Bajnai is kiakadt a szlovák nyelvtörvényen

Súlyosan árt a magyar-szlovák kapcsolatoknak a Szlovákiában kedden elfogadott nyelvtörvény Bajnai Gordon szerint. A két ország feszült kapcsolatát mutatja, hogy a magyar miniszterelnök egyből hozzátette: át kell gondolni, van-e értelme megtartani a régóta tervezett kormányfői találkozót. A szlovák külügyminiszter közben azt mondta, hogy a nyelvtörvény jó ürügyként szolgálhat a magyar fél számára, hogy megint lemondja a találkozót.

A szlovák parlament által elfogadott államnyelvtörvény súlyosan árt a szlovákiai magyaroknak és a szlovák-magyar kapcsolatoknak is - mondta szerdán Bajnai Gordon miniszterelnök. A két ország közötti alapszerződés és több nemzetközi szerződés betűjével és szellemével is több helyen ütközik a szlovák nyelvtörvény - jelentette ki a kormányfő, aki nagyon aggasztónak nevezte, hogy a törvény értelmében - Európában példátlan módon - súlyosan büntetni lehet a helytelen nyelvhasználatot.

Át kell gondolni, hogy az új fejlemények függvényében mikor és milyen tartalommal van ideje és értelme megtartani a kormányfői találkozót, mikor válik ez ismét eszközzé ahhoz, hogy képesek legyenek megoldani problémákat - tette hozzá.

A szlovákok ürügynek tartják

Robert Fico szlovák kormányfő viszont szerdán Pozsonyban azt mondta: rendben van az államnyelvtörvény módosítása, ezért nem látja okát annak, hogy ez a kérdés veszélyeztesse tervezett magyarországi látogatását. Hozzátette, hogy érvényes magyarországi meghívása van, kész találkozni magyar partnerével, s már csak arra vár, hogy a magyar fél megerősítse annak időpontját. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter június elején azt közölte, hogy a magyar és a szlovák kormányfő várhatóan július 7-én vagy 9-én találkozik Magyarországon.

A szlovák külügyminiszter, Miroslav Lajcák ugyanakkor nem zárta ki, hogy a magyar fél lemondja a szlovák miniszterelnök tervezett hivatalos budapesti látogatását. A politikus úgy fogalmazott: ezzel megerősítést nyerne az az úgymond Magyarország által már évek óta használt forgatókönyv, miszerint megegyezés születik a látogatásról, majd azt valamilyen ürüggyel a magyarok lemondják. "Nem lennék meglepve, ha a nyelvtörvény elfogadása ürügyül szolgálna a látogatás elhalasztására. Ha ez első ízben történne meg, érdemes lenne elgondolkodni rajta" - jelentette ki Lajcák, aki a kormány szerdai ülése után külön tárgyalt Robert Fico miniszterelnökkel.

Több ezer eurós büntetés a megszegéséért

A szlovák parlament kedden hagyta jóvá az államnyelvtörvény módosítását, ami feszültséget okozott a két ország viszonyában. A magyar Külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki, egy nappal a szavazás előtt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben kérte szlovák kollégáját a végső szavazás elhalasztására. A törvény a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait, és sérti a jogállásukban meglévő status quót Szlovákiában.

A törvény többek között azokban a szociális és egészségügyi intézményekben engedélyezi a kisebbségi nyelvek használatát, amelyek olyan településen működnek, ahol a kisebbségi lakosok aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ugyanakkor minden párt és szervezet alapszabályát és hivatalos iratait az államnyelven, szlovákul kellene elkészíteni, az emlékműveken és táblákon a szöveget először szlovákul kellene feltüntetni, és csak azután következhet a más nyelvű szöveg.

A jogszabály rögzíti a szlovák és a más nyelvű szövegek sorrendjét, illetve betűnagyságát a különféle közfeliratoknál és reklámoknál. A községi rádiók a vegyesen lakott területeken először államnyelven, majd a kisebbség nyelvén szólalhatnak meg. Minden nyilvános írásos közlést - legyen az plakát, információs tábla, galériai, múzeumi, illetve könyvtári katalógus, mozi- és színház- és más rendezvények programja - először államnyelven kell feltüntetni, és csak azután következhet a más nyelvű szöveg. A módosított államnyelvtörvény megsértéséért 100 eurótól 5000 euróig terjedő bírság szabható ki. (A nyelvtörvényről szóló cikkünket itt elolvashatja.)