A cégek feltételeire hivatkozva nem adja ki a sávolyi tanulmányt az MFB

Vágólapra másolva!
A miniszterelnök utasítása ellenére nem hozza nyilvánosságra a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a sávolyi motorversenypálya megépítéséről szóló hatástanulmányt, amelynek alapján a Pénzügyminisztérium aggályai dacára 35 milliárdos állami támogatást ítélt meg a kormány a spanyol beruházónak. Az [origo] információi szerint a banknak a beruházó és a készítő cég kikötötte, hogy ha hátrány éri őket a közzététel miatt, minden kockázatot az MFB-nek kell viselnie. Az MFB közölte, nem adja ki az anyagot, de megengedi, hogy a beruházó vagy a készítő nyilvánosságra hozza azt. Az adatvédelmi ombudsman szerint nincs min vitázni, az anyag nyilvános.
Vágólapra másolva!

Nem teszi nyilvánossá a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a sávolyi motorversenypályáról szóló hatástanulmányt, amelynek alapján a kormány összesen 35 milliárd forintot - részben állami támogatást, részben hitelgaranciát - ítélt meg a projektet előkészítő spanyol beruházónak.

A mindeddig titkosként kezelt hatástanulmány nyilvánosságáért pert indított az Index és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet, a közzétételt több civil szervezet is kérte, és a múlt pénteken Bajnai Gordon miniszterelnök is utasítást adott az MFB-nek és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak, hogy intézkedjenek az ügyben. Az anyag tartalma azért különösen fontos, mert a kormány alapvetően az abban foglaltak alapján döntött az óriásprojekt támogatásáról annak ellenére, hogy azt a pénzügyminiszter nem támogatta, a PM több osztályvezetője pedig túlságosan kockázatosnak és jogszerűtlennek ítélte. (Minderről bővebben itt olvashat.)

Az MFB-nél az [origo]-nak már hétfőn azt mondták, hamarosan nyilvános lesz a tanulmány, csak a két érintett fél, a tanulmányt készítő KPMG Tanácsadó Kft. és az állami garanciával megtámogatott hitelt felvenni készülő Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. - lényegében a beruházó - beleegyezésére van szükség, ezt ugyanis a szerződésük rögzíti. Csütörtökre azonban kiderült, hogy a bankot gyakorlatilag sarokba szorította a beruházó és a tanulmányt készítő cég - tudta meg az [origo] az ügyet ismerő két, egymástól független forrásból.

A beleegyezés ugyan mindkét cégtől megérkezett, de feltételeket szabtak az MFB-nek: e szerint ha a hatástanulmány nyilvánosságra kerülésével őket bármilyen hátrány éri, vagy perek indulnak, a kockázatot az MFB-nek kell viselnie. Az MFB ennek hatására úgy döntött, hogy a miniszterelnök utasítása ellenére sem fogja közzétenni a hatástanulmányt, mert a kikötések "jelenleg beláthatatlan eseményekkel összefüggő korlátlan mértékű anyagi felelősségvállalást jelentenének".

A bank csütörtökön kora délután közleményt adott ki arról, hogy az általa megrendelt hatástanulmányt nem hozza nyilvánosságra honlapján, de mivel "mindenképpen elő akarja segíteni" a közzétételt, "feltétel nélkül" megengedi, hogy az anyagot a KPMG vagy a beruházó közzétegye.

Az [origo] feltételekről szóló információit a Balatonring kommunikációs osztálya megerősítette. Annyit közöltek, a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. valóban hozzájárult a hatástanulmány közléséhez, "bizonyos személyiségi jogi és üzleti titokkal kapcsolatos, az MFB részéről történő jogi garanciavállalás esetén". Az információt a KPMG Tanácsadó Kft. szóvivője, Scheibelhoffer Miklós is megerősítette. Kérdésünkre azt mondta, ők nem hozzák nyilvánosságra a tanulmányt, ez az MFB feladata.

Szollár Domokos kormányszóvivő szerint a miniszterelnök elvárása az volt, hogy hozzák nyilvánosságra a tanulmányt. Arról, hogy mi lesz a kormányfő következő lépése a kialakult helyzetben, későbbre ígért tájékoztatást.

Jóri András adatvédelmi ombudsman szerint a három fél között zajló vita nem lehet döntő a hatástanulmány nyilvánosságával kapcsolatban. Az [origo]-nak azt mondta, az adatvédelmi törvény alapján világos, hogy az MFB közfeladatot ellátó szerv, a tanulmány pedig közérdekű adat, ezért a banknak ki kellene adnia. A biztos szerint az erre vonatkozó kötelezettsége nem szűnik meg attól, ha kártérítésre kötelezhetik, amennyiben kiadja az iratot.

Az ombudsman szerint ha a hatástanulmány elkészítéséről szóló szerződésben olyan kitételek vannak, amelyek a nyilvánosságra hozást korlátozzák, akkor azok jogszabályellenesek. A szerződés nem mondhat ellent jogszabálynak - ez esetben az adatvédelmi törvénynek -, mert akkor azok a pontjai semmisek - mondta az ombudsman. "Teljesen mindegy, hogy ki mit mond, vagy milyen feltételeket szab" - tette hozzá.

A hatástanulmány nyilvánosságra hozásáért az Index újságírója, Bodoky Tamás és a TASZ által indított per csütörtöki tárgyalásán nem született ítélet, a következő tárgyalást március 25-én tartják. Az MFB-t a bíróság így egyelőre nem kötelezi arra, hogy publikussá tegye a tanulmányt.