A magyar rendőrökre panaszkodik az elrabolt francia kislány anyja

Ideiglenes letartóztatásban marad a Franciaországból elrabolt hároméves kislány orosz édesanyja, akit a magyar határon vettek őrizetbe a hétvégén - döntött szerdán a bíróság. Az asszonyt egyelőre nem adják ki a francia hatóságoknak, pedig azok körözik, mert szerintük volt férjétől rabolta el a gyereket. Az asszony szerint a magyar rendőrök szinte kitéptek a kezéből kislányát.

Meghallgatta, és ideiglenes átadási letartóztatásba helyezte a bíróság szerdán azt az orosz nőt, akit vasárnap hároméves kislányával feltartóztattak a magyar-ukrán határon, mikor a volt férjétől engedély nélkül elhozott gyerekkel megpróbálta átlépni a határt. "A bíróság elrendelte Irina Belenykaja őrizetét május 25-ig, mivel nem egyezett bele a gyorsított eljárásba, amely alapján tíz napon belül kiadható lenne Franciaországnak" - mondta az [origo]-nak az asszony ügyvédje, Fridman Róbert. Így az asszony továbbra is őrizetben marad Magyarországon, a magyar bíróság pedig bekéri az ügy részletes iratait a francia hatóságoktól, hogy eldöntse, kiadják-e Franciaországnak - tette hozzá.

A francia hatóságok a nőt súlyos testi sértéssel, valamint azzal vádolják, hogy nem tartotta tiszteletben a gyermek elhelyezésének ügyében hozott bírósági döntést, mert márciusban erővel ragadták el a gyereket apjától. A kislányt ismeretlenek rabolták el a dél-franciaországi Arles-ban, amikor az óvodából mentek haza, az apát pedig közben súlyosan bántalmazták. A magyar rendőrség a tiszabecsi határátkelőhelyen vasárnap azonosította az anyát és a kislányt, akit először egy nevelőotthonba vittek, ahonnan már aznap hazavitte az apja.

Tovább akar harcolni

Fridman elmondta, az asszony nem ismeri el a bűncselekményt, szerdán pedig azt sérelmezte a bírósági meghallgatáson, hogy vasárnap a magyar rendőrök szinte kitépték a gyereket a kezéből a határon. Hozzátette, védence rossz állapotban van, azt ismételgeti, hogy "ő már meghalt, és csak a hangokat hallja maga körül", ugyanakkor továbbra is harcolni akar a kislányáért.

A kislány kettős, francia-orosz állampolgár, édesapja a francia Jean-Michel André, édesanyja az orosz Irina Belenykaja. A szülők 2007-ben Franciaországban váltak el, és a bíróság az apának ítélte a gyermeket. Anyja azonban Oroszországba vitte a gyereket, ezért 2008 elején nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Az orosz hatóságok viszont - az orosz jog alapján - Belenykajának ítélték a kislányt. Az édesapa 2008-ban vitte vissza a kislányt Franciaországba - szintén a másik fél engedélye nélkül -, ezért Oroszországban ellene nyomoznak gyerekrablás miatt.

Irina Belenykaja a bíróság előtt elmondta, hogy kapcsolata a francia férfival már a terhessége alatt megromlott, ezért Moszkvába utazott, és ott is szülte meg lányát - közölte az MTI. Elise apja Belenykaja szerint gyakorlatilag lemondott gyermekéről, nem is akarta a nevére venni. Mindezek alapján nem érti, "milyen joga van Franciaországnak arra, hogy elvegye a gyermekemet?" Azt állította, hogy amikor a most három és fél éves kislány nála volt, nem tiltotta el az apjától, hagyta, hogy telefonon kapcsolatot tartsanak, de ugyanezt az apa nem tette lehetővé neki, amikor nála volt a gyerek.

A gyereket muszáj volt kiadni

A különböző állampolgárságú szülők vitája mindkét országban nagy érdeklődést váltott ki. Az [origo]-nak Illés Blanka, családjoggal foglalkozó ügyvéd azt mondta: nemzetközi jogi problémáról van szó, ami nem egyedi, gyakran előfordul, hogy két államban két különböző ítélet születik a gyermekelhelyezésről. Létezik egy nemzetközi egyezmény a gyermekek jogellenes külföldre viteléről, amely a hasonló eseteket rendezi, azonban ennek Oroszország nem részese, és más hatályos szabályozás sincs a három ország között. Mivel azonban Magyarország és Franciaország az Európai Unió tagja, hazánkat szigorú, kötelező jogszabályok kötik, ezért szerinte helyesen járt el a magyar hatóság, amikor a gyermeket kiadta a francia édesapának

Az ügyvéd korábban is azt tapasztalta, hogy hasonló ügyekben gyakran előfordul, hogy mindkét érintett államban peres eljárást kezdeményeznek a felek a gyermek elhelyezése érdekében, mert remélik, saját országuk náluk helyezi majd el a gyermeket. Mint mondta, a konkrét ügyet ugyan nem ismerheti, de Franciaországban - a magyar jogi szabályozással ellentétben - az alapvető szabály az, hogy a szülők közös szülői felügyeleti jogot kapnak. Így ha a francia bíróság 2007-ben nem csupán a gyermeknek az anyánál való elhelyezését tagadta meg, hanem a közös szülői felügyeleti jogból is kizárta, akkor alappal lehet arra következtetni, hogy az édesanya nevelési képességével szemben komoly érvek álltak - tette hozzá.