Kevesebb gyerek születik majd a megszorítás miatt

Vágólapra másolva!
Ha a Bajnai-kormány végigviszi a tervezett családpolitikai megszorításokat, sok nő fog letenni a szülésről a következő években az [origo] által megkérdezett demográfus szerint. A születések száma a gyedet eltörlő Bokros-csomag után is zuhanásnak indult, most várhatóan a családi pótlék és a gyermeknevelési támogatások lerövidítése írja majd fölül a gyerekvállalási terveket. A mégis megszülető gyerekek hamarabb kényszerülnek majd bölcsődébe, az intézmények viszont már így is túlzsúfoltak, jelenleg csak a gyerekek tíz százalékának jut bennük hely.
Vágólapra másolva!

Két évig nem emelné a családi pótlék összegét, és két évre rövidítené a gyermeknevelési támogatások idejét a Bajnai-kormány - a kedden nyilvánosságra hozott cselekvési terv rögzíti a családokat érintő megszorításokat is. Ha a kormánynak sikerül keresztülvinnie a tervét, várhatóan nem csak kevesebb pénzt fizet majd az állam a kisgyerekeseknek - kevesebb lesz a gyerek is, akik után fizetni kéne.

A gyermekgondozási ellátások idejének csökkentésével az amúgy is fél évszázada tragikusan alacsony születésszámok további csökkenése érhető el - tiltakozott közleményében a Nagycsaládosok Országos Egyesülete csütörtökön.

Hazai és nemzetközi vizsgálatok sora bizonyítja, hogy bár a kapcsolat nem nagyon közvetlen, a gyerekvállalást pedig sok tényező befolyásolja, a családtámogatási rendszer változása tényleg kihat a gyerekvállalási kedvre - mondta az [origo]-nak Spéder Zsolt, a Népességtudományi Intézet igazgatója. Kutatások igazolták, hogy például a gyed bevezetése után több gyerek született, míg a gyed megszüntetése a Bokros-csomag idején visszavetette a gyerekvállalást, a születések száma jobban csökkent, mint azt a természetes folyamatok indokolták volna. A gyedet az Orbán-kormány idején, 2000-ben visszaállították.

Elképzelhető ugyan, hogy a megszorítások miatt a párok nem végleg mondanak le a gyerekvállalásról, csupán későbbre halasztják azt. Csakhogy a demográfiai kutatások szerint fontos lenne, hogy aki korán szeretne gyereket, az szülje is meg, mert így nagyobb az esélye annak, hogy később vállal még egyet.

A gyerekvállalási kedv tíz éve változatlanul alacsony Magyarországon. A magyarok többsége két gyermeket szeretne, de nagy a különbség a tervezett és a végül ténylegesen megszületett gyerekek száma között. Az átlagos gyerekszám 1,3, miközben a népesség reprodukciójához 2,05 kellene. A születések száma a következő években amiatt is csökkenhet, hogy az 1970-es években született Ratkó-unokák az átlagosnál népesebb generációja hamarosan kiöregszik a gyerekvállalási korból.

"Borzasztó rossz üzenete van"

Spéder szerint egyelőre nehéz megbecsülni, milyen mértékű lesz a Bajnai-féle intézkedések hatása. A családpolitika megváltozása, az instabilitás önmagában is ront a gyerekvállalási kedven. "Borzasztó rossz üzenete van ennek: az, hogy úgy kell gyereket vállalnom, hogy nem hagyatkozhatok kiszámíthatóan arra, hogy lesz értékálló családi pótlék, miközben a gyereknek évente cipőt kell venni" - mondta a demográfus. Kiszámítható családpolitikát kívánna meg Spéder szerint már maga a gazdasági válságos időszak is, amely szintén nem kedvez a gyerekvállalásnak.

A Népességtudományi Intézet igazgatója szerint a gyermeknevelési támogatások lerövidítése okozza majd a nagyobb problémát. A gyes jelenleg a gyerekek három-, a gyed pedig kétéves koráig jár. A gyest és a gyedet egyszerre nem lehet igényelni. Gyest bárki kaphat, a gyerek egyéves kora után dolgozni is lehet mellette, de összege nagyon alacsony, megegyezik a minimális öregségi nyugdíjéval: jelenleg 28 500 forint. A gyed mellett dolgozni nem lehet, és csak azoknak jár, akiknek van egészségbiztosítása, vagyis a szülés előtt dolgoztak. Összege a korábbi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb 100 100 forint.

A héten kiadott cselekvési tervben csupán az szerepelt, hogy a gyermektámogatási időszakot két évben maximálná a kormány. Az nem derült ki belőle, hogy a két éven belül mennyi időre járna a gyes és mennyire a gyed, pedig Spéder szerint ez kulcskérdés. "Nem mindegy azoknak, akik dolgoztak, hogy a korábbi keresetük töredékét érő gyest vagy pedig a keresetkiesést jobban ellentételező gyedet fognak kapni" - jegyezte meg.

Kedden Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkára az Országgyűlésben azt mondta: a gyed továbbra is legfeljebb két évig jár majd. A parlament elé terjesztett javaslat szerint a maximális kétéves időt viszont azok nem tudják majd kihasználni, akik ennél kevesebb időt töltöttek szülés előtt biztosítottként. A gyedet a módosítás szerint ugyanis annyi időre lehet majd csak igénybe venni, amennyi ideig volt biztosítása a szülőnek a szülés előtti két évben. Tehát, ha valaki csak másfél évig dolgozott szülés előtt, gyedet is csak másfél éven át kaphat majd. A módosítás azt is tartalmazza, hogy ha a munkával töltött idő kevesebb mint 365 nap, egyáltalán nem jár majd gyed (jelenleg 180 nap még a minimum).

Március végén, mielőtt Bajnai nyilvánosságra hozta volna a programját, forrás megnevezése nélküli sajtóhírek arról számoltak be, hogy a gyed időtartamát a felére, két évről egy évre tervezi csökkenteni a kormány. A köztudatban megragadt ez az információ, miután sorra jelentek meg a tervezett lerövidítés elleni tiltakozó közlemények.

Áprilisban internetes - tehát nem reprezentatív - felmérést végzett kismamák körében a Növekvő Hold Alapítvány és a Babafalva kismama-hírportál arról a lehetőségről, mi történne, ha a gyed egy évre rövidülne. Az 1333 válaszadó 86 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, befolyásolná-e ez az intézkedés, hogy hány gyereket vállal.

A felmérés szerint a kisebbséghez tartozik az az [origo] által megkérdezett kismama, Horváth Katalin, aki azt mondta: a családtámogatási rendszer nem volt szempont, amikor most tízhónapos babáját vállalta. A változás későbbi terveiket sem befolyásolja majd, szeretnének még gyerekeket. "Nem a pénz játssza a főszerepet, nem azért vállalok gyereket, mert támogatják" - mondta a kismama, hozzátéve, hogy baráti körében sincs olyan anyuka, aki a megszorítások miatt ne szeretne még egy babát.

Egy másik fővárosi kismama arról beszélt: bár őt személyesen kevéssé érintik majd az intézkedések, sok olyan anyukát ismert meg a játszótéren, akiknél a megszorítások ikomoly hiányt okoznak majd a családi kasszában. "Lesznek emberek - a környezetemben is vannak - , akik a második, harmadik gyereket már nem merik majd vállalni" - mondta.

Április 9-én tiltakozó petíciót jelentetett meg a gyed lerövidítése ellen 18 - főként nők érdekeit védő - civil szervezet. "Állásfoglalásunk szerint a gyed két évről egy évre történő lerövidítése - általunk ismert formájában - megőrzi az eddigi rendszer nőkre nézve diszkriminatív jellegét, társadalmilag káros, növeli a nők és gyermekek elszegényedését, összességében koncepciótlan intézkedés" - olvasható a petícióban, amely szintén a gyermekvállalási kedv csökkenését jósolja.

100 ezer gyereknek kéne helyet szorítani

A támogatások idejének lerövidítése miatt várhatóan az anyák nagy része arra fog kényszerülni, hogy hamarabb visszamenjen dolgozni. Ez is a bevallott célja a Bajnai-féle tervnek, amely azzal érvel: a kisgyereket nevelő nők foglalkoztatási szintje jóval alacsonyabb Magyarországon, mint más uniós országokban. A Népességtudományi Intézet igazgatója nem ért egyet azzal, hogy a foglalkoztatottságon érdemben lehetne javítani ezzel az intézkedéssel. Szerinte a túl korai nyugdíjazás és az inaktívak magas száma a fő gond, a kismamák otthon maradása "része ugyan a problémának, de nem olyan nagyságrend."

A kismamák korábbi munkába állásához megoldást kell találni a gyerekek elhelyezésére. Kevesen vannak az olyan kismamák, akik - mint Horváth Katalin - nyugdíjas nagyszülőre bízhatják az unokát. A bölcsődék pedig már most is túlterheltek. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium márciusi közleménye szerint jelenleg a 300 ezer bölcsődés korú gyerek alig több mint tíz százalékának jut hely bölcsődékben. A demográfus szerint kétséges, hogy a kormány tervével spórolni lehetne: az új bölcsődei férőhelyek létesítése és fenntartása sokkal többe kerülhet, mintha fizetnék az anyáknak a gyest vagy a gyedet.

"Addig, amíg nem lehet megnyugtatóan látni, hogy hol és kik vigyáznak arra a közel 100 ezer gyerekre, akik a rövidítés miatt kétéves korukban majd ellátást igényelnek, nem szabad lecsökkenteni a három évet" - mondta Spéder. A Bajnai-program azt ígéri: csak az intézkedések hatályba lépése után 300 nappal született gyerekekre vonatkoznak majd az új szabályok, és addig megszűnik a mai túltelítettség, 2012-re kibővül az intézményrendszer. Mikor hétfőn Bajnai letette az esküt, beszédében azt javasolta: a parlament még a nyári szünet előtt fogadja el a megszorítások életbe lépéséhez szükséges törvényeket. A szociális tárca államtitkára kedden azt mondta: a javaslat szerint a gyed új szabályai a 2010. május 1. után született gyerekeket érintenék.

Szaporodhatnak a zugbölcsődék

A kormány azt tervezi, hogy felpörgeti az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megkezdett bölcsőde és óvodaépítési programot: gyorsítja a pályázati folyamatokat és átcsoportosít uniós forrásokat. A cselekvési terv megemlíti, hogy a férőhelyek bővítése családi napközik létrehozásának ösztönzésével is elősegíthető. A családi napközi lényege, hogy a működtető a saját otthonában, ellenszolgálatás fejében vállalja, hogy felügyel 20 hetes és 14 éves kor közötti gyerekekre. A családi napközi indításához számos követelménynek meg kell felelni: kell az ÁNTSZ, a tűzoltóság és az építésügyi hatóság engedélye, a leendő gondozónak pedig el kell végeznie egy 40 órás tanfolyamot.

A cselekvési terv szerint a kormány egyszerűsíteni akarja a családi napközi jogszabályi hátterét, de az nem derül ki, pontosan min változtatnának.Az egyszerűsítés vonatkozhat például a működési engedély kiadásának feltételeire, de akár a családi napköziben ellátható gyerekek számára is Vágó Lászlóné, a Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesülete (CSANA) elnöke szerint.

Egy családi napköziben jelenleg legfeljebb hét gyerekre lehet vigyázni. A napközik több mint fele már most is a maximális létszámmal működik, és 70-75 százalékban bölcsődés korú gyerekekkel vannak tele. Vágó Lászlóné szerint érdemes lenne növelni a befogadható gyerekek számát, mert sok napközi alkalmas lenne akár tíz gyerek ellátására is.

Vágóné szerint az is segítene, ha a hatóságok - például az ÁNTSZ - jobban ismerné a családi napközikre vonatkozó módszertani útmutatót, és nem az intézményes ellátásra felállított követelményeket kérné számon. Például a családi napköziben nincs szükség főzőkonyhára falikúttal, külön zöldség- és húselőkészítővel, elég lehet a családban meglévő mosogató és mosogatógép.

Előfordul már most is, hogy anyukák családi napközihez hasonló vállalkozásba fognak: otthonukban mások gyerekeire is vigyáznak, de engedély nélkül. "Idáig is léteztek, ezután is lesznek" - mondta a CSANA elnöke, aki szerint elképzelhető, hogy a Bajnai-csomag nyomán megugrik az ilyen zugbölcsődék száma. Vágóné azonban arra számít, hogy a szülők a szakmaiság miatt inkább a családi napköziket választják majd.