Vágólapra másolva!
A kormány támogatására számítanak azok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek, akiknek otthonát megtépázta a hétvégi ítéletidő. Összesen több mint hétezer kárbejelentés érkezett, a tűzoltók napok óta dolgoznak a jéggel elvert településeken.
Vágólapra másolva!

Több mint 7000 kárbejelentés érkezett a hétvégi vihar után. A leginkább megrongálódott házak tetejét már lefóliázták, de még mindig dolgoznak a tűzoltók és a helyiek a megsérült tetőszerkezetek megjavításán. A károsultak jelentős részének nincs biztosítása, így a kormány támogatására várnak.

Nem volt újabb kárbejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, így véglegesnek tekinthető, hogy 7011 épület sérült meg a vasárnapi viharban a tornádószerű széltől és a teniszlabda nagyságú jégdaraboktól - közölte Pernyák Sándor, a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője szerdán. Az épületek közül 6850 magántulajdonban van, 149 önkormányzati, 12 pedig egyházi létesítmény.

Szerda reggelig ideiglenesen sikerült lefedni fóliával azokat a házakat, amelyek teteje a legsúlyosabban sérült. A kisebb mértékben károsodott, a szél által megbontott és jégverte épületek vannak hátra - több mint hatszáz -, de ezeknél is végezni szeretnének a munkával szerdán. Az életveszélyessé vált házak közül egy kivételével már valamennyit ideiglenesen helyreállították a tűzoltók, s az ott lakók visszaköltözhettek otthonukba. Egy háromtagú beregsurányi család lakásának tetőszerkezetét szerdán erősítik meg, így várhatóan estére ők is visszamehetnek házukba.

A viharkárt szenvedett 33 szabolcsi településen szerdán is a megye hivatásos és önkéntes tűzoltói dolgoznak, akiknek a munkáját segítik a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Hajdú-Bihar megyei egységek is, valamint a Budapesti Különleges Rendeltetésű Mentőszolgálat tagjai. Helyi lakosok szintén részt vesznek a munkában.

Pernyák Sándor arról is beszélt: a kárt szenvedett településeken nagy a várakozás a Bajnai Gordon miniszterelnök által Nyírbogdányban bejelentett kárenyhítési támogatásra, amelyről szerdán hoz határozatot a kormány. A károsultak több mint a felének ugyanis nincs biztosítása, ráadásul a többség a mezőgazdaságból él, s az ültetvényeket 60-100 százalékos mértékben szintén tönkretette az ítéletidő, az eddigi felmérések szerint 37 ezer hektáron.