Megint bukott Baka, nincs főbíró

Bár minden párt megígérte, hogy támogatni fogja, Baka András főbírójelölt nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, így továbbra sincs elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak. A köztársasági elnök jelöltjeit eddig összesen négyszer szavazta le az Országgyűlés, így a legfőbb bírói testületnek több mint egy éve nincs elnöke. A Fidesz-KDNP tiltakozásul kivonult az ülésteremből.

A hétfői szavazáson sem kapta meg a parlamenttől a szükséges többséget Sólyom László köztársasági elnök jelöltje a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára: Baka Andrásra, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bírájára a titkos szavazáson 184 képviselő szavazott igennel, 108 nemmel, 54 szavazat pedig érvénytelen volt. Sólyom László köztársasági elnök jelöltje annak ellenére nem kapta meg a szükséges, kétharmados többséget, hogy korábban minden párt azt közölte: támogatják Baka főbíróvá választását.

Baka András a szavazás után a parlamenti folyosón újságíróknak azt mondta: nem tudja, mi volt a döntés hátterében, de elfogadhatatlannak tartja a társadalom alapintézményeivel való politikai játszadozást, ami szerinte méltatlan a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjéhez. Egy uniós ország legfőbb bíróságának vezetői posztjának betöltése alapkérdés - jelentette ki Baka, aki kérdésre válaszolva azt mondta, még nem gondolkodott el rajta, vállalna-e egy újabb jelölést.

Meg kell gondolni, mi értelme van újra jelölni főbírót egy ilyen parlamentnek - mondta Sólyom László köztársasági elnök hétfőn újságíróknak. Meglepő és váratlan eredményt hozott a parlamenti szavazás, és miután titkos szavazás volt, ezért soha nem is lehet majd hitelt érdemlően megtudni, mi történt - mondta Sólyom. Mind a két nagy párt parlamenti frakciója támogatásáról biztosította a jelöltet, ezek után a 108 nem szavazat azt mutatja, hogy valaki nem mondott igazat. "Teljesen váratlanul ért bennünket, ami történt" - mondta Sólyom nyilatkozatát követően az [origo]-nak Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke, hozzátéve, hogy egyelőre nem tudja megmondani, mit fog tenni az államfő.

Arra kell számítani, hogy mind az MSZP, mind a Fidesz frakciója a másikat fogja hibáztatni - mondta Sólyom, és hozzátette: a magyar parlament nagyon súlyos csapást mért a magyar igazságszolgáltatásra és a jogállamiságra is, a parlament szavahihetősége megrendült. Azt ugyanakkor megerősítette Sólyom, hogy nem kíván egyeztetni a pártokkal az új jelöltről.

Kivonult a Fidesz

A főbíróválasztás eredménytelensége elleni tiltakozása jeléül nem vesz részt a határozathozatalban hétfőn a Fidesz-KDNP frakciószövetség, amelynek tagjai kivonultak a plenáris ülésről. Az MSZP emiatt rendkívüli házbizottsági ülést kezdeményezett. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője azt kezdeményezte, hogy azonnal hívják össze a házbizottság rendkívüli ülését, és ha a Fidesz-frakció ennyire fel van háborodva, akkor adjon lehetőséget arra, hogy nyílt - gombnyomásos - szavazással döntsenek a főbírójelöltről. Az elnöklő Mandur László bejelentette, hogy összehívja a házbizottság rendkívüli ülését, és szünetet rendelt el.

A házszabály szerint nem lehet megismételni a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásáról döntő szavazást - mondta a Független Hírügynökség szerint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a házbizottság rendkívüli ülése után. Erre csak akkor van lehetőség, ha az államfő újra jelöl.

Mindenki szerint a másik hibás

Hazudtak a szocialisták, nem szavazták meg Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének - jelentette ki Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese hétfőn, az eredménytelen szavazás után. Répássy Róbert példátlannak és felháborítónak nevezte, hogy a szocialisták negyedszerre utasították el Sólyom László köztársasági elnök főbírójelöltjét. Azt kell, hogy gondoljuk, hogy ez már a köztársasági elnök elleni személyes támadás - tette hozzá.

Az MSZP tartotta a szavát és támogatta Baka András legfelsőbb bírósági elnökké választását - közölte az MTI kérdésére Mesterházy Attila frakcióvezető. Arra biztatják Sólyom László köztársasági elnököt, hogy jelölje újra Baka Andrást a posztra és ha kell, akár ma, akár egy hét múlva hétfőn újra szavaznak a jelöltről - mondta.

Mindenki megígérte

Sólyom május végén jelölte újból Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének megüresedett posztjára, de 2008 májusában egyszer már Bakát ajánlotta a posztra. Baka azon a szavazáson az abszolút többséget sem kapta meg: 170 igen és 191 nem szavazattal elutasították megválasztását. Akkor az MSZP, az SZDSZ és az MDF már a szavazás előtt jelezte, hogy nem támogatja. Az MSZP döntését azzal indokolta, hogy a jelöltnek nincs magyarországi bírói gyakorlata. Baka azóta szerzett gyakorlatot: elnöki bíróként dolgozott a Fővárosi Ítélőtábla elnöke mellett.

A hétfői szavazás előtt minden párt azt közölte, támogatják Baka LB-elnökké választását. Az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila azt mondta, a szavazás alól egy frakciótag sem kért felmentést. Arra a kérdésre, miért változott meg az álláspontjuk, Mesterházy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) támogatását említette, valamint azt mondta, hogy a frakció alkotmányügyi munkacsoportja szerint a jelölt szakmai programja egybeesik az MSZP törekvéseivel, és a magyar igazságszolgáltatás érdekeit szolgálja. Az OIT tavaly leszavazta Bakát, most azonban már rábólintott a jelöltségére.

Az SZDSZ-frakció is azt javasolta a képviselőknek, hogy támogassák Baka megválasztását, de a javaslat nem volt kötelező érvényű, a politikusok a lelkiismeretüknek megfelelően dönthettek. Az SZDSZ közlemény szerint a párt nem volt meggyőződve arról, hogy Baka felkészültsége indokolja újbóli jelölését, de a bíróságok összehangolt és hatékony működéséhez alapvető fontosságú, hogy az Országgyűlés minél hamarabb válassza meg a Legfelsőbb Bíróság elnökét. A Fidesz frakcióvezetője is azt jelezte: a Fidesz és a KDNP támogatja majd a jelöltet.

Nyílt szavazás és kijelölt helyettes

"Nem kívánok legfelsőbb bírósági elnök lenni akkor, ha bárki megmondja, ki legyen a helyettesem és mit gondoljak bizonyos kérdésekben" - jelentette ki hétfői meghallgatásán Baka András főbírójelölt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában. Baka kijelentésének előzménye az volt, hogy Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az ülésen azt mondta: több képviselőt is megkeresett egy legfelsőbb bírósági bíró, volt bírósági vezető azzal, hogy a szocialisták azért gondolták meg magukat Bakával kapcsolatban, mert helyettesének választ egy olyan személyt, aki már korábban is pályázott a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökhelyettesi posztjára.

Az MSZP hétfőn azt javasolta, mivel már úgyis ismert minden párt álláspontja, nyílt szavazáson döntsenek a főbírójelöltről, de a többi három frakció nem támogatta a javaslatot - közölte Répássy Róbert a házbizottság ülése után. Répássy szerint a házszabálytól ilyen garanciális kérdésben nem lehet eltérni, mert ez biztosítja a főbíró pártatlanságát, azt, hogy egy kétharmaddal megválasztott, független tisztségnél ne lehessen utólag a politikai támogatottságot mérlegelni. Répássy színjátéknak nevezte a szocialisták nyílt szavazásra vonatkozó javaslatát. Szerinte ezzel csak azt akarták bizonyítani, hogy teljes mellszélességgel Baka mellett állnak, de valójában most akarták a jelöltet megszavazni.

Az LB legutóbbi elnökének, Lomnici Zoltánnak a mandátuma csaknem egy éve, 2008 júniusában lejárt. Azóta két embert jelölt összesen három alkalommal az államfő. Baka András után Havasiné Orbán Máriát, a Győri Ítélőtábla elnökét jelölte Sólyom László, de Havasiné sem decemberben, sem márciusban nem kapta meg a kétharmados támogatást, így jelenleg az egyik kollégiumvezető áll a Legfelsőbb Bíróság élén.

Képzés és könnyített bürokrácia

Tavaly májusi bizottsági meghallgatásán (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat) Baka azt mondta, itt lenne már az ideje az 1997-es bírósági reform átfogó értékelésének, de nincs realitása annak, hogy az igazságszolgáltatás az elkülönült igazgatás (vagyis az OIT) helyett a szaktárca irányítása alá kerüljön, de szerinte az OIT megérett a változásra. A bíróságok előtt álló legfontosabb feladatok közt említette az ítélkezés időszerűségének javítását, vagyis azt, hogy az ügyek ésszerű határidőn belül lezáruljanak.

Új alapokra kell helyezni a bírók képzését - mondta akkor Baka, aki szerint a jelenlegi, önkéntes képzések helyett kötelező, kreditrendszerű oktatásokat kellene szervezni a bíróknak és az egyéb dolgozóknak, ennek eredményeit pedig figyelembe kellene venni a szakmai előmenetelnél. Ezzel párhuzamosan a főbírójelölt csökkentené a bírákra nehezedő adminisztratív terheket, mivel ez viszi el a munkaidejük 70 százalékát.

A jogegység szempontjából Magyarországon "céhes viszonyok uralkodnak" - idézte tavaly Tölgyessy Péter egy cikkét Baka, aki ugyan nem ért egyet a sommás megállapítással, de úgy véli, van mit tenni azért, hogy az ügyeket az ország egész területén egyformán ítéljék meg a különböző bíróságok. A kiszámíthatóság javításáért különösen Legfelsőbb Bíróságnak van feladata, amely Baka elképzelése szerint a legfontosabb ügyekben nem 5-7 fős tanácsokban hozna jogegységi döntéseket, hanem az egyes kollégiumok (büntető, polgári, stb.) összes tagjának bevonásával.