Össze kell fogni a szív- és kenyérmagyaroknak - jobboldali konferencia Magyarország jövőjéről

A kettős állampolgárságra, a kötelezően választható etikaoktatásra és családi adózásra tettek halvány ígéretet a Fidesz és a KDNP képviselői azon a konferencián, amely Magyarország jövőjéről szólt volna. Az előadók leginkább arról beszéltek, hogy az ország felemelkedéséhez erkölcsi megújulásra van szükség.

"Nyolc szűk, lélekölő esztendő után eljött az aratás ideje" - ezzel a mondattal indult a Károli Gáspár Református Egyetem, a Barankovics István Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány közös, Látleletek 2010 tavaszán: Quo vadis, Magyarország? című konferenciája. Kun Miklós, a szervező Kremlinológiai Intézet vezetője ezzel össze is foglalta a felszólalók, Martonyi János volt külügyminiszter, Semjén Zsolt KDNP-elnök, Tőkés László EP-képviselő, Kiss-Rigó László római katolikus püspök és Balog Zoltán országgyűlési képviselő mondandójának lényegét.

Az már a konferencia elején kiderült, nem az a cél, hogy a Quo vadis? (Hová mész?) kérdésre választ találjanak. "Tudjuk azt, hogy nagy változás előtt állunk, de kell egy léleksimogató konferencia, hogy valami szépet halljunk ebben a tavaszi időben" - mondta Kun, és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök is "simogató, spirituális élményt" kívánt a pénteken délelőtti időpont ellenére a Parlament Café különtermét zsúfolásig megtöltő hallgatóknak. Mádlt a "szeretünk téged, szólj hozzánk" felszólítással hívta mikrofon elé Kun, aki később az első sorban ülő Szűrős Mátyást és az összes felszólalót is hosszan magasztalta. Az előadások előtt konferenciától szokatlan módon két dalt is meghallgathatott a közönség, Tokodi Ilona maga ajánlkozva elénekelte az Elindultam szép hazámból kezdetű és a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dalt, később pedig az A csitári hegyek alatt című dallal köszöntötte Tőkés Lászlót.

Kötelezően választható etika segíti majd az erkölcsi megújulást

A felszólalók a gazdasági, politikai problémákat ugyan számba vették, de arról nem sok szó esett, hogy milyen intézkedésekkel kellene ezeken javítani, ehelyett a "felemelkedéshez" szükséges erkölcsi megújulásról beszéltek. Semjén Zsolt szerint is ez a megújulás feltétele, mert az ország most erkölcsi anarchia szélén áll. A KDNP elnöke szerint az iskolából kikerülő gyerekeknek nincs válaszuk arra a kérdésre, hogy miért nem fojthatják meg a szomszédot, ha haragszanak rá, vagy arra, hogy ha őket megbüntetik a hazugságért, akkor a miniszterelnököt miért nem, ezért kötelezően választható etikaoktatást kell bevezetni az iskolákban. A tantárgyat mindenkinek tanulnia kellene, de a diákok eldönthetnék, hogy felekezeti hit- és erkölcstant hallgatnának vagy általános etikát. Semjén ezen kívül a családtámogatás fontosságát és a családi adózás igazságosságát hangsúlyozta.

Szerinte a következő kormánynak Szent István útját kell követnie, mert a magyar történelem bebizonyította, hogy az ország csak akkor került bajba, amikor erről vagy jobbra, vagy balra letértek. A balos elhajlások mellett ostorozta a "koppánykodást" is, szerinte ha Koppány politikája győzött volna, akkor már nem lenne magyarság.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Szűrös Mátyás és Mádl Ferenc az első sorban. Galériáért kattintson a képre!

Martonyi János, a Fidesz volt - és Orbán Viktor délelőtti nyilatkozata alapján a Fidesz győzelme esetén jövőbeli - külügyminisztere is arról beszélt, hogy a világ jelenlegi bizonytalan helyzetében fontos, hogy legyenek olyan egyetemes értékek, amelyekben biztosak vagyunk, mert ha ezeket követi az ország, "nagy baj nem lehet". Szerinte Magyarország szerencsés helyzetben van, mert az értékek - például a közösségi értékek - és céljai egybeesnek a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatban. "Ha lehetőség lesz arra, hogy állampolgárságot adunk a határon túli magyaroknak, akkor azt meg kell tenni" - mondta. Martonyi szerint mélyebb és egészségesebb európai integráció elősegítésén kell dolgoznia a magyar külpolitikának. Az országnak szüksége van az uniós mezőgazdasági és energiapolitikára, a közös kül- és biztonságpolitikára és a jelenleginél sokkal erőteljesebb, markánsabb közép-európai politikára - mondta. Az Európai Unió Tőkés László szerint is kedvező közege a nemzetpolitikai egységtörekvéseknek, ezért "magyar integrációt" kell megvalósítani a nemzetek Európájában.

Szívmagyarok és kenyérmagyarok támogatják a Fideszt

"A lélek békéje alapfeltétele a gazdasági fellendülésnek, a konkrét ügyek megoldásának" - mondta Balog Zoltán is, aki szerint ezt a célt akár a kormányprogram címébe is bele lehetne foglalni. Balog egy felmérésre hivatkozott, amely szerint a sikeres országokban a sikernek csak harminc százalékát adja a pénz, a fejlődés, a munka, 70 százalékát pedig a bizalom. Balog szerint a Fideszt támogató többség is két részből áll: egy részük, a szívmagyarok, bizalomból támogatják a pártot, ők azok, akik mindig rájuk szavaztak, és a 2004-es népszavazásnál is tudták, hova tegyék az ikszet, míg a kenyérmagyarok bizalmatlanságból szavaznak rájuk, csak azért, mert másokban már nem bíznak. Balog szerint a szívmagyarok és a kenyérmagyarok szövetségéből fog kinőni a jövő, ennek a szövetségnek a feltételeit kell megteremtenie a kormányzásnak.

"Nem arról van szó, hogy kötelezővé kellene tenni a kereszténységet, bár nagyon jó, tudom ajánlani mindenkinek" - mondta Balog, aki szerint csak az a fontos, hogy a társadalom megegyezzen bizonyos alapértékekben. Példának a lengyel alkotmányt hozta fel, amelyben szerinte benne van, hogy az emberek hisznek az igazságban, a szépségben és a jóságban, de van, aki a vallásból vezeti le ezeket az értékeket, van, aki másból. Ennek ellenére azt mondta, a nemzettudat és a kereszténység nem létezhet egymás nélkül, mert "ha a nemzettudatból kivonjuk a kereszténységet, az pogányságot jelent", míg ha a kereszténységből a nemzettudatot, akkor "egyfajta univerzális világpolgárok leszünk".

A program szerint Tarlós István beszélt volna Budapest jövőjéről, őt azonban Ughy Attila fővárosi képviselő helyettesítette, aki hosszan szapulta a jelenlegi városvezetést és az elvesztegetett húsz évet, megoldásként pedig Tarlós István programját ajánlotta a hallgatóságnak. Szerinte Budapestnek meg kell küzdenie Béccsel és Pozsonnyal a régió legerősebb városának címéért. "Ha nyolc év múlva nem lesz evidens, hogy egy nagy nemzetközi cégnek, konferenciának a központját budapestre kell tenni, akkor Budapest elveszett" - mondta. "Legalább egy fél évtizednek el kell tennie ahhoz, hogy a kibontakozás körvonalai kirajzolódjanak" - tette hozzá.