Kedden este jelentette be az ÁNTSZ, hogy az országban 13 olyan kórházat jelölnek ki, amelyek kötelesek arra, hogy állandóan fogadják a legsúlyosabb sérülteket. Az érintett kórházak kijelöléséről először a Népszabadság számolt be. A napilap keddi számában csak kilenc kórházat sorolt fel, az ÁNTSZ ezt egészítette ki további négy kórház nevével.
A tisztiorvosi szolgálat az [origo]-val azt közölte: az után döntöttek a kórházak kijelöléséről, hogy július 1-jén a kórházba szállítást követően meghalt az a férfi, aki a Komárom-Esztergom megyei Bajomnál egy targonca alá szorult. Az eset után a Népszabadság azt írta: a mentők alig találtak olyan kórházat, ahol vállalták a férfi ellátását, a lap szerint öt kórház utasította el a sérült ellátását.
Az ÁNTSZ elismerte, hogy a mentőknek valóban telefonálgatniuk kellett, hogy kiderüljön, melyik kórház képes ellátni a férfit. A tisztiorvosi szolgálat szerint azonban még a műszaki mentés alatt tisztázódott, hogy hova kell szállítani a sérültet, így nem a szervezéssel járó időveszteség okozta a beteg halálát. Az ÁNTSZ ennek ellenére úgy döntött: írásba foglalja, hogy ilyen súlyos esetekben mely intézmények illetékesek, ezért állították össze a 13 kórházat felsoroló listát. A lista a mentőszolgálatok számára nyújt fogódzót.
A kórházak kijelölése azért érdekes, mert az SZDSZ-es Molnár Lajos vezette Egészségügyi Minisztérium 2006 novemberében már kijelölt 39 olyan úgynevezett súlyponti kórházat, amelyeknek az lenne a feladatuk, hogy a nap 24 órájában fogadják a sürgősségi eseteket és ellássák a speciális betegségben szenvedőket. A 39 kórház között szerepel például az a tatabányai kórház is, ahova a mentők először szállítani akarták a targonca alá szorult férfit. A kórház azonban közölte, hogy ilyen súlyos sérültet nem tudnak ellátni.
Az ÁNTSZ szerint a 13 kórház abban különbözik a súlyponti intézményektől, hogy ezek képesek úgynevezett harmadik szintű traumatológiai ellátásra is, vagyis a rendkívül súlyos sérüléseket is el képesek látni. (Az egyes szintű traumatológiának minimális felszereltsége van, a kettes szintű az egyszerűbb eseteket látja el, a harmadik szintű a legsúlyosabb eseteket, például koponyasérülést, idegsebészeti beavatkozást is kezelni képes.) Mivel a hármas szintű traumás eset ritka, korábban nem okozott problémát az ilyen sérülteket elszállítása - közölte az [origo]-val az ÁNTSZ.
Havas Szófia, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s tagja szerint viszont a súlyponti kórházaknak a hármas szintű traumás eseteket is tudniuk kéne ellátni. Ha pedig erre nem képesek, akkor ezeket a kórházakat fejleszteni kell - mondta az [origo]-nak Havas. A politikus szerint készültek is tervek arra, hogy felfejlesztik az olyan kettes szintű traumatológiai ellátásra képes súlyponti kórházakat, mint például a tatabányai, a győri vagy a nyíregyházi. Havas a tervekről - ki dolgozta ki azokat, miért hiúsultak meg - nem volt hajlandó részleteket mondani. Megkeresésünkre az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya azt közölte: nincs tudomásuk a szocialista politikus által említett koncepcióról.
Az MSZP-s politikus szerint, ha a kormány végül úgy döntött, hogy csak néhány súlyponti kórházat jelöl ki erre a feladatra, akkor ahhoz többletforrást kellett volna biztosítania, ez azonban nem történt meg. Az egészségügyi tárca szerint azonban az egészségbiztosító a 13 kórház finanszírozási szerződését újra fogja tárgyalni. Ezt azt jelenti, hogy a többletfeladatok miatt várhatóan nagyobb esetszámmal fognak kalkulálni, ami egy kicsivel megemelheti az érintett kórházak finanszírozását.
Havas azt is kifogásolta, hogy az ÁNTSZ nem egyeztetett előzetesen a kijelölt kórházakkal. Havas - aki a 13 intézmény közé tartozó Szent János kórház orvos-igazgatója - azt mondta: a múlt hét pénteken kapták meg az ÁNTSZ tájékoztató levelét, amely arról szólt, hogy az intézkedés azonnal hatályba lép. Az ÁNTSZ-nél viszont azt állították az [origo]-nak, hetekkel korábban tájékozatták a kórházakat.