Alkudozik az MTV a hátrányos székházszerződésről

Vágólapra másolva!
Javában tárgyalt már a Magyar Televízió vezetősége a köztévére nézve hátrányos új székházszerződések megváltoztatásáról, amikor több mint kétéves titkolózás után, júniusban elkezdték nyilvánosságra hozni a megállapodásokat. A köztévé többek között a bérleti díjat szeretné lealkudni. A bérleti szerződés mellékletei közül kettőt nem hoznak nyilvánosságra, mert az NBH szerint kockázatos lenne.
Vágólapra másolva!

Már az új székházról szóló szerződések júniusi nyilvánosságra hozása előtt tárgyalni kezdett azok módosításáról a Magyar Televízió Zrt. vezetése - derül ki egy jegyzőkönyvből, mely a köztévét felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnökségének június 10-i ülését rögzíti. Ezen az ülésen döntötték el, hogy közzé kell tenni a 2007-ben kötött szerződéseket, amelyek kiadását régóta hiába próbálták elérni a kuratóriumi elnökség fideszes és KDNP-s delegáltjai.

A szerződések azt szabályozzák, hogy milyen feltételekkel használhatja a Magyar Televízió új, az óbudai Bojtár utcában lévő telephelyét, ahol korszerűnek nevezett gyártóbázist és székházat építettek. A szerződések lényege, hogy a köztévé 40 évre bérbe vette az összesen 61 000 négyzetméteres új székházat és gyártóbázist az ingatlan tulajdonosától, a Millenniumi Média Kft.-től (MM Kft.).

Az Állami Számvevőszék 2007-ben készült jelentéséből már kiderült, hogy a szerződések hátrányosak a köztévé számára. A június 10-i ülésen Medveczky Balázs, a tavaly március óta elnök nélkül működő MTV Zrt. ügyvezető alelnöke elmondta: már háromszor ültek le tárgyalni az MM Kft-vel, megegyezni még nem sikerült, de folytatják az egyeztetéseket. A tárgyalásokkal a köztévé a bérleti feltételek javítását próbálja kicsikarni.

A legfontosabb céljuk, hogy csökkenjen a bérleti díj, amelynek mértékét már a számvevőszék is kifogásolta. Az ingatlan bérleti díját a szerződés négyzetméter-alapon, euróban határozta meg, a pénzt havonta előre kell kifizetni forintban. 2009-ben összesen 11,9 millió eurót kell kifizetnie a köztévének, ebben benne van a bérleti díjon felül az üzemeltetés és a felújítások költsége is.

"Az ő részükről már ott tartunk, hogy hajlandóak arról tárgyalni, hogy a bérleti díj csökkentéséről tárgyaljunk és ez ügyben végzik az ő jogászaik is és a mi jogászaink is a munkát" - mondta a június 10-i ülésen Czák Ferenc, az MTV Zrt. elnöki kabinetjének vezetője.

Euróárfolyamról és kaucióról alkudoztak

Czák arról is beszélt, hogy a tévé szeretné elérni, ne euróban kelljen fizetni a bérleti díjat. Ez egyrészt azért hozza hátrányos helyzetbe a Magyar Televíziót, mert így ki van téve az árfolyamingadozás kockázatának. Ráadásul a szerződés a bérleti díj forint-euró árfolyamát nem a Magyar Nemzeti Bank középárfolyama alapján számolja, hanem úgy rendelkezik: a bankok kiemelt partnerei számára ajánlott euró eladási árfolyam alapján kell meghatározni az összeget. Ez az árfolyam pedig - az ÁSZ-jelentés szerint - minden esetben kedvezőtlenebb, mint a középárfolyam.

A kabinetvezető beszámolója szerint ebben a kérdésben felajánlott már egy alternatívát a Milleniumi Média Kft. Azt javasolták, hogy a mai árfolyamon rögzítsék az euró árát két évre. Czák júniusban azt mondta: a tévé ebbe egyelőre nem akar belemenni, még elemzik a kockázatokat.

A kabinetvezető utalt arra, hogy a harmadik fő tárgyalási pont a kaucióra vonatkozó szerződés esetleges módosítása. Már az ÁSZ is rámutatott, hogy a bérleti- és üzemeltetési díj biztosíték rendszere is kedvezőtlen az MTV-nek, mivel a szerződés 12 hónapnyi bérleti díjnak megfelelő kauciót, illetve bankgaranciát ír elő, míg a piaci szokás csak 3 havi kaució.

Czeglédi László, a kuratórium elnöke ezen a héten kedden azt közölte az MTI-vel, hogy elkészült a szerződésmódosítás tervezete, de részleteket nem mondott róla arra hivatkozva, hogy munkaanyagról van szó. A kuratórium elnöksége szerdán ülésezett és bár a napirendi pontok közt szerepelt, végül nem volt szó a szerződés módosításáról. Balogh László, a kuratórium elnökhelyettese az ülés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: a felügyelőbizottság még nem vizsgálta meg a tervezetet, ezért napolták el a tárgyalást.

Kiderült viszont az ülésen, hogy kettő kivételével a szerződések mellékletei is nyilvánosságra hozhatók. A kuratórium elnöksége június 10-én azt ígérte, hogy "teljes terjedelmében" nyilvánosságra hozza a köztévé sokat vitatott székházszerződéseit. A közalapítvány honlapján csaknem két hét elteltével, június 22-én, először csak egy 54 oldalas dokumentum jelent meg, holott a kuratórium vezetősége korábban hat-hétszáz oldalas anyagról beszélt. Kiderült, hogy a székházszerződések összefoglaló néven emlegetett, öt megállapodásból álló dokumentum-együttesből csupán három szerződést tettek közzé. A maradék két dokumentumra újabb napokat kellett várni. (A késlekedésről és a szerződések tartalmáról részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat.)

Két melléklet titkos marad

A leglényegesebb dokumentumból, a bérleti szerződésből kihagyták és máig nem pótolták a mellékleteket, pedig a szerződés kimondja, hogy ezek "a szerződés elválaszthatatlan részeit képezik". A már közzétett bérleti megállapodásban csak a hiányzó mellékletek témáinak felsorolása olvasható, de ebből kiderül, hogy fontos részleteket tartalmaznak.

Balogh László, a kuratórium fideszes elnökhelyettese az elnökség szerdai ülése után bejelentette: megkapták a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH) azt a szakvéleményt, amelyből kiderül, hogy nem kockázatos-e nyilvánosságra hozni a szerződések mellékleteit. Az NBH szerint lényegében 2 melléklet nyilvánosságra hozása lenne kockázatos. Az NBH ugyan 3 titkolandó mellékletet sorol fel, de ezek közül kettő ugyanaz: a bérbeadási szerződés A jelű melléklete és az együttműködési megállapodásról szóló szerződés 2. számú melléklete ugyanaz: a székház technikai paramétereit, szerkezeti jellemzőit, felszereléseit és berendezéseit is rögzítő műszaki specifikáció.

Az NBH véleménye alapján nem lehet nyilvánosságra hozni a bérbeadási szerződésnek a bérbeadó által vállalt szolgáltatásokról szóló mellékletét sem. Ez utóbbi, C jelű mellékletből azt lehetne megtudni, pontosan milyen szolgáltatásokra fizet ki a tévé "ingatlanok üzemeltetése címén" havonta körülbelül 50 millió forintot az MM Kft-nek. A szerződés nyilvános részéből csak annyi derül ki, hogy a havi 50 millióban nincsenek benne a közüzemi szolgáltatások díjai és költségei, tehát a tévé külön fizeti a víz, csatorna, elektromos áram, gáz és távfűtés árát. Ez a melléklet azonban az NBH értékelésének megfelelően továbbra is titkos marad.

A két dokumentum az NBH szakvéleménye szerint szenzitív adatokat tartalmaz az "objektum általános védelme", valamint a műsorszolgáltatás és a személyzet biztonsága szempontjából. A Nemzetbiztonsági Hivatal [origo] által megtekintett levele szerint a titkolandó információk a következőkre vonatkoznak: objektumbiztonság - ideértve az őrzés-védelmet és az azt kiegészítő elektronikus berendezéseket - , közműellátás, tűzvédelem, elektronikus berendezések áramellátása.

A többi mellékletet nyilvánosságra hozzák, de azt Balogh nem tudta megmondani, hogy pontosan mikor. Balogh hozzátette: szerdán felkérte Medveczkyt, hogy kezdjék el a dokumentumok feldolgozását.

Kiadják majd például a bérleti szerződés D jelű mellékletét, amely tartalmazza azokat az előre meghatározott időpontokat, amikor az MM Kft. köteles átadni az egyes bérleményrészeket a köztévének, a bérelt terület egy részét ugyanis felújítandó épületek teszik ki, és a köztévé egyes épületrészek felújítását is megrendelte. Mivel ez a melléklet eddig nem volt nyilvános, nem lehet tudni, voltak-e késések, csúszások az átadásokkal.