Nem talált egy reformer nőt sem az új kormányba a Fidesz

A Bajnai-kormány után az Orbán-kormánynak sem lesz női minisztere, igaz, a kormányzati struktúra jelentősen átalakul, a korábbiaknál kevesebb lesz a miniszter. Az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarországon kívül csak Máltán nincs női tagja a kormánynak. A Fidesz sajtófőnöke szerint a párt nem nemek szerint osztja a feladatokat, olyan embereket keresett a leendő miniszterelnök, akik részt tudnak vállalni az ország átalakításában.

"Kínos: nincs nő a Bajnai-kormányban" - ezzel a címmel jelent meg egy bejegyzés a Fidesz honlapján 2009. április 16-án, miután a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítvány után Bajnai Gordon megalakította kormányát. Bajnai kormányában 13 minisztert és két tárca nélküli miniszter kapott helyet, mind férfiak voltak. "Kínos, az európai normákkal ellentétes, hogy nincs nő a Bajnai-kormányban" - idézte a párt honlapja a Közép-európai Egyetem (CEU) docensét, Pető Andreát, aki akkor a TV2-nek beszélt erről.

A Fidesz elnöke, Orbán Viktor múlt hétfőn hozta nyilvánosságra leendő kormányának névsorát, amelynek a miniszterelnökön kívül 9 tagja lesz: Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes és nyolc miniszter, akik a Bajnai-kormányhoz hasonlóan mind férfiak. A kormányüléseken részt vesz majd Varga Mihály, aki a miniszterelnök munkáját szervező Miniszterelnökséget vezeti majd államtitkárként.

A Fidesznél csak a teljesítményt nézik

Az [origo] megkereste Havasi Bertalant, a Fidesz sajtófőnökét, akitől azt szerettük volna megtudni, hogy miért nem lesznek női miniszterek a kormányban. Havasi levélben azt válaszolta, hogy "egy ország, egy nemzet sikere nem a kormányban helyet foglaló nemétől, életkorától, vallásától, származásától vagy egyéb hasonló körülménytől függ. A leendő miniszterelnök tapasztalt embereket, tapasztalt vezetőket kért fel a nemzeti ügyek kormányába, olyanokat, akik politikai döntéseket hoznak, és azokért vállalják a felelősséget. A leendő kormánytagoknak ugyanis részt kell venniük egy új politikai-gazdasági rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének kialakításában; vagyis ez volt a kiválasztás fő szempontja, nem pedig pl. a nemi hovatartozás".

A sajtóban megjelent információk szerint a kormányzati munkát államtitkárként több nő is segítheti. Győri Enikő külügyi államtitkár lehet, Nagy Róza közigazgatási államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztériumban és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban. Havasi Bertalan nem kívánta megerősíteni az információkat, azt írta, "a kormányzati felkészülés jelenleg is zajlik, ennek a munkának egy későbbi fázisában mutatjuk be az államtitkárokat".

"A kormányzásra koncentrálunk"

"Nem is értem a kérdést, megnyertük a választást kétharmados többséggel, és minden erőnkkel a kormányzásra koncentrálunk" - mondta az [origo] kérdésére a nőmentes kormányról Mátrai Márta, a Fidesz női tagozatának elnökségi tagja. Mátrai ehhez annyit tett még hozzá, hogy szerinte nem végleges, hogy nem lesz női kormánytag. Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke nem kívánt nyilatkozni.

Nem állnak túl jól a nők az új parlamentben sem, májustól 43-ról 35-re csökken a női képviselők száma a parlamentben. A Fidesz 22, az MSZP és az LMP 5, a Jobbik pedig 3 nőt küld az országgyűlésbe. Vagyis amíg az előző ciklusban 11,14 százalék volt a nők aránya a parlamentben, ez most visszaesett 9 százalékra. A Fidesz-KDNP 263 fős frakciójának 8,36 százaléka nő, az MSZP 59 fős frakciójának 8,47 százaléka. A legkisebb arányban a Jobbik 47 fős frakciójában lesznek nők, mindössze 6,4 százalék, arányaiban a legtöbb nőt pedig az LMP 16 fős frakciójában találni: 31,25 százalékban.

A rendszerváltás után az első parlamenti ciklusban volt a legkevesebb női képviselő az alakuló ülésen, akkor mindössze 28 női képviselő jutott be a parlamentbe (1994-ig összesen 32 nő fordult meg a képviselők között). 1998-2002 között 32 női képviselő tett esküt a parlament alakuló ülésén (számuk később 33-ra emelkedett). A Horn-kormány idején, 1994-98-ig volt a legtöbb, 43 női képviselő az alakuló parlamentben, a ciklus során pedig számuk 44-re emelkedett. 2002-ben 35 női képviselő jutott be, 2006-ban pedig 41 (számuk később 43-ra nőtt).

A román nők is jobban érvényesülnek

Az EU 27 tagállama közül Magyarországon kívül csak Máltán nincs női miniszter. Dániában 19 miniszterből 9 nő, Németországban 16-ból 6, Romániában azonban mindössze egy női miniszter van. Az 1998 és 2002 között regnáló első Orbán-kormánynak is csak egy női tagja volt, a Fidesszel szövetséges MDF vezetője, Dávid Ibolya volt az igazságügy-miniszter.

A CEU kutatója, Pető Andrea az [origo]-nak azt mondta, hogy az Európai Unió alapjogával ellentétes, hogy a férfiak és a nők ne egyenlő módon jelenjenek meg a közéletben. Pető szerint "az európai alapjogok keretén belül kínos, hogy nem lesz nő a kormányban, de a Magyarországon jelen lévő, konzervatív értékrendbe beleillik az, hogy nem lesz női kormánytag". Pető azonban azt mondta, fontos, hogy a nők ott lesznek a kormányzás második vonalában államtitkárként, amit azért "nem szabad lebecsülni".