Új őrzőt kaphatnak a pártállami titkok

A szocializmus súlyos titkait őrzi az állambiztonsági szolgálatok iratait tároló levéltár, amelynek élére új főigazgató kerülhet hét évre. A pártok - néhány kis párt kivételével - ódzkodnak attól, hogy jobban belelássunk a levéltár titkaiba. Bár a levéltár működését külön törvény szabályozza, a témával foglalkozó történészek szerint a főigazgatónak van mozgástere.

Húsz éve nem talál megoldást a magyar politika arra, hogy mi legyen a pártállam politikai rendőrségének irataival. Bár több bizottság is vizsgálta, hogy hová lett az iratok egy része, és két törvény is született azok kezeléséről, az igazi - például a németországihoz hasonló - nyilvánosságot nem valósították meg. Korábban az SZDSZ javasolt, újabban pedig a Jobbik ígér nagyobb nyilvánosságot, de a mindenkori kormánypártok csak korlátozott teret engedtek az iratok megismerésének.

A politikai rendőrség iratainak egy jelentős részét az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) őrzi (a dokumentumok más része a rendszerváltás idején eltűnt, illetve ma is visszatartják a nemzetbiztonsági szolgálatok). Az intézmény élére hamarosan új főigazgató kerülhet: január 25-én zárul az a pályázat, amelyet még decemberben írt ki az Országgyűlés elnöke, Katona Béla a poszt betöltésére. Az új főigazgató április 1-én léphet hivatalba, megbízatása hét évre szól.

A posztra - az [origo] szakmai körökből származó információi szerint - hárman biztosan pályáznak: Gyarmati György, az ÁBTL jelenlegi főigazgatója, Markó György ezredes, a levéltár elődje, a Történeti Hivatal elnöke (ma a Hadtörténet Intézet főigazgató-helyettese) és Varga László, Budapest Főváros Levéltárának korábbi főigazgatója, aki 1995-ben a Belügyminisztériumban működött iratfeltáró bizottság elnöke, majd 2007-2008-ban az állambiztonsági iratok sorsát vizsgáló, Kenedi János által vezetett bizottság elnökhelyettese volt.

A főigazgató játéktere

"Ez egy különleges gyűjtemény, különleges dokumentumokkal és adatokkal" - magyarázta az ÁBTL jelentőségét az [origo]-nak Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet főigazgatója. Az intézmény különleges helyzetlét jelzi az is, hogy a többi levéltárra szemben nem a kulturális tárca, hanem az Országgyűlés elnökének felügyelete alá tartozik. A főigazgató személyének jelentősége Rainer szerint abban áll, hogy miként él a törvények által neki biztosított játéktérrel.

A gyűjteménynek eddig két vezetője volt, 1997 és 2003 közt Markó (még a Történeti Hivatal elnökeként), 2003-tól máig Gyarmati (már főigazgatóként). Rainer szerint a két vezető közt markáns különbség volt: Markót több kutató is bírálta, amiért szigorúbban értelmezte az akkori törvényeket, ezzel pedig - kritikusai szerint - közvetve védelmet biztosított az egykori hálózati személyeknek. Gyarmati megengedőbb volt, és sokat fejlődött az infrastruktúra is.

Másként értékeli az elmúlt hét évet egy másik kutató, Ungváry Krisztián, aki maga is gondolkodott azon, hogy megpályázza az állást, de nem rendelkezik az ahhoz szükséges közigazgatási versenyvizsgával. Ungváry azt mondta, az ÁBTL jelenlegi főigazgatója úgy döntött, hogy külön elzárja az egykori hálózati személyek azonosítására alkalmas iratokat, amelyekhez a kutatók is csak külön kérelemre, hónapokig tartó várakozás után juthatnak hozzá. "Nem tudok másra tippelni, minthogy a politika érdeke ez a munkalassítás" - mondta a történész.

Politikai akarat kell

Ungváryhoz hasonlóan látja a helyzetet az egyik pályázó, Varga László is. Az [origo]-nak azt mondta: tűrhetetlen, hogy 20 évvel a rendszerváltás után is csak nagyon korlátozott módon lehet megismerni az állambiztonsági iratokat, a levéltár ma is inkább elzárja azokat, mint hogy a nyilvánosságot biztosítana. Varga azt mondja, főigazgatóként azon dolgozna, hogy a lehető legszélesebb legyen a nyilvánosság, amit például egy új törvény elfogadásával lehetne biztosítani.

Az új, a korábbi "ügynöktörvényekkel" szemben "dossziétörvénynek" nevezett jogszabály megalkotását már a Kenedi-bizottság 2008 októberében elkészült jelentése is javasolta (erről itt olvashat részletesen), de azóta csak annyi történt, hogy átmásolták modern adathordozóra az állambiztonság adatait tartalmazó mágnesszalagokat (erről korábbi cikkünkben olvashat). Az új törvényhez nem sikerült közelebb jutni, Varga szerint erre egyelőre nincs is meg politikai akarat.

Az [origo] csütörtökön kereste Gyarmati Györgyöt is, de a levéltárban azt közölték, hogy betegszabadságon van. Markó György pedig érdeklődésünkre azt mondta, még nem járt le a határidő (jövő hétfőig lehet beadni a pályázatokat), addig sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja a pályázásáról szóló értesülést.

A kinevezés előtt az Országgyűlés elnöke kikéri egy bíráló bizottság véleményét is - közölte az [origo] érdeklődésére Soltész István, az Országgyűlés főtitkára. A testületben helyet kapnak az Országgyűlés hivatalának és az elnöki kabinetnek a megbízottjai illetve a Magyar Országos Levéltár egy munkatársa is. Emellett a házelnök kikéri a levéltárosok szakmai szervezeteinek véleményét. A kinevezés előtt a főigazgató-jelöltet meghallgatja a parlament nemzetbiztonsági és kulturális bizottsága.