Sólyom választási döntését támadja egy MSZP-s

A Legfelsőbb Bíróságnak kell döntenie, hogy a törvénynek megfelelő időpontra tűzte-e ki a köztársasági elnök a választásokat. Az április 11-i időpontot egy szocialista képviselő kifogásolta, mert az egy héttel korábbi külképviseleti választás húsvétra esik, amit szerinte a törvény nem enged meg. Az Országos Választási Bizottságnak saját határozata szerint nincs hatásköre beleszólni abba, mikorra tűzte ki a köztársasági elnök a választásokat.

Hárs Gábor szocialista képviselő szerint Sólyom László köztársasági elnök megsértette a választási eljárásról szóló törvényt, amikor április 11-re tűzte ki az országgyűlési választások első fordulóját. Hárs az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) benyújtott kifogásában azzal érvelt, hogy az egy héttel korábban, április 4-én rendezett külképviseleti szavazás húsvétra esne, amit a törvény kifejezetten tilt (a jogi problémáról korábban, a választások kiírása előtt az [origo] is beszámolt).

Hárs kifogását az OVB hétfői ülésén hatáskör hiányában elutasította. Ezt a képviselő tudomásul vette, de két magánszemély a Legfelsőbb Bírósághoz fordult jogorvoslatért - írta pénteken a Népszava. Az OVB 4:3 arányban úgy határozott: a testületnek nincs jogköre felülbírálni a köztársasági elnök döntését, az államfő az alkotmányban meghatározott keretek közt "felülbírálhatatlanul és politikai felelősség nélkül" határozza meg a választások napját, a kitűzésről hozott határozata pedig nem minősül választási törvény "hatálya alá tartozó jogi aktusnak".

A kérelmezők szerint az államfő azért nem tűzhette volna ki április 11-re a választást, mert így a külképviseleti szavazás a munka törvénykönyvében meghatározott ünnepnapot (húsvéthétfőt) megelőző napra (húsvétvasárnapra) esik, amit a választási eljárási törvény nem tesz lehetővé. E szerint az első fordulót leghamarabb április 25-én, vasárnap lehetne rendezni, a külképviseleten történő szavazás napja pedig április 18. (illetve az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt 17.) lehetne.

Megoldás lehetett volna a problémára az is, ha az államfő szakított volna a hagyományokkal, és nem vasárnapra, hanem például péntekre tűzi ki a választásokat. A törvény ugyanis nem írja elő a vasárnapi szavazást, az csak egy szokás. A világon számos példa van arra, hogy lehet hétköznap is választani: az amerikaiak hagyományosan kedden szavaznak, a britek csütörtökön, az írek pénteken, a szlovákok pedig szombaton választanak.