Hiába akarták kifaggatni a korábbi BKV-vezért

Kocsis Istvánt, a BKV vezérigazgatóját, és a cég két korábbi vezetőjét is meghallgatta szerdai ülésén a főváros eseti bizottsága. Antal Attila megtagadta a válaszadást, szerinte a bizottságnak nincs is felhatalmazása arra, hogy kikérdezzék. Elődje, Aba Botond viszont válaszolt a kérdésekre, azt állította, hogy nem érzékelt politikai nyomást a döntéshozatal során.

Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója nem válaszolt a fővárosi szakbizottság kérdéseire a közlekedési vállalat működéséről. Arra hivatkozott, hogy korábbi munkaszerződése titoktartásra kötelezi. Antal szerdán egy nyilatkozatot olvasott fel a testület előtt, melyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a BKV-t érintő különböző ügyekben rendőrségi, és más eljárások folynak, így a nyomozás érdekeit is sérthetné, ha a feltett kérdésekre válaszolna.

Antal szerint ráadásul az eseti bizottság nem rendelkezik felhatalmazással az ő meghallgatására. György István, a testület fideszes elnöke közölte, tudomásul veszik Antal Attila döntését, ugyanakkor szerinte az eseti bizottságnak a Fővárosi Közgyűléstől származó felhatalmazása van.

Antal elődje, a BKV-t 1993 és 2006 között irányító Aba Botond viszont válaszolt a bizottság kérdéseire, mint mondta, semmilyen utasítást vagy kérést nem kapott a városvezetéstől foglalkoztatási ügyekben, azokban maga döntött.

A végkielégítésekről azt mondta, ő hozta azt a döntést, hogy egymillió forint feletti végkielégítésről a vezérigazgatónak kell döntenie. Úgy emlékezett, hogy két "komolyabb", és néhány kisebb ügyben döntött. Megjegyezte ugyanakkor, hogy róla azt mondták, "utál végkielégítéseket fizetni". Az előzetes letartóztatásba helyezett korábbi humánpolitikai igazgató, Sz-né Sz. Eleonóra végkielégítési ügyéről nem kívánt beszélni, mondván, az a történet már az ő távozása után kezdődött el, és ő is csak az újsághírekből tájékozódott.

Aba Botond arról is beszélt, hogy nem érzékelt olyan politikai nyomást, hogy például kivel kössön szerződést, vagy kit vegyen fel a céghez. Szerinte a BKV-nál a vezetői bérek viszonylag alacsonyak voltak, ám ezekhez komoly prémiumok kapcsolódtak, ő évente bruttó 20-30 millió forint jutalmat kapott. Hozzátette, távozásakor egyetlen forint végkielégítést sem kapott, az ekkor felvett bruttó 18 millió forintot a felmentési időért és a kiadatlan szabadság megváltásáért kapta.

Aba Botond a bizottság előtt

Kocsis István, a BKV jelenlegi vezérigazgatója a fővárosi szakbizottság előtt szerdán azt mondta: nem tartott kapcsolatot Hagyó Miklós (MSZP) volt főpolgármester-helyettes sajtósával, H. Évával, és csak akkor látta, amikor a nő a főpolgármester-helyettes kíséretében ellátogatott a BKV-hoz. Hozzátette, H. Éva szerződését Regőczi Miklós, a cég vezérigazgató-helyettese írta alá.

A rendőrség bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítja H. Évát, amiért 2008. február 1. és 2009. szeptember 18. között úgy vett fel a BKV-tól összesen 24 millió forint munkabért, prémiumot és jutalmat, hogy azért ténylegesen nem végzett munkát.

Kocsis István szerint H. Éva munkaviszonya "egy jogszerűtlenül bújtatott" állás volt, ezért, amikor megtudta, hogy a nő a BKV alkalmazásában áll, azonnal kérte munkaviszonyának megszüntetését. A vezérigazgató meghallgatásán arról is beszélt, hogy szembe kellene nézni végre azzal, hogy ezer BKV-buszt le kellene selejtezni (ez a cég buszállományának 80 százalékát jelenti).

A BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálására még november 26-án alakított eseti bizottságot a Fővárosi Közgyűlés. A György István elnök vezette testületnek március 24-éig van mandátuma arra, hogy jelentést készítsen. A bizottság meghallgatja a cég valamennyi eddigi vezérigazgatóját és megbízott vezetőjét, és bekéri azokat a dokumentumokat, amelyek alapján kifizették a vitatott összegeket.