Karalábéval és Mátyás királlyal vettük le a lábáról az EU-t

A zöldségeket egy nyúllal riogató paradicsomról, a bütykösrépát karalábéra átnevező Mátyás királyról, az illatról álmodozó cukorborsóról szóló meséket írtak gyerekek a Környezetvédelmi Minisztérium pályázatára. A beérkező ezer mesével a minisztérium megnyerte az EU legjobb környezetvédelmi kampányának járó díjat.

"Egy kis paradicsom jelent meg a színpadon, és előadta áriáját, mely arról szólt, hogy rég nevetett, ezért megvicceli a faluját. Elbújt egy díszletbokorba, és elkiáltotta magát: - Nyúl közeleg! Nyúl közeleg! Minden zöldség hanyatt-homlok menekült. Volt, aki beásta magát a földbe, és kicsírázott. A paradicsom meg majdnem elgurult a nevetéstől. Másodszor is megcsinálta, ugyanolyan sikerrel. De a harmadik alkalommal a többiek nem ijedtek meg. A paradicsom belátta, hogy ez már unalmas" - olvasható abban a mesében, amelyet a 11 éves Erdélyi-Szabó Dávid írt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) pályázatára.

A tárca a múlt héten jelentette be, hogy a "Nálatok nőnek-e még égig érő paszulyok?" című meseíró pályázata nyerte meg azt a versenyt, amelyen az EU tagállamai vehettek részt különböző környezetvédelmi témájú kampányokkal. A döntőt szeptember végén tartották, Magyarország Belgiumot, Franciaországot, Litvániát, Svédországot, Nagy-Britanniát előzte meg.

Rodics Katalin, a minisztérium a magyar pályázatot szervező biodiverzitás osztályának vezetője szerint a zsűri a magyar kampány ötletét, illetve az arra érkező pályázatokat díjazta. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a többi ország kampánya miről szólt, Rodics ezt arra hivatkozva nem tudta megmondani, hogy ő személy szerint nem vett részt a versenyen.

A mezőgazdasági növényekről szóló magyar pályázatra több mint ezer mese érkezezett. A pályázatok között voltak olyan mesék, amelyeket egy magyartanár íratott a tanítványaival tanórán, illetve volt olyan mese is, amelyet egy nagypapa írt, az unokája pedig illusztrált - mondta az [origo]-nak Rodics. Az osztályvezető szerint több pályázat érkezett Erdélyből, Vajdaságból és Kárpátaljáról is. A legjobb 260 mesét a minisztérium kétkötetes könyvben adta ki. Az első kötetben találhatók a gyerekeknek, a másodikban inkább a felnőtteknek szóló mesék.

A minisztérium három darab, egy-két oldal hosszúságú mesét nyilvánított győztesnek. Az egyik Erdélyi-Szabó Dávidnak A zöldségek operája című munkája, amely arról szól, hogy a zöldségek császára, I. Ferenci Főúritök szeretné, ha a zöldségek is olyan műveltek lennének, mint a gyümölcsök, ezért úgy dönt, operaházat építenek. Az első előadás közben a paradicsom előbb nyúllal, majd műketchuppal riogatja a közönséget, a darab így botrányba fullad. A császár azt ígéri, legközelebb könyvtáralapítással próbálkozik.

A 12 éves Veres Ágost meséje arról szól, hogy Hunyadi Mátyás miért nevezte át a bütykösrépát karalábéra. A mese szerint a nándorfehérvári csatában harcoló Csicsói János a királyi udvarban bütykösrépán szemléltette, hogyan kell törököt ölni.

"Az öreg katona felrántott egy jól megtermett bütykösrépát, a fejét a karja alá szorította, majd késével lecsapta a zöldet róla. [...] Rántsd! Fejet kar alá bé! Vágd! [...] Rántsd! Fejet kar alá bé! Vágd!" Az összegyűlt tömeg ismételgeti a szavakat, amelyek a "Kar alá bé!" kifejezésre egyszerűsödtek. A bütykösrépát fogyasztó Mátyás király a sztori után úgy dönt, hogy karalábé legyen a növény neve.

A harmadik győztes a Hogyan lett a pillangóvirágból cukorborsó? című mese, amelyet a 9 éves Tornóczky Sára írt. Arról szól, hogy a rózsa kezdeményezésére a virágok kikönyörgik a Tavasz Tündérnél, hogy kapjanak illatot. A legszerényebb pillangóvirágnak azonban már nem jut az illatvarázsból. Cserébe a tündér azt találja ki, hogy a növény virágjaiból édes magok fejlődjenek. "Az emberek leszedték, és ízletes levest, főzeléket főztek belőle. Az asszonyok kiirtották körülötte a haszontalan növényeket, hogy ne vegyék el előle a fényt, nedvességet és tápanyagokat" - szól a mese.