Sólyom: Nem időtálló az új Ptk.

Vágólapra másolva!
Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az új polgári törvénykönyvet Sólyom László köztársasági elnök. Az új magánjogi kódexet szeptember végén fogadta el a parlament, de előtte még egy csokor módosító indítvánnyal átírta a tíz éve formálódó szöveget. Az államfő szerint a törvénykönyv nem elég átgondolt és időtálló, ráadásul hemzseg a hibáktól és ellentmondásoktól.
Vágólapra másolva!

Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a polgári törvénykönyvet (Ptk.) - közölte kedden az államfő hivatala. Ez azt jelenti, hogy az országgyűlési bizottságoknak is újra meg kell tárgyalniuk a törvényt, majd azt újra szavazásra kell bocsátani. Ha ekkor is többséget kap, akkor Sólyomnak automatikusan alá kell írnia a törvényt.

Az államfő szerint a polgári törvénykönyv kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, ezért minden részletében átgondolt, időtálló törvénynek kell lennie. A kihirdetésre megküldött Ptk. azonban Sólyom szerint ezeknek a követelményeknek nem felel meg. A köztársasági elnök a házelnöknek írt levelében több példát sorol fel a törvény szerkesztési hibáira és tartalmi ellentmondásaira.

Sólyom László arra is felhívta a figyelmet, hogy röviddel a törvény elfogadása előtt több mint kétszázharminc, jelentős részben érdemi módosítást tartalmazó javaslatot nyújtottak be, melyet az Országgyűlés a zárószavazás előtt alig egy órás vitát követően elfogadott. Az államfő szerint az ilyen törvényhozási eljárás eleve nem alkalmas arra, hogy hibáktól és ellentmondásoktól mentes polgári törvénykönyv születhessen.

A parlament szeptember 21-én fogadta el az új Ptk-t. A zárószavazáson 191 képviselő támogatta az új magánjogi kódexet, 168-an szavaztak nemmel, négyen tartózkodtak. Az új Ptk. nagyobb része jövő május 1-jén lépett volna hatályba, a szerződésekről szóló könyv egy része 2011-ben, a gondnokság bizonyos szabályai pedig csak 2015-ben.

Az új Ptk. az élet számtalan területét szabályozza, szó szerint a születéstől a halálig. Megalkotására azért volt szükség, mert a jelenleg hatályos törvénykönyv eredeti változatát még 1959-ben fogadták el, egy olyan korban, amikor a magánjogi viszonyokat minimális szintre szorították - például erősen korlátozták a magántulajdont. Az elmúlt évtizedekben számtalanszor módosították, de így is elavult volt már (a Ptk. legfontosabb újításairól itt olvashat).

A javaslathoz a kormány az utolsó pillanatban több száz módosító indítványt nyújtott be, amelyeket egy csomagban fogadott el a parlamenti többség. "Ebből a rengeteg módosító indítványból körülbelül kétszáz érdemi volt, vagyis majdnem egy új Ptk.-t nyújtottak be" - mondta korábban az [origo]-nak Vitányi István fideszes képviselő és ügyvéd. Az ellenzéki párt szerint a jelentős módosítások miatt elölről kellett volna kezdeni a javaslat vitáját, és azt ígérték, kormányra kerülésük esetén felülvizsgálják a kódexet.

A jelenleg hatályos, 1959-es törvénykönyv lecseréléséről még 1998-ban indultak meg a szakértői egyeztetések, majd az igazságügyi tárca 2007-ben átvette a munkát. A törvény azóta számtalan változáson ment keresztül, a végső verziót korábban a kodifikációs bizottság a vezetője, Vékás Lajos akadémikus is vállalhatatlannak nevezte, mert amögül hiányzik a széles körű szakmai konszenzus.