Bajnai és Orbán is hozzáláncolta magát a büdzséhez

Vágólapra másolva!
A Bajnai kormány legnagyobb erőpróbája kezdődik ezen a héten, amikor az Országgyűlés megkezdi a 2010-es költségvetés tárgyalását. Azt a kormány sem tagadja, hogy a büdzsé súlyos megszorításokat tartalmaz, de szerintük nincs más út, és azért vannak benne pozitívumok is. A Fidesz szerint a büdzsé fájdalmasabb még a Bokros-csomagnál is, és keményen támadják, illetve a visszavonását ígérik.
Vágólapra másolva!

Szokatlan módon öt egymást követő nap ülésezik hétfőtől az Országgyűlés, amely egyebek mellett megkezdi a jövő évi költségvetési törvény tárgyalását. A korábbi években a költségvetési vitát általában decemberben folytatták le és csak néhány nappal a karácsonyi ünnepek előtt fogadták el a büdzsét, de a kormány most azt tervezi, hogy november végén megtartják a zárószavazást a tervezetről.

A költségvetés hagyományosan a legfontosabb törvény, és nem csak azért, mert megahatározza a következő év bevételeit és kiadásait. A büdzsé elfogadása azt is jelzi, hogy a kormány cselekvőképes, mert maga mögött tudhatja a parlamenti többség támogatását. Elvileg ugyan létezik szabály arra is, hogy mi történik, ha nem sikerül december 31-ig új költségvetést alkotni, de a gyakorlatban a költségvetés leszavazása a kormány bukását jelenti.

Bajnai fogadalma

Nem véletlen, hogy a költségvetés elfogadását két, kisebbségben kormányzó miniszterelnök is összekötötte a saját sorsával: tavaly Gyurcsány Ferenc korábbi, idén pedig Bajnai Gordon jelenlegi kormányfő is azt ígérte, lemond, ha a parlament nem fogadja el a költségvetést. Bajnai a múlt héten New Yorkban azt mondta: "egy béna kacsa kormánynak nincs értelme", az még az előre hozott választásoknál is rosszabb lenne.

Az MSZP-nek jelenleg 188 aktív képviselője van (a kórházban ápolt Horn Gyula nem gyakorolhatja jogait), a parlamenti többséghez pedig 193 szavazat kell. A hiányzó öt szavazatot az SZDSZ vagy a megszűnt MDF-frakció képviselői biztosíthatják. A kormány helyzetét könnyíti, hogy a vagyonadóról szóló törvényt már június végén elfogadták, így azokról nem kell vitatkozni és szavazni. Akkor a Fidesz 14 képviselője - köztük Orbán Viktor pártelnök - nem volt jelen a teremben, így az MSZP egymaga, az SZDSZ támogatása nélkül is megszavazhatta volna a vagyonadót.

Azt Bajnai Gordon kormányfő is elismeri, hogy a költségvetés súlyos megszorításokat tartalmaz, és "nem kifejezetten baloldali program", de a gazdasági válság nem enged ennél jobbat. "Inkább megkurtítani, mint megszüntetni, ilyen kompromisszumokat kellett kötnie a baloldalnak" - mondta a költségvetés alapelveiről a miniszterelnök szeptember közepén az MSZP politikai évadnyitóján.

Orbán ígérete

Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint viszont a 2010-es a rendszerváltás óta a legveszélyesebb büdzsé, rosszabb még az 1995-ös Bokros csomagnál is. Orbán már pártja szeptember eleji politikai évadnyitóján azt ígérte, ha kormányra kerülnek jövőre, visszavonják a "hazug és felelőtlen irományt", amit a kormányoldal költségvetésnek nevez, és újat készítenek. Addig is megpróbálnak mindent megtenni azért, hogy megfúrják a költségvetés elfogadását, bár igaz, hogy szóban a vagyonadó ellen is hevesen tiltakoztak, a szavazásnál azonban - mint arra előbb már utaltunk - még csak meg sem próbálták megszorongatni a kormánypártot.

"A jövőre felálló új kormány természetesen átírhatja vagy visszavonhatja a költségvetést, de csodák nincsenek. Homokból épít várat, aki csodát vár" - mondta erre Szollár Domokos kormányszóvivő, aki szerint pozitívumai is vannak a 2010-es büdzsének: például "bebetonozza" a már korábban meghirdetett adó- és járulékcsökkentést, illetve a tavalyinál 23,5 milliárd forinttal többet szán a közbiztonságra, ötmilliárddal az egészségügyre.

Hiány és önkormányzatok

A büdzsé legfontosabb száma a költségvetési hiány, amelyet a GDP 3,8 százalékára, 830,3 milliárd forintra becsül a kormány. Ez a szám Bajnai Gordon szerint "kőbe van vésve", vagyis biztosan nem lehet növelni. Épp ezt kérdőjelezte meg Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter, a Fidesz alelnöke, aki a múlt héten többször is azt mondta, érdemes lenne a hiánycélt "nagyobb összegre venni", hogy legyen fedezete a beruházásoknak és munkahelyteremtő programoknak. Varga azt is kifogásolta, hogy túl nagyra tervezik az általános tartalékot, amit a kormány saját döntése alapján, parlamenti kontroll nélkül használhat fel.

A legnagyobb vitát minden bizonnyal az önkormányzatok támogatásának csökkentése váltja ki. Az összesen 197 milliárd forintra becsült lefaragás három tételből áll össze: a közvetlen támogatás bruttó 120 milliárd forinttal csökken, levágnak egyes normatív támogatásokból, és a kormányzat nem hagyja az önkormányzatoknál azt az összeget sem, amit a munkáltatói járulékcsökkentéssel megspórolhatnának.

Ez Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere szerint "véglegesen padlóra küldheti" az önkormányzatokat, ezért október 10-re tüntetésre hívta a polgármestereket, az önkormányzati képviselőket, bizottsági tagokat és alkalmazottakat az Országház elé, a Kossuth Lajos térre. Kósa szerint a kormány tervei azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy összeomlik a magyar közösségi közlekedés, a települések nem tudják majd működtetni az oktatási és egészségügyi intézményeket.

A tavaly év végén létrehozott költségvetési tanács - amelynek tagjait az Országgyűlés egyhangúan szavazta meg - szerint ugyanakkor az önkormányzatok egy része elegendő eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy rövidtávon semlegesítse az elvonások hatásait. Mivel a kiadások csökkentése nem jár együtt strukturális átalakulással (az önkormányzati intézményrendszer átalakításával), a kormány intézkedései nem lesznek közvetlen hatással a helyhatóságok kiadásaira, amelyek a választási év miatt amúgy is magasabbak lehetnek a szokásosnál.

Vasúti kockázat

A költségvetési tanács szerint a 2010-es büdzsé egyik legnagyobb kockázatát a MÁV jelenti, hiszen az állami vállalat - a tanács számításai szerint - különböző jogcímeken összesen 242 milliárd forint finanszírozást igényel. A kormány ugyan 40 milliárd forintot kíván kivonni a helyközi közlekedés támogatásából, de a tanács szerint ez nem reális, sőt, a vasút még akár 25-30 milliárd forint többlettámogatásra is szorulhat.

Rövidtávon pluszbevételhez juthat az államháztartás (illetve a nyugdíjbiztosítási alap) azzal, hogy idén év végéig 120 ezer, 1957 előtt született magán-nyugdíjpénztári tag léphet vissza az állami nyugdíjrendszerbe. A visszalépők megtakarításai ugyanis jövőre a nyugdíjalapba vándorolnak. Hosszú távon azonban ez inkább kiadást jelent, hiszen az állami alapból kell majd fizetni ezeknek az embereknek a teljes nyugdíjat. A büdzsé egyelőre nem számol egyik lehetőséggel sem, mert még nem lehet pontosan tudni, hányan lépnek vissza az állami rendszerbe.