Kétmillióra bírságolták a női dolgozót alulfizető céget

Kétmillió forintos bírságot szabott ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy munkaadóra, amiért kevesebb fizetést adott egy vezető beosztásban dolgozó nőnek, mint a vele azonos értékű munkát végző, alacsonyabb beosztású férfi kollégájának. A hatóság szerint a munkaadó arra épített, hogy a nő alacsonyabb bérért is elvégzi ugyanazt a munkát.

Bepanaszolta munkaadóját egy nő az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (EBH), amiért alacsonyabb fizetést adott neki, mint a vele azonos munkakörben dolgozó férfi kollégájának, és ez a helyzet akkor sem változott, amikor őt az adott háromfős csoporton belül vezetőnek nevezték ki.

A nő szerint az ő és férfi kollégája munkájának nagy része eleve azonos jellegű volt, és bár ugyanannak a folyamatnak más-más szakaszaiért voltak felelősek, a munkakörükben több volt az átfedés. A panaszban az is szerepelt, hogy a nő szerint ebben az időben az újonnan kinevezett ügyvezetőnek még nem lehetett rálátása a beosztottak munkájára sem. A nő ebből arra következtett, hogy kizárólag neme miatt keres kevesebbet férfi kollégájánál, és szerinte ezt támasztotta alá az is, hogy a csoport harmadik, szintén női tagja is hozzá hasonló helyzetben volt.

A munkaadó a hatóság előtt azzal védekezett, hogy szerinte a férfi beosztott többet és jobban dolgozott, mint a nő. Azt állította, hogy a férfinak idegen nyelven kellett jelentéseket tennie, és szakirányú végzettséget is szerzett. Azzal is érvelt, hogy más-más munkafolyamaton dolgozott a két ember, annak megítélése pedig, hogy melyik fontosabb, a munkáltató megítélésére tartozik. Hivatkozott még arra is, hogy a nőnek fizetésemelést ígértek, amikor kinevezték vezetőnek, csak végül átfogó bérrendezésre a társaság anyagi helyzete miatt nem volt mód, bár így is adnak neki ötezer forint béremelést.

Az EBH szerint igaz ugyan, hogy a munkáltató kompetenciája annak eldöntése, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít egyes munkaköröknek, illetve munkafolyamatoknak, de a döntésnek objektív, átlátható alapokon kell nyugodnia. A hatóság szerint nem volt életszerű a munkáltató érve, miszerint a pozíció értékét nem annak neve, hanem az azt betöltő ember munkájának értéke határozza meg.

Az EBH nem tartotta életszerűnek azt sem, hogy a férfi kollégának a besorolásától eltérően szélesebb jogköre volt, és utasításokat adott olyanoknak is, akik nem voltak a beosztottjai. A hatóság szerint ráadásul ezek az állítások a munkaadó saját munkaügyi dokumentációjával sem voltak összhangban. Az EBH nem fogadta el a munkáltatónak azt az állítását sem, miszerint havi 30-40 ezer forintos fizetéskülönbség elhanyagolhatónak tekinthető. Az sem állta meg a helyét a hatóság előtt, hogy a bérrendezésre ne lett volna elegendő keret, mert a férfi dolgozó esetében ez soha nem jelentett problémát.

A bizonyítási eljárás után az EBH megállapította, hogy "a munka díjazásában tett különbséget az elvégzett munka természete, minősége, mennyisége, a munkakörülmények, a szükséges szakképzettség, fizikai vagy szellemi erőfeszítés, valamint tapasztalat nem indokolta" - olvasható a hatóság esetismertetésében. Az EBH szerint a munkáltató magatartását az a sztereotípia motiválta, hogy a nő alacsonyabb fizetésért is elvégzi ugyanazt a munkát.

A hatóság megállapította, hogy a munkaadó megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy nemi hovatartozása miatt alacsonyabb fizetést adott a nőnek a vele azonos munkakörben dolgozó és egyenlő értékű munkát végző férfival szemben. A munkáltató ráadásul, miután a nő megindította az eljárást a hatóságnál, részmunkaidős munkát ajánlott neki, ami végül a munkaviszony megszűnéséhez vezetett. A hatóság szerint ezzel a munkaadó megtorlást is elkövetett. Az EBH megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását, elrendelte a határozata nyilvánosságra hozását, és kétmillió forint bírságot szabott ki.

Az EBH honlapján olvasható 2009-es jellemző esetek ismertetései alapján a hatóság gyakorlatában ritka az ilyen magas összegű bírság. Bár a büntetés felső határa a jogszabály szerint hatmillió forint, a gyakorlatban az is ritka, hogy egyáltalán bírságot szabjanak ki, ilyen csak körülbelül a jogsértés megállapításával végződő esetek egyötödében történik, és az összeg legtöbbször néhány százezer forint.