"Nem mehet mindenki betörni" - túlélésért küzd a Verseny utcai ócskapiac

Vágólapra másolva!
Víkendházat nem vettek belőle, de sokaknak mindennapi megélhetést jelentett a Verseny utcai piac, amelyet jövő csütörtökön teljesen kipucolna a józsefvárosi önkormányzat. A bazárban, ahol a "gyári" pornó-DVD-től a biciklibelsőbe bugyolált bendzsóig mindent kapni lehet, az értetlen kiskereskedők elkeseredetten harcolnak lomkupacaik megmentéséért, a rejtélyes üzemeltető pedig megbújik a háttérben.
Vágólapra másolva!

"A piszkok, ezzel a sok emberrel tolnak ki, akiknek nincs semmi pénzük!" - kiabálja a Verseny utcai ócskapiac egyik pultja mögött a fogatlan Magdi néni, aki teljesen kikelt magából a piac bezárásának hírére. A rozoga kempingszéken üldögélő 91 éves asszony hamarosan pakolhatja megnevezhetetlen kacatjait, a Puskás Ferenc-stadion és a Keleti pályaudvarról kifutó sínek közti bazárt ugyanis a kerületi jegyző döntése értelmében október 8-án felszámolják. "Haragszom rájuk! Disznók!" - kiáltozik elkeseredetten a saját bevallása szerint közgazdasági diplomával rendelkező asszony, aki csekély nyugdíját próbálja kiegészíteni az eladott kacatokkal.

Magdi néni körül magas pavilonsorok, zöldre mázolt fémállványok és asztalok hosszú sora nyúlik el a fehér és kék ponyvatetők alatt. Hétköznap van, nincs csúcsforgalom, de így is több száz árus kínálja ezerféle portékáját a piacon: itt a szakadt húrú gitártól az 50 forintos bakelitlemezen át a "Kiváló munkáért" feliratú vörös csillagos kitűzőkig miden kapható.

A néhány ezer forintos hifitornyokkal szemben, pár foltozott kerékpárbelső között egy poros bendzsó hever, a másik pultnál pedig 3 nagy rekesz "gyári" feliratú, 500 forintos pornó-DVD mögött ácsorog egy ősz, 60 év körüli piaci kofa. Kicsit tovább, a piac csóróbbik végén egy hosszú szakállú, kopaszodó bácsi eszeget csirkecombot és kovászos uborkát a PC-hangfalak és giccses porcelánbábuk közé bezsúfolt vágódeszkáról, átellenben, a büfénél pedig kis csoport pókerezik, ízes arab fricskákkal szórakoztatva egymást.

A helyi kereskedők között néhány napja azonban nem a kártya, hanem a piac bezárása a téma: két nap alatt mindenki megtanult nyilatkozni, messziről felismerik a fotóriportert és a kamerát, aztán fontoskodva beszélik egymás közt, hogy ki "mit nyilatkozott le" a Hír TV-nek vagy a Magyar Televíziónak. Végül félig viccesen, félig keserűen kérdezik egymástól, hogy "Mi lesz?"... "A seggünk ki lesz!" - érkezik a válasz. Úgy tűnik, most tényleg bezárják Budapest egyetlen igazi ócskapiacát.

Csak az árusok nem tudták

A bazár árusait saját bevallásuk szerint teljesen váratlanul érte a felszámolás híre, és leginkább azon vannak felháborodva, hogy egyik hétről a másikra akarják őket kipucolni a területről. "Tizenkét éve vagyunk itt, és olyan ez, mint a villámcsapás. Legalább szóltak volna előre, hogy legyen egy hónapunk felkészülni! Hát most hova menjünk?" - kérdezi egy porcelánfigurákat és csészéket áruló férfi. Ő és családja 3 darab raktárral rendelkező pavilont bérel a piacon, amiért havi 100 ezer forintot fizet a bazár üzemeltetőjének. Hogy mi lesz a pénzével, ha október 8-án kidobják őket innen, azt nem tudja. "Valószínűleg perek lesznek" - mondja a fia, aki a szomszéd pavilonban bakelitlemezeket árul.

"Úgy tűnik, a kereskedők feje fölött mentek a dolgok" - mondja erre az [origo]-nak a VIII. kerületi önkormányzat hatósági ügyosztályvezetője, Kovács Gabriella. A Verseny utcai bazár bezárása ugyanis valószínűleg csak az ott árusító kisembereket érte váratlanul, az önkormányzat, a hatóságok és a piac üzemeltetője régen tudott a bajokról. A rendőrség és az ÁNTSZ sorozatos panaszai miatt már 2008 márciusában be akarták zárni a bazárt: tulajdonképpen eddig csak azért nem pucolhatta ki a hatóság a területet, mert az üzemeltető Novák és Novák Zrt. megfellebbezte a döntést, a bíróság pedig még nem döntött az ügyben.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Egy asztal napi 600 forint (a képre kattintva galéria nyílik)

2009 márciusában egy új jogszabály aztán kimondta, hogy a piacokat már nem csak nyilvántartásba venni kell, hanem különböző szakhatósági engedélyeket (ÁNTSZ, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, építésügyi hatóság) kell beszerezni a működéshez. A Verseny utcai piac üzemeltetője ezt nem hogy a júniusban lejáró 90 napos határidőig, de még október 1-jéig sem tette meg, ezért jelenleg nincs működési engedélye a piacnak - mondta Kovács Gabriella. Az osztályvezető szerint így a korábbi, tárgyalás alatt lévő ügytől függetlenül is megvan a megfellebbezhetetlen jogalap arra, hogy felszámolják a piacot.

Új üzemeltetési engedély október 8-áig valószínűleg már nem lesz, hisz ha meglenne is az összes hatósági papír, a jegyzőnek 10 napja van rá, hogy megadja a működési engedélyt. Bár csütörtökön az árusok között olyan pletyka terjedt, hogy minden papír megvan, más eladók úgy tudták, hogy az építésügy már csak 15-én, egy héttel a bezárás után jön ki ellenőrizni. Kovács szerint hozzájuk semmilyen papír nem érkezett be péntekig az üzemeltetőtől, jövő csütörtökön tehát a rendőrök ki fognak menni, körbezárják és kiürítik a területet. "Én tényleg sajnálom az árusokat, mert azt gondolom, hogy van ott egy csomó ember, aki tisztességes, és ebből él" - mondta Kovács.

Lejárató kampány, tehetetlen rendőrök

A bazár árusai a döntést nem hajlandók elfogadni, szerintük ugyanis lejárató kampány folyik a piac ellen, és a helyzet egyáltalán nem olyan szörnyű, mint ahogy azt az önkormányzat vagy a média beállítja. Ottjártunkkor legalább három eladó vetette szemünkre, hogy a bazárról szóló hírekben a tévék kétéves felvételeket mutattak, noha azóta minden megváltozott. "Fél éve még 500 árusból 400 illegális DVD-ket árult vagy lejárt gyógyszerekkel kereskedett törvénytelenül, ezeket azonban már megszüntették" - mondta a kereskedők egyik szószólója, a számítástechnikai eszközökkel üzletelő István. Az eladók meg is mutatták a hatalmas gyógyszeres lerakatokat, amiket a piacfelügyelők elkoboztak, és az [origo] munkatársai is csak néhány másolt DVD-t áruló pultot találtak a piacon.

Probléma a pavilonokat és raktárakat bérlő kereskedők szerint inkább csak azokkal az alkalmi kereskedőkkel van, akik helypénzt sem fizetnek, csak lerakják összegyűjtögetett holmijaikat a piac végében vagy a falon túl, a Dózsa György út járdáin. "Vannak itt batyus cigányok, akik hajnalban jönnek fel vidékről, és annyi pénzük sincs, hogy a napi 600 forintot kifizessék egy pultért" - mondta egy másik, hifikben utazó árus. Őket azonban a piacról már jobbára kiszorították, velük - a piaci kereskedők szerint - a hatóságoknak, a rendőröknek és a közterület-felügyeletnek kellene foglalkozniuk.

"Ha el van dobva a cigicsikk a buszmegállóban, azért nem a buszmegállót kell bezárni" - fakadt ki István. Szerinte az a baj, hogy ezekkel a "külső" árusokkal a rendőrök nem tudnak mit kezdeni: a piacot határoló Dózsa György út egyik oldala a VIII., másik oldala már a XIV. kerület: ha az egyik kerület rendőre kijön, az árus fogja a cókmókját, és átmegy a másik oldalra, ahova a rendőr már nem megy utána.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Bármit megtalálnak

"Környezetvédelmi szempontból is fontos"

Miután a bezárás híre elterjedt, 7-8 helyi kereskedő kezdett harcot a piac megmentéséért: szerdán még a jegyzőnél is jártak, és állításuk szerint 2500 aláírást vittek, amivel azt kérték, hogy ne számolják fel a piacot. A kereskedők szerint a bazár bezárása több ezer ember megélhetését tenné tönkre, ráadásul a vevők is hoppon maradnának.

"A városnak szüksége van erre a piacra, ez az egyetlen igazi ócskapiac Budapesten. Itt az emberek olyan apróságokat találnak, és olyan tanácsokat kapnak, amiket sehol máshol" - mondja Rosenberger Péter, a tiltakozó árusok egyik szervezője. Ő laptopokban utazik, azt mondja, hogy egy hordozható számítógép törött kijelzőjét 10 ezer forintért cseréli ki, miközben a szakszervizek 50 ezret is elkérnek hasonló műveletért

"Az egész országból járnak fel ide, mert ilyen olcsón sehol nem kapnak tévét" - teszi hozzá István, aki szerint a válság miatt sok embernek még fontosabb lett, hogy minimális áron tudjon vásárolni. Sok kereskedő példálózik azzal, hogy híres emberek, művészek is járnak ki a piacra: legutóbb Verebes Istvánt látták, de állítólag a Magyar Televízió is az egyik bódéban vesz porcelánt a műsorai díszletének. Ráadásul - szintén a válság miatt - egyre többen válnak meg értékes gyűjteményektől, ritkaságoktól, hogy a befolyó pénzből tartsák fenn magukat, és nekik is a Verseny utcai piac a legjobb fórum erre - mondja István.

Egy másik, magnókat áruló pavilonnál arról beszélnek, hogy a kereskedés folytatódna a piac megszűnése után is, csak éppen kezelhetetlenné válna. Egy görbe hátú, szemüveges férfi szerint emellett a kacatok árusítása környezetvédelmi szempontból is fontos, mivel "ezt a sok lomot újrahasznosítják". "Menjünk inkább PS2-t lopni, és a kocsmában adjuk el? Nem mehet mindenki betörni, nem szólhat csak erről az ország" - fakad ki egy loboncos hajú, szakadt férfi, aki reszelőket árul.

Kéz alatt üzletelő "nagy család"

A Verseny utcai piacnak az a lényege, hogy ott bárki bármit árusíthat. Ha valakinek összegyűlik elegendő pénzzé tehető kincse, kacatja, kéz alatt szerzett áruja, akár egyetlen napra is bérelhet pultot 600 forintért. Az árusok között egyaránt vannak csóró alkalmi eladók és évek óta ott táborozó, tehetősebb törzsgárdatagok: hétköznap a becslésük szerint 150-500, hétvégén több ezer ember kínálja a portékáját.

"Itt nincs olyan, hogy cigány, magyar vagy arab vagy, ez olyan, mint egy nagy család" - magyarázza István, aki szerint a kereskedők többsége jól ismeri egymást, és például közösen "ruházzák meg" a piacon próbálkozó tolvajokat. "Itt van például a köcsög zsidó-cigány-kínai haverom, a múltkor ő fogott meg egy tolvajt, aki tőlem lopott" - mutat nevetve a két pavilonnal arrább biciklit áruló kínai fiatalemberre. Ő egy erős akcentusú "te vaty a kocsog"-gel, nevetve viszonozza a bemutatást.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Olcsó árut keres a vevő

A "nagy családban" az áruk is bizalom alapján vándorolnak: sokan ismerősök, szomszédok, barátok által "gyűjtött" kacatokat vagy kincseket is árulnak, de van olyan is, hogy a vevő hagy ott valami eladni valót kedvenc árusánál. "Nekem van egy szerelő ismerősöm, az kidobott tévéket szokott megszerelni, aztán ideadja, hogy adjam el párezer forintért" - mondja Mária a tévés pulttól. A bevételen aztán osztoznak: ehhez nem kell semmi papír, semmi számla, az üzlet a személyes bizalomra épül - teszi hozzá István. Szerinte ugyan meglepően sokan tudnak számlát adni az eladott portékáról, az alkalmi árusok azonban biztosan nem. "De ők a 600 forintos helypénzzel adóznak. A kidobott dolgokon egyszer már volt adó, amikor először eladták őket" - teszi hozzá.

Mindenhol vannak lopott dolgok

A piacot sokszor érte már az a vád, hogy a lopott dolgok gyűjtőhelye, és hogy az olcsón árult kerékpárokat, technikai eszközöket tolvajok, rablók értékesítik tovább a piac árusain keresztül. Az árusok erre természetesen hevesen tiltakoznak, de aztán bevallják: ha valaki árut hoz, "senki sem tudja ellenőrizni, hogy azt lopta-e vagy sem". A boltosok azzal próbálnak felmentést adni maguknak, hogy "ez minden európai piacon előfordul", ez azonban a rendőröknek nem feltétlenül elég.

"Volt már olyan, hogy valakinek ellopták a laptopját, meghagyta nekem a telefonszámát, és amikor a tolvaj idehozta, én fel is hívtam egyből" - meséli Rosenberger Péter. Akkor vissza is kapta a gépét az áldozat, annyiért, amennyiért én a tolvajtól megszereztem - állítja. "A lopott árun itt tényleg túl lehet adni, de ez mindenhol létező probléma."

Nagy, sötét pénzek a kisemberek feje fölött

Miközben mindenki állítja, hogy "az ócskapiac nem a milliárdokról szól", az emberek nagy része pedig a pár száz forintos napi betevőért küzd, azért látszik, hogy sokan jól megvannak az üzletből. "Tíz éve itt vagyunk, nem építettünk belőle víkendházat, de azért megéltünk" - mondja a vöröses hajú Tolnai Lajos, aki szintén számítógépeket árul, nyakában pedig egy aranyszínű Mercedes-jelvény lóg. A forgalom és a bérleti szerződések is azt mutatják, hogy komoly pénzek fordulnak meg a piacon.

A raktárral rendelkező pavilonok bérleti díja hivatalosan 35 ezer forint egy hónapra; van, aki egyszerre hármat bérel, az már 100 ezret fizet. Több árus is el-elejti azonban, hogy ez a pénz nem ennyi csupán, "előfordul", hogy még egyszer ennyit zsebbe kell kifizetni. Mindez pedig az árusokat azért háborítja fel, mert csak fizetnek, de igazából azt sem tudják, hogy kinek: a titkárnőt ismerik, aki beszedi a pénzt, de nem tudják, ki áll mögötte.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Hosszú szerződés, hosszú számok

Az elmúlt egy évben kétszer változott az üzemeltető, noha ezt az önkormányzatnak senki nem jelentette be: tavaly még a Novák és Novák Zrt.-nek fizettek, aztán tavasszal egy ideig az Őszi Lombok Kft., most pedig az Alpok Idősekotthona Kft. pecsétje van a kifizetési számlákon. A cégek mindegyike átfedésben van a Novák és Novák Zrt. tulajdonosi körével, de hogy pontosan kinek mi a felelőssége, azt a piacon nem tudják. Az árusok csak csendben beszélnek egy férfiról, aki minden nap feltűnik a piacon, és "állítólag" jelenleg ő bérli a területet a MÁV-tól. Biztosat senki nem mond, a férfi neve hallatán csend és zavarodottság lesz úrrá mindenkin.

A szerződéseken az Alpok Idősekotthona Kft.-hez megadott szám a piac irodáján csörgött, a titkárnő azonban csak annyit mondott, hogy az ügyvezető nem elérhető. Az önkormányzatnál közben még azt sem tudták megmondani, hogy mit keres a képben az Alpok Kft, amely még a piaci árusok szerint is "egy vicc" a piac közepén. Az önkormányzatnál a Novák és Novák van bejelentve, amelynek tulajdonosa 2008 végéig az Alpok Idösekotthona Kft. résztulajdonosa is volt, akárcsak az a férfi, akit a terület bérlőjeként emlegetnek a piacon. "Épp ezért kell bezárni a piacot, mert még azt sem tudjuk, hogy ki üzemelteti" - mondta az [origo]-nak Kovács Gabriella.

Mivel az Alpok Idösekotthona Kft. tisztviselői nem elérhetők, így a cégről keveset tudni, de a nyilvános cégnyilvántartásból annyi kiderül, hogy nagyobb pénzösszegek is megfordultak a vállalkozásban. Jelenleg ugyan csupán 520 ezer forintos alaptőkével rendelkezik, de 2008 februárjában 1,8 milliárd forinttal megnövelték a cég alaptőkéjét, igaz, ezt a pénzt március elején már ki is vették belőle.