"Nem tudom, kinek hiányoznak botrányok" - interjú az ORTT elnökével

Küzdeni kell azért, hogy a két országos kereskedelmi rádió frekvenciájáért folyó verseny tiszta maradjon - állította az [origo]-nak adott interjúban Majtényi László, a frekvenciák sorsáról döntő ORTT elnöke. Szerinte több pályázat irreális és feltűnően amatőr, ráadásul az ORTT-ben ülő pártdelegáltak nem hajlandók megindokolni, hogy ezeket miért nem zárták ki a pályázatból. A politikai és a diplomáciai nyomás is nagy - állította -, pedig a hallgatók azzal járnának jól, ha ezek nem befolyásolnák a döntést.

"Elég sokat dolgoztam azért, hogy legyen pályázat, most pedig azért kell küzdeni, hogy fair legyen" - ezt nyilatkozta nemrég a rádiópályázatról. Hogyan és ki ellen kell küzdeni?

Szerintem elég ennyit mondani. A szerepek különbözők, inkább az újságíró dolga, hogy a nehezen bizonyítható dolgokat kiderítse. Ha megnézi az ORTT korábbi országos pályáztatásainak történetét, azok mindig rettenetesen zűrösek voltak, nem egyet botrány kísért. Nagyon reméltem, hogy a mostani rádiópályázat botránymentes lesz, hiszen a feladat amúgy végtelenül egyszerű, ki kell választani a legjobb ajánlatot.

Sokáig úgy nézett ki, hogy még pályázat sem lesz, hanem a mostani két országos kereskedelmi rádió egyszerűen megtarthatja a műsorszolgáltatási jogát.

Én valahogy mindig alulról indulva küzdök, mikor úgy néz ki, hogy már az indulásnál minden el van veszve.

Most ilyen a helyzet?

Igen, megint nagyon alulról próbálom felküzdeni magam. De ez volt a kereskedelmi televíziók díjcsökkentésénél, ahogy említette, a pályázat nélküli hosszabbításról szóló törvényjavaslatnál és most a pályáztatásnál, sőt magánál a médiatörvénynél is. Mert valahol, valakik, úgy tűnik, hogy valamit eldöntöttek. Mindig meglepődöm, mert én vagyok az utolsó, aki megtudja, hogy mi van.

Nehéz elhinni, hogy korábbi ombudsmanként, az ORTT elnökeként, a pártok által delegált testület élén dolgozva tényleg meglepődött.

De, mert megint más történik, mint ami logikus lenne. Ilyenkor pedig keresni kell egy olyan szempontot, amelynek az alapján a látszólag illogikus tények logikussá válnak.

Több, a médiában dolgozó szakembertől hallottam már azt a véleményt, hogy ön ennél többet tett, konkrétan, hogy része van abban, hogy Sólyom László nem írta alá a pályáztatás nélküli hosszabbításról szóló törvényt, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte, amely meg is semmisítette azt.

Ez nem így van, a köztársasági elnök úrnak kiváló jogi apparátusa van, ráadásul ő maga is kiemelkedő alkotmányjogi szaktekintély, semmi szükség nem volt arra, hogy emiatt én ügyködjek. Ráadásul ez a törvény nyilvánvalóan alkotmányellenes volt, el kell olvasni az Alkotmánybíróság döntését, amelyben ezt kétséget kizáróan, több pontban is kimondták. Kezdve ott, hogy egy meghatározott helyzetre, meghatározott szereplőkre írtak törvényt. Nem ez a törvényhozás feladata.

Ezt a törvényt a parlament tavaly decemberben mégis 94 százalékos többséggel fogadta el, csak tízen, kilenc MDF-es és egyetlen SZDSZ-es képviselő szavazott ellene.

Akkor vagy kihagyták valamiért az MDF-et, vagy meg kell dicsérni őket. De erről én tényleg nem tudok semmit. Engem ismernek annyira, hogy ha vannak politikai megfontolások, azt nem kötik az orromra.

Végül nagy nehezen kiírták a pályázatot a két országos frekvenciára, hatan indultak el rajta, összesen nyolc pályázattal. Mára eggyel kevesebben vannak, mert az ORTT a Zene rádiót kizárta arra hivatkozva, hogy üzleti terve megalapozatlan. A múlt héten, különvéleményében azt írta, más pályázókat is ki kellett volna zárni.

A pályázatokról nem beszélhetek, mert ezek bizalmas adatok, de így történt.

Ehhez képest minden kiszivárgott, az elmúlt hetekben több újságban még az is megjelent, hogy melyik pályázatot hány pontra értékelték.

Ezerrel ment ki az információ és a dezinformáció is, és ez nagyon felháborít. Pedig az első ülésen azzal kezdtem, hogy ez tilos. Olyan pontszámok, táblázatok jelentek meg, amelyeket én még nem is tudtam, mert nem számoltam ki. Megjegyzem, érdekes helyzet, mert a törvény szerint az adatok titkosak, de közben egy közjószágról van szó, vagyis abszolút közügy, hogy mi történik.

Több háttérbeszélgetésen vettem részt a pályázaton induló rádiók képviselőivel, és kiderült, hogy egymás pályázatának részleteit is ismerik.

Akkor azt is kérdezhetné, miért vannak egyezések vagy legalábbis hasonlóságok a pályázatok közt.

Ön szerint honnan szerzik az információkat? Az ORTT-től szivárognak ki, vagy lennének belső embereik a konkurens cégnél?

Hipotetikusan említem, a harmadik lehetőség akár az is lehet, hogy egyesek egyeztetnek egymással. Azt viszont nagyon valószínűtlennek tartom, hogy az ORTT köztisztviselőinek hibájából kerültek volna ki az adatok. Ebben a nyilvánosság, a szabad sajtó segíthet. Vannak ügyek, amelyek egy idő után rendkívül kényelmetlenné válnak.

Ez kell ahhoz, hogy tiszta legyen a pályázat?

Én alapvetően ebben bízom. Nem olyan sokára választások lesznek, nem tudom, kinek mennyire hiányoznak botrányok. Ahogy azon sem ártana elgondolkodni, hogy ennek a két rádiónak van több millió hallgatója, és nem mindegy, mit fognak kapni. Ha bizonyos pletykáknak van alapja, akkor végtelenül meg fognak lepődni a hallgatók, amikor pártlózungokat kapnak, akár a zene helyett. És ez messze vezet, akkor már a politikai osztály intellektuális hanyatlásáról is beszélhetünk, vagy a borzalmas médiatörvényről, amit ugyancsak sikerült megfúrni, mert ez pártirányítás alá helyezte volna a teljes elektronikus médiát. Ismeri Arany János bölcs és szép versét, A fülemilét? Elképzelem, hogy áll Péter és Pál gazda kertjének a határán a fa, és dalol egy vörös meg egy narancsszínű fülemüle, a pártokosok pedig ott állnak alatta, hogy "Istenem uram,/Beh szépen/Fütyöl ez az én madaram!" Szóval nem tudom, mi igaz, de ha igaz, amit a sajtóban olvasok, az nekem felfoghatatlan. Miért nem szólhat az a nyomorult fülemüle, ahogy akar, és miért nem az a fülemüle, amelyik a legjobban dalol, a legjobb ajánlatot teszi?

Elég a nyilvánosságban bízni a pártalkukkal szemben?

Ha elindul egy hógolyó, lehet lavina belőle. És én nem pártalkut akarok megakadályozni, én fair versenyt akarok.

A kettő jelentheti ugyanazt.

Adott esetben valóban jelentheti. Amikor engem a köztársasági elnök és miniszterelnök együttes jelölésére megválasztottak, akkor azt mondtam, az elnöki programom az, hogy az ORTT-t minden eszközzel távol tartsam a pártpolitikától, és közel vigyem a közpolitikához. Az első perctől ezért dolgozom, váltakozó sikerrel.

A Zene Rádiót kizárták irreális üzleti terv benyújtása miatt, de ön szerint másoknak is ugyanerre a sorsra kellett volna jutniuk.

Szerintem több rádiót is ki kellett volna zárni. Azt elmondhatom, hiszen a nyilvános jegyzőkönyvből is kiderül, hogy az összes ORTT-tagot végigkérdeztem, indokolják meg, mi szól amellett, hogy a Zene Rádiót kizárjuk az üzleti terv megalapozatlansága miatt, másik rádiót viszont ugyanezért nem. A válasz nagyjából annyi volt, hogy "hát már megmondtuk", vagy "most ezt nem részletezném".

Pedig létezik egy alkotmánybírósági döntés, amely szerint az ORTT-nek indoklási kötelezettsége van.

Pontosan, az ORTT-nek minden döntését indokolnia kell. De ha ez nem lenne, akkor se felejtsük el, hogy ezek közhatalmi döntések, nem magánbizniszek.

Ha viszont kizárják az irreális üzleti tervet benyújtó cégeket, ahogy ön javasolja, akkor lehet, hogy végül a jelenlegi két nagy rádió nyer. Amelyek műsorszolgáltatási jogosultságának a meghosszabbítása ellen annyit küzdött.

Miért ne nyerhetnének? Ha nyernének, akkor versenyben, és a többszörösét fizetnék, mint ha simán megtartják a frekvenciát. Engem nem érdekel, hogy hívják a nyertest.

Az [origo] korábban írt arról, milyen kemény lobbi megy a háttérben, és most már nem a politikai pártokra, hanem a rádiókra és azok tulajdonosaira gondolok. Állítólag mindenkit megkerestek, önnél jártak?

Az egyik pályázó vezetője járt nálam, tájékoztattam az álláspontomról, amit amúgy is ismert.

A kiszivárgott pontszámok alapján a mostani legnagyobb lefedettséget birtokló Sláger van a legnagyobb bajban, annyian előzik meg, hogy csak akkor nyerhet, ha az ORTT mégis kizár más pályázókat is. Az egyik konkurens pályázó vezetőjétől úgy tudom, hogy az amerikai tulajdonú cégért még az USA nagykövetsége is igyekszik minden követ megmozgatni.

Erről én is tudok. Egy amerikai diplomata engem is megkeresett, de ugyanazt mondtam neki, mint most önnek. Kedvező helyzetben vagyok, hiszen nagyon keményen küzdöttem azért, hogy a Sláger és a Danubius ne tarthassa meg pályázat nélkül a frekvenciáját. Ezért elég nehéz lenne rám húzni, hogy bárkinek a lobbistája lennék. Engem a fair verseny érdekel, nem az, hogy ki fogja megnyerni, felőlem bárki megnyerheti. Egyébként azok a rádiók is simán elvihették volna, amelyek irreálisan magas ajánlatot tettek. Csak egy jó ajánlat kellett volna, hiszen lehet, hogy aki a reális többszörösét ígéri, ezen elbukik, de ha két százalékkal ígér többet, simán elvihette volna. Néhány pályázatnak komoly színvonalbeli problémái vannak, erről is érdemes lenne beszélni. Az üzleti tervnek van költség oldala és kiadás oldala. Van olyan pályázat, ahol teljesen irreális mind a kettő, van, ahol nem mind a kettő. Bár már az is elég, ha az egyik irreális. Ismerik a pályázati kiírást, tudják, milyen nyilatkozatokat kell tenni és milyen követelmények vannak az üzleti tervvel szemben.

Arra utal, hogy mégis olyanok a pályázatok, mintha amatőrök rakták volna össze?

Ha valaki a bevételeit teljesen rosszul számolja ki, az nem amatőrség?

És ha a tavaszi választások után feláll egy új ORTT-testület, amelynél kieszközölhetik a feltételek újratárgyalását?

Ez ellen kell fellépni. Az ORTT történetében - még azelőtt, hogy idejöttem - voltak nagy díjcsökkentések, előfordult, hogy valaki már birtokon belül volt, amikor számára kedvezően megváltoztak a feltételek. Én ezeket szeretném elkerülni. Van egyébként olyan pályázó, amelynek az üzleti tervéről még nem is szavazott a testület. Ezért azt gondolom, hogy még nem zárultak be a kapuk. Mondtam, eddig is mindig vesztett partiból jöttem fel.

A különvéleményét én úgy értelmeztem, hogy teljesen felülbírálná az ORTT eddigi lépéseit, és hiába fogadták már be az ön szerint ugyancsak irreális üzleti tervet benyújtó pályázatokat, ezt vissza kellene vonni.

Minden irreális üzleti tervet benyújtó pályázót ki kell zárni. Ha ebből egyet, a Zene Rádiót kiválasztanak, akkor az önkényes döntés. Nyilatkoztam: remélem, nem azért zárták ki azt az egyet, hogy helyet csináljanak másnak.

Szalai Annamária, az ORTT Fidesz által delegált tagja teljesen más véleményen van, például nem tartja indokoltnak, hogy más okból, összeférhetetlenség miatt kizárják a Lánchíd Rádió tulajdonosához köthető pályázót, az Adveniót.

Most erre mit mondjak? Eldöntötték, hogy befogadják a pályázatát. Ennél a testületi tagnál memóriaproblémák lehetnek, mert a pályázat kiírása után még egy olyan különvéleményt írt - jelenleg is kinn van a honlapunkon -, amely szerint a pályázat teljesen törvénysértő. Úgy tűnik, hajlékonyak az álláspontok, mert talán ezzel a befogadással lett szerinte az eljárás törvényes.

Szalai Annamária viszont önt támadta a múlt héten publikált párhuzamos indoklásában amiatt, hogy az irreális üzleti tervekre vonatkozó állításait szerinte olyan elemzésekre alapozza, amelyet egy bizonytalan hátterű nonprofit kht. készített.

Akkor legyen világos: az ország nemzetközi összehasonlításban legtekintélyesebb egyeteméről, a Corvinus Egyetemről van szó, ennek is a médiagazdaságot oktató, kutató tanszékéről. Az egyetemi szabályzat miatt a tanszékek nem szerződhetnek, csak egy kht.-n keresztül. Szóval ez lenne a kétes hátterű, bizonytalan hely. Egyébként ebben a média-gazdaságtani szakkérdésben is színvonalas munkát tettek le az asztalra, az üzleti terveket elemzték. Megjegyzem, a Corvinus szakvéleménye és az ORTT irodájának előterjesztése nagyon hasonló végeredményre jutott, pedig egymástól függetlenül, párhuzamosan készültek. Ez számomra megnyugtató. Egyébként néhány évvel ezelőtt, még a gazdasági válság előtt már készült egy elemzés arról, hogy milyen árbevétel érhető el reálisan a rádiópiacon.

Ezt a KPMG készítette, az egyik ülés jegyzőkönyve szerint.

Igen, amely az egyik legnagyobb nemzetközi tanácsadó iroda. Számításaik szerint a rádiós piacon a gazdaságosság határa a nettó árbevétel húsz százalékánál van. Ami nem jelenti, hogy mondjuk huszonhárom százalék már feltétlenül irreális, de, mondjuk, van egy fehér sáv, az elérhető árbevétel, az legyen húsz százalék. Utána még van egy szürke sáv, ami nem lehetetlen, de itt a kockázatok már növekednek, és ami efölött van, annak a megvalósulásának az esélye nulla. A pályázatok, amelyekről beszélek, ebbe az utóbbi kategóriába esnek.

A kiszivárgott információk szerint három pályázó is 50-50, illetve 55 százalékot ígért.

Ezek az ön adatai, én nem mondhatom el a pályázat adatait. De több súlyos probléma is van szerintem.

Az egyik ilyen magas arányt ígérő cég vezérigazgatója nekem azt mondta: azért nem irreálisan magas az ajánlatuk, mert egy új konstrukcióban gondolkodnak, úgynevezett sales house-ba szerveznék ki a reklámok értékesítését. (Sales house-ok a média minden területén léteznek, feladatuk a médiumok reklámidejének, reklámfelületeinek értékesítése. A sales house-ok tevékenységének lényege, hogy a reklámozóknak dolgozó, médiafelületeket vásárló médiaügynökségek nem egyenként tárgyalnak a médiumokkal, hanem az általuk megbízott sales house-zal állnak kapcsolatban. A sales house-ok rendszerint ezért nem egy, hanem több médium vagy egy egész portfólió felületeinek értékesítését végzik - a szerk.)

A pályázati kiírásban nem lehet megtiltani az ilyen üzleti kapcsolatokat.

A pályázati kiírásból kiderül, hogy gondoltak erre: kimondja, hogy a műsorszolgáltatónak díjalapjába beleszámít egy vele kapcsolt vállalkozásként együttműködő harmadik vállalkozásánál keletkezett hirdetési bevétele is. Ezt miért írták bele a pályázatba?

Azért írtuk bele, mert nem vagyunk hülyék.

Egy médiapiaccal foglalkozó tanácsadótól úgy tudom, a több cég hirdetéseit egyszerre értékesítő sales house-okat fel lehet használni arra is, hogy a reklámok értékesítéséből származó bevételek egy részét eltüntessék.

Ez tilos.

Az lehet, de attól még a trükköket nehéz kizárni.

Az már az adóhatóság és az ORTT problémája, meg attól függ, hogy kinek milyen jó könyvelője van. Az adót is lehet minimalizálni, de azért csak be kell fizetni.

Hogyan fogja ezt ellenőrizni az ORTT?

Ez most nem kérdés, van az a közmondás, hogy a folyó partján kell elgondolkozni, hogyan megyünk át. Nem indulhatunk ki abból, hogy a rádió meg fogja szegni a díjfizetési kötelezettséget és el fogja tüntetni a bevételét. És vannak tények, lehet tudni, hogy milyen reklámpiaci részesedés esik most erre a két frekvenciára, tudjuk, hogy a mostaniak sem rossz vállalkozások, üzletileg prudens cégek.

Információim szerint - és ezt egy ORTT-tag is megerősítette - az egyik legtöbbet ajánló, vagyis a jelenlegi helyzetben nyerésre álló rádió a pályázatában szokatlanul sok beszélgetős műsort ajánlott. Pedig úgy tudom, heti száz percet kellett, és efölött nem járt érte pont, mégis heti 742 perc szerepel az egyik ajánlatban. Ez csaknem napi két óra, vagyis jelentős változást is jelenthet a rádió jellegében.

Ha ez így van, az talán emberek millióit érintené. Ők vajon mit gondolnának erről? Amúgy pedig meg lehet nézni, milyen piaci részesedést tudnak elérni a beszélő rádiók. A politikusok mindenhatónak képzelik magukat, de a piaccal semmit nem tudnak kezdeni. Ahhoz legalábbis Észak-Koreában kellene élni.

Az ORTT-nek heteken belül döntenie kell. Ha megszületett a döntés, az végleges, jogorvoslat nincs?

Ez nem könnyű kérdés, mert van egy mulasztásos alkotmánysértés, a médiatörvény ugyanis nem teremt kifejezetten jogorvoslati lehetőséget. De volt már olyan legfelsőbb bírósági döntés, amely a polgári törvénykönyv általános szabályaiból levezette, hogy ez mégiscsak lehetséges. Ezért nem zárom ki, hogy mégis megtámadható a végleges döntés.

Akkor lehetnek újabb körök.

Minden lehet.

Mi a rádiópályázat?

Az ORTT nyáron írta ki pályázatot a Danubius és Sláger Rádió frekvenciájára, mivel a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultsága novemberben lejár. A pályázatra hat cég összesen nyolc pályázatot nyújtott be, azonban október 7-én az ORTT a mindkét frekvenciára pályázó Zene Rádió Zrt.-t az üzleti terv megalapozatlanságára hivatkozva kizárta. Így a Danubius frekvenciájáért a most működő rádió mellett az Advenio és a Rádió Juventus Zrt. indul. A Danubius elindult a másik, jelenleg a Sláger Rádió által használt frekvenciáért is, amelyet a Sláger is szeretne megtartani, itt a harmadik pályázó az FM1 Konzorcium. Az Advenio részben a jobboldalinak nevezett pártokhoz kötődőnek elkönyvelt Lánchíd Rádió által alapított Lánchíd Vagyonkezelő tulajdonában van, és Majtényi László szerint az Advenio nem nyilatkozott előzetesen arról, hogy ha győz, ezt a médiatörvény szerint összeférhetetlen helyzetet megszünteti. Ezért az ORTT-elnök szerint formai okokból érvénytelenné kellett volna nyilvánítani az Advenio pályázatát. Majtényi szerint más pályázatokat viszont az irreális üzleti terv miatt kellett volna a Zene Rádióhoz hasonlóan kizárni. Az ORTT legközelebb jövő szerdai ülésén foglalkozik a rádiópályázatokkal.