Az [origo] olvasói optimistábbak a magyar átlagnál

Csak a magyarok töredéke számol azzal, hogy egy év múlva javul az anyagi helyzete, a többség úgy érzi, rossz irányba haladnak a dolgok - derült ki a Tárki és az [origo] felméréséből. A teljes magyar lakosságnak csak 16 százaléka számít az ország gazdasági javulására, az [origo] olvasói ennél jóval derűlátóbbak.

A magyarok túlnyomó többsége úgy érzi, hogy általában véve rossz irányba mennek az ország dolgai, bár észrevehető némi javuló tendencia - ez derült ki Tárki és az [origo] közvélemény-kutatásából. A Tárki reprezentatív felmérése ezer ember megkérdezésével készült november 27. és december 10. között, míg az [origo]-n feltett azonos kérdésekre közel ötvenezer olvasónk válaszolt december 10. és január 5. között.

A két különböző vizsgálat eredménye között jelentős eltérés van. A teljes felnőtt lakosság mindössze 15 százaléka számít anyagi gyarapodásra a következő egy évben, míg 42 százalék úgy véli, 12 hónap múlva rosszabb lesz az anyagi helyzete, mint 2009 végén. Decemberben az előző hónap adataihoz képest enyhe pozitív változás figyelhető meg a magyar lakosság várakozásaiban.

Az [origo] nem reprezentatív felmérésének válaszadói jóval optimistábbnak bizonyultak a teljes felnőtt lakosságnál mind a saját helyzetüket, mind az ország helyzetét illetően. Az [origo]-n válaszolók 47 százaléka számít arra, hogy jobb lesz egy év múlva az anyagi helyzete a mostaninál, s csak negyedük számít rosszabbodásra.

A megkérdezettek várakozásai: milyen lesz saját anyagi helyzetük 12 hónap múlva?
(A válaszok eloszlása százalékban)

Hasonló arányok figyelhetők meg a Magyarország gazdasági kilátásairól alkotott véleményekben. A reprezentatív kutatásából az derül ki, hogy a lakosság 16 százaléka szerint nagyon rossz időszak vár ránk, 27 százalék szerint egyszerűen csak rossz, s mindössze 16 százalék vár javulást. Az [origo] nem reprezentatív felmérésében részt vevők az ország sorsát illetően is derűlátóbbak: mindössze 4 százalékuk mondja, hogy sokkal, 23 százalékuk pedig azt, hogy valamivel rosszabb lesz az ország helyzete 12 hónap múlva. A válaszadó [origo]-olvasók fele szerint ugyanakkor az ország egy év múlva jobban fog állni, mint most. "A Tárki korábbi 2009-es eredményeihez képest a lakosság saját anyagi helyzetére vonatkozó értékelése némiképp javult, azonban a jövőbeni kilátások megítélése romlott" - jellemezte az elmúlt időszak tendenciáját Páthy-Dencső Blanka, a Tárki kutatója.

A megkérdezettek várakozásai: milyen lesz az ország gazdasági helyzete 12 hónap múlva?
(A válaszok eloszlása százalékban)

A harmadik kérdés arról szólt, hogy Magyarországon általánosságban jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok. A skála a teljes mértékben rosszat jelentő -5 és az egyértelműen jónak számító +5 között mozog. A Tárki reprezentatív kutatásából az derül ki, hogy a teljes felnőtt lakosság 80 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok (17 százalék véli úgy, hogy a lehető legrosszabb irányba). Az [origo] felmérésében részt vevőknél ez az arány csak 65 százalék, a képet azonban rontja, hogy az itt válaszolók 37 százaléka választotta a -5-ös, vagyis a legrosszabb osztályzatot.

A megkérdezettek véleménye: alapjában milyen irányban mennek a dolgok Magyarországon?
(A válaszok eloszlása százalékban)

A két felmérés között komoly különbség, hogy a Tárki felmérése reprezentatív, azaz a megkérdezettek köre a társadalom egészét modellezi, míg az [origo]-n értelemszerűen csak az [origo] olvasói tudtak szavazni. Azaz hiába válaszolt jóval több ember az utóbbi megkérdezésben, az eredmény nem tükrözheti a társadalom egészének véleményét, legfeljebb az internetezőkét. Az internethasználók ugyan sokan, közel 4 millióan vannak, de több fontos mutató szerint is különböznek a társadalom másik felétől: például magasabb jövedelműek, iskolázottabbak és fiatalabbak is az átlagnál. Ezzel szemben a reprezentatív kutatás célja éppen az, hogy a megkérdezettek köre a teljes társadalomra jellemző tulajdonságokkal bírjon és így mérje fel az emberek véleményét.

A Tárki és az [origo] a következő hónapokban rendszeresen felteszi majd ugyanezeket a kérdéseket a lakosságnak és lapunk olvasóinak. Célunk az, hogy figyelemmel kísérjük és bemutassuk, a választási kampány, majd azt követően az új kormány megalakulása és működése idején hogyan változik a magyar polgárok véleménye az ország helyzetéről, hogyan módosulnak várakozásaik a jövőt illetően.