Tetoválásról nem faggathatnak az állásinterjún

Cél nélküli adatkezelésnek minősül, ezért jogszerűtlen, ha egy munkaadó a munkavállaló családi viszonyairól, tetoválásairól vagy dohányzási szokásairól érdeklődik egy állásinterjún - állapította meg Jóri András adatvédelmi biztos vizsgálata. Az ombudsman szerint nem használhatnak hazugságvizsgálót sem, mert az tárggyá fokozza le a jelentkezőt.

Jogszerűtlen és sérti a munkavállaló személyiségi jogait, ha az állásinterjún a munkaadó rákérdez a családi állapotra, a lakásviszonyokra, tetoválásra, dohányzásra, vagy ezekre vonatkozó kérdőívet töltet ki a jelentkezőkkel - állapította meg Jóri András adatvédelmi biztos, panaszok alapján vizsgálta a személyes adatok munkahelyi kezelését.

A panaszosok több esetben is kifogásolták a munkaadók eljárását. Az egyik érintett cégnél például az új munkavállalók megbízhatóságát poligráfos hazugságvizsgálattal akarták megállapítani, máshol pedig olyan kérdőív kitöltésére kérték a jelentkezőket, amely a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra, krónikus betegségre, dohányzási szokásokra is rákérdezett.

Jóri közleményében azt írta: az alkotmány értelmében Magyarországon mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog, és ez azt is jelenti, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról. A biztos szerint adatkezelésnek tekinthető, ha valakinek személyes életkörülményeivel kapcsolatban tesznek fel kérdéseket. Ráadásul a munkavállaló alárendelt helyzetben van a munkaadóhoz képest, egy munkát kereső, kiszolgáltatott embernek nincs lehetősége mérlegelni, hogy kinek milyen célból adja meg személyes adatait.

A munka törvénykönyve értelmében a munkavállalótól csak olyan adatlap kitöltését lehet kérni, illetve olyan alkalmassági vizsgálatot lehet elrendelni, amely nem sérti a személyiségi jogait, és lényeges a munkaviszony szempontjából. A családi állapotra, lakásviszonyokra, szülők foglalkozására, tetoválásra irányuló kérdések az adatvédelmi biztos szerint nem kapcsolatosak a munkaviszonnyal, hanem cél nélküli adatkezelésnek minősülnek. A poligráfos vizsgálat Jóri szerint alapvetően sérti a munkavállaló jogait, hiszen "az érintettet az eljárás alanyából annak tárgyává fokozza le".