Mérsékelt részvétel és elsöprő Fidesz-KDNP-győzelem várható a vasárnapi EP-választáson a Medián szerint. A kisebb pártok közül a Jobbik bejutása biztosnak tűnik, de az MDF-nek és az SZDSZ-nek is van még némi esélye, hogy mandátumot szerezzen - derül ki a HVG című hetilap megbízásából készített felmérésből.
"A kormányválság után újabb mélypontra került szocialisták a 22-ből valószínűleg csupán 5 mandátumot tudnak megszerezni, a Jobbik pedig nagy valószínűséggel egyet kap majd. A Fidesz pontos mandátumszáma elsősorban azon múlhat, hogy az MDF és az SZDSZ képes lesz-e átlépni az 5 százalékos küszöböt. Ha nem, akkor a fennmaradó 16 mandátum mindegyike a Fideszé lehet" - olvasható a csütörtökön megjelent elemzésben.
Az EP-választási kampány hatásának szinte semmi jele a közvéleményben, a pártok támogatottsága a kormányválság tavaszi kirobbanása óta lényegében nem változott. A teljes szavazókorú népességben az MSZP továbbra is 16, a Fidesz pedig 44 százalékon áll. A kisebb pártok támogatottsága azonban valamelyest nőtt.
A közvélemény-kutatási adatok alapján nagyon nehéz előre jelezni, hogy a kis pártok közül melyik juthat be az Európai Parlamentbe. Erre egyértelműen a Jobbiknak van a legnagyobb esélye. A radikális jobboldali párt támogatottsága a teljes népességben április végén még csak 2 százalékos volt, május elején 3, május közepén pedig már 4.
Alacsony részvétel esetén a Jobbik nemcsak bejuthat, de akár meglepetést is okozhat. A korábbi választások tapasztalatai szerint a felmérések jellemzően alulmérik a kisebb pártok támogatottságát a választások előtt. Ennek alapján viszont az MDF-nek és az SZDSZ-nek is lehet esélye a mandátumszerzésre, hiszen van annyi szimpatizánsuk, amennyi a bejutáshoz szükséges, a fő kérdés csupán az, hogy rávehetők-e a voksolásra - olvasható a felmérésben.
A pártok listavezetői közül Bokros Lajost ismerik a legtöbben, azonban ő a legnépszerűtlenebb az indulók közül a kutatás szerint. A Medián szerint a kampány hatástalanságát jelzi, hogy május közepén ugyanúgy 37 százalék mondta biztosra az EP-választáson való részvételét, mint bő másfél hónappal korábban. Mivel öt évvel ezelőtt a megkérdezettek 50 százaléka mondta biztosra a részvételét, de végül csak a 38 százalékuk ment el szavazni, valószínűsíthető, hogy a részvétel alacsonyabb lesz, mint 2004-ben volt.