Vágólapra másolva!
A nagyobb közvélemény-kutatók legfrissebb elemzései csak a Fidesz nagyarányú győzelmében értenek egyet. A Nézőpont szerint a Jobbik utolérte az MSZP-t, és ötpárti parlamentet jósol, a többi intézet szerint az MSZP még őrzi második helyét. Három héttel a választások első fordulója előtt a pártok több mint kétmillió bizonytalan szavazóra hajthatnak még rá. Összeszedtük, melyik párt hogyan ingadozik, és melyik intézet szerint mire számíthat április 11-én.
Vágólapra másolva!

A Fideszt a választók körülbelül 60 százaléka támogatná a választások április 11-i első fordulójában a nagyobb magyarországi közvélemény-kutató intézetek legfrissebb elemzései szerint. Az MSZP 20, a Jobbik pedig 15 százalékra számíthat a felmérések szerint. A bejutásra esélyes pártok közül az LMP-t és az MDF-et különbözően ítélik meg az intézetek, a Nézőpont Intézet szerint mindketten elérhetik az 5 százalékos bejutási küszöböt, de van olyan intézet, amely szerint csak 1 százalékos a támogatottságuk. A bizonytalanok arányát teljesen különbözően ítélik meg az intézetek, a Forsense szerint a nyolcmillió választópolgár 45 százaléka nem tudja, hogy kire fog szavazni.

A Tárki március 3-án tette közzé a február 10. és 24. között készült, 1000 ember megkérdezésével készült felmérését. A Tárki mérte a legkisebb különbséget az Fidesz és az MSZP között, a Fideszre az összes megkérdezett 37 százaléka szavazna, az MSZP-re pedig a 15 százaléka. A felmérés szerint a Jobbik 7 százalékos támogatottságával a lakosság 4 százaléka által támogatott LMP-hez áll közelebb, nem pedig az MSZP-hez. A 60 százalékos választási hajlandóságot kimutató Tárki mérte a legnagyobb támogatottságot a biztos szavazók között a Fidesznél és az MSZP-nél is 61, illetve 22 százalékos támogatottsággal. A Jobbikra a biztos szavazók 11 százaléka voksolna.

Forrás: [origo]-grafika

Sokkal közelebb van egymáshoz az MSZP és a Jobbik a Szonda Ipsos szerint. Az intézet március első hetében rögzített adatai szerint a biztos szavazók 20 százaléka szavazna a szocialistákra, 17 százaléka a Jobbikra. A Fideszre a biztos szavazók 57 százaléka szavazna, az LMP 3, az MDF pedig 1 százalékot kapna a választáson a Szonda Ipsos szerint. Az intézmény a Tárkinál jóval alacsonyabbra, 50 százalékosra kalibrálta a választási hajlandóságot, és a bizonytalanok arányát is mindössze 13 százalékra teszi.

Forrás: [origo]-grafika

A Medián szintén három százalékpontosra becsüli a különbséget az MSZP és a Jobbik között a biztos választók körében: előbbire a szavazatok 21, utóbbira 18 százaléka érkezne. A március 5. és 9. között felvett adatokból készült elemezés szerint a Fidesz támogatottsága két és fél év után először esett 60 százalék alá, 56 százalékra. A kutatás szerint a választási hajlandóság az előző hónaphoz hasonlóan 53 százalékos maradt, holott a 4 évvel ezelőtti választás előtt februárról márciusra 52-ről 59 százalékosra nőtt ez a szám a Medián szerint.

Forrás: [origo]-grafika

A többi közvélemény-kutatóhoz képest némileg különböző módszerekkel dolgozik a Nézőpont Intézet: biztos szavazók helyett potenciális szavazótábort mérnek. A március 12. és 14. között felvett adatok alapján a Nézőpont számít a legszínesebb parlamentre: szerintük az LMP és az MDF is elérheti az 5 százalékos bejutási küszöböt. A Nézőpontnál a Jobbik 16 százalékos támogatottságával beérte az MSZP-t, a Fidesz pedig 30 százalékponttal előzi meg őket, 56 százalékos támogatottsággal.

Forrás: [origo]-Tárki

A Forsense februárban készített felmérése szerint 45 százalékos a bizonytalanok aránya, amely a legmagasabb a többi intézet kutatásaihoz képest. Az elemzés szerint a biztos választók 59 százaléka szavazna a Fideszre. Az MSZP-nek a biztos szavazóknál 18 százalékos a támogatottsága, így 4 százalékponttal előzi meg a Jobbikot. Az LMP 5, az MDF pedig 2 százalékot kapna a választásokon. A Forsense a választási hajlandóságot 53-55 százalékosra kalibrálta. Amennyiben a kampány során hasonló dinamikával nő ez a mutatószám, az intézet szerint 63-70 százalékos lesz a részvétel a választásokon.