban nem vagy rosszul alkalmazzák. "A valóságban nem érvényesül például a jogalkotói szándék, amely kimondja, hogy a szexmunka legitim, és a tilalma sérti a szabad munkavállaláshoz való jogot" - mondja Sárosi. "Sok utcán szolgáló rendőr a mai napig nem tudja, hogy a prostitúció nem bűncselekmény. Állandó a vita a rendőrség és a szexmunkások között, mert a rendőrség nem akarja tudomásul venni, hogy a védett övezeten kívül legális a prostitúció" - állítja Földi Ágnes.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

"Ellenségképként jelennek meg"

Az [origo]-nak nyilatkozó jog- és érdekvédők szerint problémás a rendőrök hozzáállása is, amely szerintük lenéző és ellenséges, "nem tekintik állampolgárnak a lányokat" - állítja Földi. Sárosi szerint az ismétlődő ellenőrzésekben is megnyilvánuló rendőri tevékenység arra irányul, hogy a prostituáltakat elűzzék a helyükről. Az utcán lévő lányok szerinte ellenségképként jelennek meg a rendőrség és a társadalom szemében, és az önkormányzatok sem nézik őket jó szemmel. "Ugyanazok a rendőrök ellenőrzik ugyanazokat a lányokat. Ettől még nem fog megszűnni a prostitúció" - mondja Földi.

"A rendőrök és a prostituáltak közötti 'ellentét' abból ered, hogy a tiltott kéjelgést végző személyekkel szembeni fellépés a rendőrség törvényi kötelezettsége. Nincs arról tudomásunk, hogy az Országos Rendőr-főkapitánysághoz érkezett volna olyan panasz, mely szerint a rendőrök nem megfelelően jártak volna el a prostituáltakkal szemben. A rendőrség minden személyt egyenlőnek, teljes jogú állampolgárnak tekint" - közölte kérdésünkre az ORFK, de hozzátették azt is: "A szexmunkásokkal szemben szabálysértési eljárás indul abban az esetben, ha szexuális szolgáltatás felkínálása vagy hirdetése valósul meg. 2009-ben tíz emberrel szemben indult ilyen eljárás."

Sárosi szerint a tiltott kéjelgés mellett elsősorban közlekedési szabálysértések - pl. a szexmunkás akadályozza a forgalmat, kilép az úttestre - miatti eljárások a leggyakoribbak. "Az is előfordul, hogy a lánynak nincs meg a szükséges orvosi igazolása. Bűnügy elvétve akad, 8 éve működik a jogsegélyszolgálatunk, és ott egy olyan eset fordul elő, amikor drogfogyasztás miatt képviseltünk egy hölgyet" - mondja Földi.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

"Személyit, lakcímkártyát és orvosi papírokat kérnek"

Látszólag békés szimbiózisban vannak a kamionokat igazoltató rendőrökkel a IX. kerületi Gubacsi út és Szabadkai út sarkától a Soroksári út sarkáig tartó százméteres körzetben álldogáló lányok, mégis alig tudjuk szóra bármi valamelyiküket, a legtöbben elutasítják a nyilatkozatot. Egyikük - egy szőke lány - szerint "nem zavarják egymást": a túlvégen "közlekedési rendőrök vannak, akik a kamionosokat igazoltatják". Mint mondta, más rendőrök szokták igazoltatni őket, nem minden nap, de hetente többször. Ilyenkor a személyit, a lakcímkártyát és az orvosi papírjaikat kérik el.". Kérdésünkre, hogy zavarja-e őket a rendszeres igazoltatás, vállat von: "Ez a dolguk." Olyan lányról nem tud, akit bevittek volna az útszakaszról. A rendőrök szerinte "normális hangnemben" beszélnek velük, nem emlékszik olyan esetre, amikor a rendőrök megalázó hangot ütöttek volna meg.

Földi Ágnes az útszakaszról az [origo]-nak azt mondta, hogy a Gubacsi út és Soroksári út által bezárt szakaszon a kerületi önkormányzat által kiállított hatósági bizonyítványuk van. "Adtunk belőle minden lánynak egy másolatot, arra az esetre, ha például nem a kerületi rendőrök vonulnak át az útszakaszon és kérdőre vonják őket" - teszi hozzá. A hatósági bizonyítványok szerinte vitás esetekben igazolási, bebiztosítási céllal hasznosak.

"Velem eddig rendesek voltak"

Szintén volt hatósági bizonyítványuk a XV. kerületi szemétégető mellett futó Felsőkert utcán dolgozó szexmunkásoknak. Földi Ágnes szerint a Felsőkert utcán továbbra sem tilos állni - ugyanakkor a gyalogosforgalmat tiltó táblákat helyeztek ki -, de a közelben épülő filmstúdió miatti "nyomás hatására" jobbnak látták, ha a Dunakeszi úton folytatják a tevékenységet. Hivatalosan ugyan már a Dunakeszi úton dolgoznak a lányok, amely a kerületi jegyző szerint "szintén nem tilalmazott területe a kerületnek", egy-két tucat lánnyal azonban a régi útszakaszon is találkozunk.

"Velem eddig rendesek, normálisak voltak a rendőrök" - mondja egy 18 éves, barna hosszú hajú, sportos lány. Elmondása szerint egy hónapja dolgozik az útszakaszon. "Többször szoktak jönni egy nap. Ha egy-két rendőr van szolgálatban, naponta egyszer igazoltatnak, elkérik a személyit, orvosit, lakcímkártyát." A társalgás hangneme szerinte attól is függ, hogy "a hölgy hogyan viselkedik velük: ha én bunkó vagyok, akkor ők is azok lesznek. Ha elküldöm, akkor ő is úgy viselkedik, és akkor egyértelmű, hogy be fog vinni. De ha normális vagyok, akkor a rendőrök is azok" - mondja.

Eddig egyetlenegyszer, két hete került vitás helyzetbe a rendőrökkel, de akkor szerinte ő is hibás volt: "Egy kicsit többet ittam a kelleténél, és én is beszóltam a rendőrnek. Kérték a papírokat és odaadtam, valamit beszólt a rendőr, talán leanyázott, én meg visszaanyáztam, rám vágta az ajtót, és bevittek igazoltatásra. Aztán megbeszéltük az incidenst, mondták, hogy nekik is rossz napjuk volt, én meg mondtam, hogy oké, de nem így kellett volna lerendezni" - mondja. Kérdésünkre, hogy szerinte a bajba került szexmunkások fordulnak-e segítségért a rendőrökhöz, azt mondta, ebben a kérdésben nem jártas.

"Megadják a tiszteletet"

Egy körülbelül kétszáz méterre álló 21 éves lány több mint négy hónapja dolgozik a szakaszon, esténként szokott kiállni: "Megadják a tiszteletet, azon kívül, hogy elkérik a papírokat, nem érdekli őket" - mondja. "Jó napot kívánok, személyi, egészségügyi, odaadjuk, megnézik, minden rendben, viszontlátásra - és arrébb is állnak." Kérdésünkre elmondja, hogy a gyakori igazoltatásokra eddig ő még nem kért indoklást a rendőröktől, elfogadja, hogy ez a szokás. Alkonyat után sárga fényvisszaverő mellényt kell viselniük a lányoknak: "Onnantól, hogy az autók bekapcsolják a világítást, muszáj felvenni a mellényt, különben megbüntetnek" - mondja, majd néhány méterrel odébb sétál, jelezve, hogy ideje távoznunk.

Mi a szexuális szolgáltatás?

"A prostituált olyan, a szolgáltatást igénybe vevővel való testi érintkezést is igénylő tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybe vevő szexuális vágyának felkeltésére, illetve annak kielégítésére irányul" - fogalmaz a törvény. A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete 10-15 ezerre becsüli a szexmunkások számát, bár az egyesület vezetője, Földi Ágnes szerint nem biztos, hogy egyszerre egy időben mind a 15 000 ember Magyarországon dolgozik. Földi szerint az utcán dolgozó szexmunkások száma az évszakoktól is függ: tavasztól októberig többen, télen kevesebben vannak. Az is változó, hogy mikor melyik útszakaszon állnak, ezért szinte lehetetlen megbecsülni, mennyien vannak.