Új fogalmakkal hangsúlyozza győzelmét a Fidesz

"Társadalmi szerződés", "nemzeti együttműködés rendszere", "forradalom", "nemzeti ügyek kormánya" - a Fidesz választási győzelme után rendszeresen bukkannak fel ezek a fogalmak Orbán Viktor kormányfő, illetve a párt más politikusai nyilatkozatában. Az új fogalmak kivétel nélkül a Fidesz választási győzelmének nagyságára és az ebből eredő felhatalmazásra hivatkoznak - az ellenzék a "forradalom" kifejezést emésztette meg a legnehezebben.

"A nemzeti együttműködés nyilatkozatának elfogadásával az új országgyűlés elismeri, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek" - mondta május 14-én, az országgyűlés alakuló ülésén Orbán Viktor, a választásokon hatalmas fölénnyel győztes Fidesz elnöke, akkor még csak leendő kormányfő.

Orbán beszédeiben a választások második fordulója után rendszeresen felbukkannak olyan új kifejezések, amelyekkel Orbán a Fidesz-KDNP nagyarányú győzelmének, illetve a parlamentben megszerzett kétharmados többségének jelentőségét, történelemformáló lehetőségeit hangsúlyozza.

A társadalmi szerződés kifejezés Orbánnak az országgyűlés alakuló ülésén elmondott beszédében bukkant fel először. Szerinte a társadalmi szerződés az áprilisi választásokkal jött létre, alapja pedig a Fidesz választási programja. Orbán szerint ezért alkotja a kormányprogram nagy részét a választási program. Orbán a társadalmi szerződés megkötéséről ekkor múlt időben beszélt, ugyanakkor a múlt héten az országgyűlésben Szatmáry Kristóf fideszes képviselő már jövő időben beszélt róla. Szatmáry úgy fogalmazott "a kormányprogram korszakváltó program, amely egyúttal új társadalmi szerződés megkötésére irányul".

A fideszes politikusok szavaiból az derül ki, hogy a társadalmi szerződés nem egy konkrét dokumentum - vagyis nem egy az egyben a Fidesz választási programja -, hanem azoknak a céloknak az összessége, amelyet a Fidesz a kétharmados parlamenti többséggel meg akar valósítani. Erre utal, hogy Orbán szerint a társadalmi szerződéssel az emberek felhatalmazták a parlamentet arra, hogy új alkotmányt alkossanak. Az új alkotmány megalkotása azonban nem szerepelt a Fidesz választási programjában, igaz, a párt korábban többször is beszélt arról, hogy új alkotmányra lenne szükség. Orbán a múlt héten azt mondta, hogy a társadalmi szerződésben a hazaszeretet az első pont, arról azonban nem beszélt, hogy melyek a további pontok.

A nemzeti együttműködés rendszeréről Orbán a választások második fordulója után elmondott beszédében szólt először. A kifejezést a Fidesz arra használja, hogy a kormányát megkülönböztesse a korábbi MSZP-s kormányoktól. Erről többek között azt írja a kormányprogram, hogy "az elmúlt nyolc év rossz kormányzása együttműködés helyett szembefordította egymással a társadalom tagjait, csoportjait. A fiatal korosztályokat az idősekkel, a munkából élőket a nyugdíjasokkal, a vidékieket a fővárosiakkal, a határon túl élőket az anyaországgal".

A Fidesz politikusai az új rendszerről kivétel nélkül jövő időben beszélnek. Szerintük ez a rendszer mindenki, a határon innen és túl élő magyarok, civil szervezetek, a parlamenti ellenzék számára is nyitott. A rendszerről többek között azt mondják, hogy az új társadalmi szerződés érvényre juttatásával épül fel, illetve hogy ennek tartóoszlopai a Fidesz által nemzeti ügyeknek tartott értékek, a munka, otthon, család, egészség, rend lesznek. A rendszer pedig úgy fog festeni, hogy a politika magáncélok helyett a közös célokat fog szolgálni, a kormány pedig az emberek mindennapi problémáival fog foglalkozni.

Nemzeti ügyek kormánya: a Fidesz politikusai saját kormányukra használják ezt a kifejezést. Az úgynevezett nemzeti ügyek először Orbán februári évértékelő beszédében bukkantak fel, ugyanezen értékekre hivatkozott a Fidesz választási programja is. A Fidesz többek között tíz év alatt egymillió új munkahelyet, az adóterhek jelentős csökkentését, az orvosok fizetésének növelését ígéri, valamint azt, hogy a kormány megalakulása után két hét alatt érezhető lesz a javulás a közbiztonság terén.

A forradalom szót Orbán ugyancsak a választások második fordulója után használta, amikor "a szavazófülkékben lezajlott forradalomról" beszélt. Az ellenzék ezt a szóhasználatot kifogásolta a legtöbb alkalommal. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője a kormányprogram parlamenti vitája során úgy fogalmazott: "Kormányváltás történt, nem forradalom, nem rendszerváltás és nem új honfoglalás." Nyakó István, az MSZP szóvivője a Fidesz által tervezett elszámoltatásra utalva azt mondta: a fideszes permanens forradalom új fejezetéhez érkezett, most kezdődhet a jakobinus diktatúra.

Orbán többször megpróbálta elmagyarázni, miért használja a forradalom kifejezést. "Amikor forradalomról beszél egy politikus, a hallgatóságnak nemcsak a vér szagát kell éreznie, érdemes a változás mélységének, lehetőségeinek mértékegységére gondolnia" - fogalmazott május 16-án. Orbán szombati parlamenti beszédében külön kitért a szóhasználat okára, amikor azt mondta: csak azok nem fogadják el, hogy lehetséges olyan forradalom is, amely nem a demokrácia megdöntésére irányul, akik az osztályharcra alapuló, hatalomközpontú történelemoktatásban hisznek. Szerinte Nyugat-Európában vagy Amerikában senki nem ütközik meg azon, ha egy politikus forradalmat emleget a demokráciában; Orbán bizonyítékként többek között az új brit kormányfőre, David Cameronra hivatkozott.