Nem kell túlbecsülni a szélsőjobbot az NBH szerint

Nem kell túlértékelni a szélsőjobboldal jelentőségét vagy a terrorveszélyt, aggasztóan nőtt viszont az illegális határátlépők száma és egyes szervezett bűnözői körök befolyása. A válság miatt várhatóan egyre többeket sikerül bevonni a bűnözésbe, és több lesz a tőzsdei spekuláció is - derül ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008-as évkönyvéből. Az NBH-ba tavaly 900-an akartak bekerülni, a hivatalnál több mint ötezer nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményeztek.

2008-ban összesen 5377 nemzetbiztonsági ellenőrzést kezdeményeztek, ami a 2007-es számnál ötödével több - derül ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008-as tevékenységéről készült évkönyvből. A növekedés egyik oka, hogy a kezdeményezők között egy törvényi változás miatt megjelent például a Nemzeti Fejlesztési és Gzadasági Minisztérium vagy az Önkormányzati Minisztérium, de nemzetbiztonsági ellenőrzést kért például az adatvédelmi ombudsman is - erre korábban nem volt példa az évkönyv szerint. A legtöbb ellenőrzést továbbra is az ORFK, a VPOP és a Külügyminisztérium kéri.

Az elkészült szakvélemények 2008-ban jóval több alkalommal állapítottak meg nemzetbiztonsági kockázatot, mint korábban: míg 2007-ben csak 3, 2008-ban 24 ilyen kockázatot megállapító szekvélemény készült - olvasható az évkönyvben.

2008-ben rekordszámú volt a hivatalhoz jelentkezők száma - több mint 900 fő. A jelentkezők többségében férfiak voltak, de a felvettek számában már közel azonos volt a nemek aránya.

Az interneten mozgósít a szélsőjobb

A nemzeti radikális csoportok nem erősödtek meg számottevően 2008-ban az NBH értékelése szerint, tömegbázisuk csekély, a mozgalmak megosztottak, mert "önjelölt vezetőik egyéni érdekeik érvényesítése mellett nem képesek kialakítani közös álláspontot".

Bár 2008-ban nagyon sok politikus és közszereplő kapott fehér port tartalmazó küldeményt, ezek jelentőségét sem kell túlbecsülni az NBH szerint - a politikusok 2001 óta sokszor kaptak fehér poros leveleket, de eddig egyszer sem volt bennük valóban mérgező anyag. "Megállapítható, hogy a szélsőségesek által elutasított politikusok köre kiszélesedett", ami akár fizikai fenyegetettséget is jelenthet számukra - állapítja meg a jelentés.

A szélsőjobboldal törvénybe ütköző cselekményeit az utóbbi időben az interneten keresztül szervezi meg, a tüntetésekre itt mozgósít, bázisával a hálón keresztül tartja a kapcsolatot. A 2008-as melegfelvonulás és az ahhoz kapcsolódó zavargások a korábbi évekhez képest jóval durvábbak voltak - állapítja meg az évkönyv.

Az NBH hosszan sorolja a Magyar Gárda cigánybűnözés elleni demonstrációit. A tavalyi romák elleni támadásokról viszont alig esik szó, az NBH csak annyit jegyez meg, hogy több év nyugalmas időszak után újra felbukkant több szervezet elgondolásai között a romák elleni fellépés szándéka, és el kell kerülni, hogy a kilencvenes évekhez hasonlóan "ismét erőszakspirál alakuljon ki".

A hazai muszlimok nem terroristák

A magyar iszlám közösségben nem tapasztalható szélsőségesség, mindössze a külpolitikai eseményekkel kapcsolatban fordulhatnak elő verbális szinten radikális megnyilvánulások. A terrorizmus szempontjából kiemelt országokból érkező bevándorlók nem folytatnak terrortevékenységet, de vannak közöttük ember- és kábítószercsempészek, előfordulnak, hamisítások, kisebb bűntettek - állapítja meg az NBH.

Adatlopók és hamis diplomaták

"Számos olyan érdecsoport létezik, amely nemzetgazdaságot, nemzetbiztonságot érintő stratégiai-politikai döntésekkel, tervezetekkel, (...) intézkedésekkel, szándékokkal kapcsolatos információk jogosulatlan megszerzésére törekszik" - olvasható az évkönyvben. Az NBH szerint több módja is van az információszerzésnek, de a leggyakrabban a megtévesztés módszerével próbálnak bizalmas információhoz jutni: megkörnyékezik azokat, akiktől információkhoz juthatnak. Akár úgy, hogy bizalmas viszont építenek ki velük, akár kisebb-nagyobb szabálysértésekre veszik rá őket, hogy azután zsarolhatók legyenek.

Az NBH szerint kockázatot jelent az is, hogy az államigazgatási szervek dolgozói közösségi portálokon regisztrálnak, így kapcsolatrendszerüket könnyen fel lehet térképezni. Az is jellemző, hogy közhasznú szervezetek kapcsolatot próbálnak meg kiépíteni a rendőrség felé - az ilyen szervezetek általában valós céljaikat vagy illegális tevékenységüket leplezik a közhasznúsággal.

Magyar tendencia, hogy "elsősorban gazdasági előnyszerzés vagy a büntetőeljárás elkerülése érdekében egyre kiterjedtebb személyi kör igyekszik magát diplomataként elismertetni". A diplomáciai védettséggel ezután könnyen vissza lehet élni. A magukat lovagrendnek nevező csoportok is sokszor hasonló előnyöket remélnek olyan hangzatos, tagjaiknak adott címeiktől, mint a "miniszterelnök" vagy az "államtitkár".

Tőzsdei spekulációk és visszaélések az uniós forrásokkal

Az NBH figyelte a tőzsde, a forint elleni rosszindulatú spekulációkat, és a válság elmélyülésének hatására arra számít, hogy nő az uzsoraügyletekkel kapcsolatos bűncselekmények száma. Az eladósodás miatt várhatóan nő az ingatlanspekuláció, és számítani lehet arra, hogy egyes szervezett bűnözői csoportok a recessziót használják ki a piszkos pénzek legalizálására.

Az uniós források felhasználása körül több jellemző szabálytalanságot figyelt meg az NBH. Az évkönyv szerint jellemző, hogy egyes pályázatíró cégek - amelyek biztosra ígérik a pozitív elbírálást, és ezért sikerdíjat kérnek megbízási díjon felül - befolyásolni próbálják a projektértékelőket, elsősorban a kapcsolatrendszerükre hivatkozva, állásuk vagy megbízatásuk elvesztésével fenyegetve őket. Más cégek túltervezik a beruházási költségeket, és a maradványt saját céljaikra fordítják. Nem ritkák a színlelt közbeszerzési eljárások, a szabálytalan elszámolások. Az ilyen bűncselekmények száma a jövőben várhatóan nő - olvasható az évkönyvben.

Szervezett bűnözés és feketegazdaság

A feketegazdaság működésével az adóbevételek kiesése mintegy 3-5000 milliárd forint - ez az ország nyugdíjasainak tíz havi járandóságának felel meg, és több, mint az oktatásra évente elköltött összes pénz. A korrupció az NBH szerint beépült a társadalomba és a közgondolkodásba - a leggyakoribb az áfacsalás, az adóelkerülés különféle módszerekkel, vagy a tiltott tevékenységek folytatása. Az évkönyv szerint az NBH-nak nagyon sok információja van arról, hogyan igyekeznek vállalkozók vagy magánszemélyek kijátszani az adófizetést, ezt azonban nem részletezik.

"Egyes magyarországi bűnszervezetek befolyása, ereje 2008-ban tovább nőtt. Néhányuk esetében erős törekvés figyelhető meg befolyási övezetük agresszív, nyílt konfliktusokat is felvállaló kiterjesztése érdekében" - olvasható az évkönyvben. Az NBH szerint a válság miatt várhatóan könnyebben vonják be majd a nehéz helyzetbe került embereket illegális tevékenységükbe a szervezett bűnözői csoportok.

A szervezett alvilág jövedelme főként cigaretta-, kábítószer- és embercsempészetből származik. Magyarország tranzitszerpe a nemzetközi alvilágban nőtt, ezzel párhuzamosan az országba áramló csmpészáru mennyisége is nagyobb lett. Mivel az ebből származó jövedelmet legalizálni akarják, várható, hogy "az államigazgatási szervek döntéshozói irányába még intenzívebb kapcsolatépítő tevékenységet fejtenek majd ki".

A szervezett bűnözéssel szoros kapcsolatban van az illegális migráció. Magyarország déli határán tavaly ismét elkezdett növekedni az illegális határátlépők száma, főleg szerbek és koszovóiak próbálnak átjutni a határon. Kiugróan nőtt az illegális határátlépők száma a román határon is, itt főleg moldovaiak és törökök próbálnak átjutni - olvasható az évkönyvben.