Összesen huszonegy percig fog tartani az augusztus 20-i tűzijáték - ehhez másfél hónapig készült a zene, három hétig a hozzá idomuló tűzijáték. Több mint harminc zenész és húsz pirotechnikus dolgozott rajta.
"Először a zene készül" - mondta az [origo]-nak Czomba Imre zeneszerző. A zene kilenc ethoszból fog állni, az utolsó a himnusz lesz, az ezt megelőzők pedig a "népi ihletésű" témáktól az "operás, monumentális" hangulatig vezetnek majd. Sok lesz benne a latin oratórikus elem és a harangjáték, "mert ezt a tűzijátékos kollégák szeretik" - mondta a zeneszerző. Szerinte mindegyik dal kicsit más - például magyaros, operás, szimfonikus, vagy éppen rockos hangulatú. A zenét ütős zenekar, kórus, tánckoreográfia és idén először két énekes hangja is kiegészíti majd - magyarázta.
Czomba szerint viszonylag kevéssé szólt bele a megrendelő, hogyan is komponáljon, bár volt egy előzetes szinopszis, amelyben hangulatokat határoztak meg, és megkötötte a kezét az idő is. A Lánchídnál lesz egy színpad, ott táncolnak és énekelnek majd - utóbbi sajnos felvételről megy majd - mondta a zeneszerző, aki szerint ez ugyan némileg illúzióromboló, de nem lehetett másként megoldani. Nincs ugyanis olyan kihangosító rendszer, ami az egész Dunapartot megfelelően befogná: több helyre egyszerűen nem érne oda időben a hang. Ezért "komoly stúdiófelvételeket" hall majd a közönség.
A tűz mindenkit érdekel
Amint megszületett a zene, a pirotechnikusok elkezdhettek "rádolgozni" - mondta Sárközi Ferenc pirotechnikus. "Ez egy csapatmunka, mindenki beletesz ötleteket. A felprogramozó csapat részéről ez abszolút kreatív munka." Sárközi szerint "egy ekkora showt csak nagy szenvedéllyel lehet csinálni", a készítők ezért "igazi megszállottak".
Sárközi szerint a tűz mindig is az egyik legérdekesebb dolog volt az embereknek, amióta megszerezték. "Esténként köré ültek, történeteket meséltek, az összetartozás jelképe lett. A pirotechnika is ilyesmi. Ma este a tűz fog mesélni, meg énekelni" - mondta a pirotechnikus, aki szerint minden kollégája valahol hasonlóan gondolkodik a tűzről.
Emberi tényező kizárva
A megvalósuló tűzijáték már teljesen programozott. A pirotechnikusok olyan szoftverrel dolgoznak, mellyel a zenére lehet komponálni a pirotechnikai effekteket, és amelyek századmásodperces szinkronban vannak a ritmussal. A rendszer azt is képes kiszámítani, hogy egy-egy bombát mennyivel korábban kell kilői, hogy éppen a zenéhez igazítva robbanjon.
Amint elkészült a látványterv, egy számítógépvezérelt indítórendszerbe kell táplálni az adatokat. Ennek központi egysége a Várban lesz, amely "rádiókapcsolaton keresztül szólítja meg a kis alegységeket a különböző helyszíneken" - magyarázta. A látványtervet a számítógép kódokra fordítja le, és az alegységek - maguk is kis számítógépek - ennek megfelelően lépnek működésbe.
Sárközi azt mondta, csak ennek a rendszernek a felépítése után kezdődik meg a különféle rakéták - azaz szaknyelven pirotechnikai effektek - telepítése a helyszínekre. A pirotechnikusok kihelyezik a vízesést, a bombákat, mozsarakat, római gyertyákat, és a tűzijáték kezdetekor a gép végrehajtja az utasításokat. Ebben a szakaszban az emberi tényező gyakorlatilag már ki van zárva - mondta, hozzátéve, hogy bármikor le lehet állítani a tűzijátékot, ha kell.
Ponton a Dunán
Idén a kínai üvegszálas vetőcsövekből készített pirotechnikai eszközök mellett spanyol, olasz és szlovák effekteket is használnak majd. A legtöbb bomba színes és színváltó lesz, a piros-fehér-zöldön kívül arany, ezüst, lila és rózsaszín. A legkisebbek huszonöt méterre, a legnagyobbak pedig egészen hatszáz méter magasra repülnek - utóbbiakat több mint ötven kilométerről is látni lehet.
Az európai gyártók minden évben újabb termékekkel jönnek elő, ebből válogatnak a pirotechnikusok. Sárközi szerint a szakmabelieknek is minden évben hoz újdonságot a tűzijáték. Az egyik ilyen lesz az Erzsébet híd áés a Lánchíd között hosszanti irányban, a Dunán felépített ponton, amelyről sok bombát lőnek majd fel. Újdonság lesz az effektek elrendezése is, és a Citadella falán geometriai alakatok is megjelennek.