Visszatérnek a '90-es évek az MSZP-ben

Vágólapra másolva!
Vasárnap nemcsak miniszterelnököt jelöl az MSZP, de új vezetőt is választ, és három régi figura, Kiss Péter, Lendvai Ildikó és Szekeres Imre tűnik esélyesnek. Mindhárman vezető pozícióban voltak már Horn Gyula miniszterelnöksége idején, de az újítást hirdető Gyurcsány Ferenc idejében sem szorultak teljesen a háttérbe. Bárki kerül is az MSZP élére, nem lesz könnyű dolga kivezetni a gödörből a pártot.
Vágólapra másolva!

Az MSZP március 21-i kongresszusán elsöprő többséggel választották pártelnöknek Gyurcsány Ferencet, de ő közben a kormányfő-keresési kudarc miatt lemondott, így az április 5-i rendkívüli kongresszuson új vezetőt választanak a szocialisták. A párt egyik alelnöke, Mesterházy Attila az elnökség szerdai ülése után a felmerült nevekre reagálva közölte, hogy mindenki csak akkor tekinthető hivatalos jelöltnek, ha a kongresszusi jelölőbizottság előtt elvállalja a jelölést.

Lamperth Mónika elnökhelyettes ugyanakkor közölte, "én ma három erős személyt látok, Kiss Pétert, Lendvai Ildikót és Szekeres Imrét". Hozzátette: "Lehet, hogy lesz negyedik és ötödik jelölt is, mert ez egy demokratikus párt, és alulról jövő folyamat zajlik." A Lamperth által említett három politikus mindegyike régóta meghatározó figura az MSZP-ben, és nem először merül fel a nevük az elnöki tisztségre.

Kérdéses, hogy valóban mindhárman vállalják-e a jelölést, korábban ugyanis voltak olyan javaslatok a párton belül, hogy inkább egy konszenzusos jelölt legyen, így kerülve el a belső harcot az amúgy is nehéz időket élő MSZP-ben. A Tárki legutóbbi - ráadásul még nagyrészt a kormányválság előtt készített - felmérése szerint a párt támogatottsága 12 százalék a teljes lakosság körében, tehát nehéz dolga lesz az új elnöknek, bárki lesz is az.

Kiss Péter

Az ötvenedik születésnapját idén nyáron ünneplő Kiss Péter 1992-ben lett országgyűlési képviselő, de igazán csak 1994-ben országosan ismert politikus. Kiss Péter a BIT (Baloldali Ifjúsági Társulás) elnökeként került előtérbe, amely szervezetnek vezetői közül sokan korábban még a KISZ-ben voltak aktívak. Kiss maga a KISZ budapesti bizottságának első titkára volt 1987 és 1989 között. Az 1994-es választási együttműködés keretében 18 BIT-es jelölt került akkor az Országgyűlésbe, de hamar kiderült, hogy Kiss messze a legtöbbre hivatott és a legnagyobb ambíciókkal rendelkező a társaságból, és jóval gyorsabban is haladt előre karrierje a többiekénél.

Másfél évvel a Horn-kormány megalakulása után, 1995 végén, Kósáné Kovács Magda lemondását követően Kiss Péter lett a munkaügyi miniszter, és ő is maradt a ciklus végéig. A választások elvesztése után Kiss tekintélye a párton belül nőtt, és a tisztújításon ügyvezető alelnökké - gyakorlatilag a párt második emberévé - választották. A Medgyessy-kormányban Kiss visszakapta régi tárcáját, de egy év után a kancellária élére került - Kiss Elemér kényszerű távozása után -, ami pozícióerősödést jelentett.

Forrás: MTI

Medgyessy 2004 augusztusi bukásakor az MSZP vezetése Kisst ajánlotta miniszterelnöknek, aki vállalta is a jelölést, de a pártkongresszuson végül alulmaradt Gyurcsány Ferenccel szemben. Veresége nem járt száműzetéssel, megtarthatta kancelláriaminiszteri posztját, a második Gyurcsány-kormányban pedig előbb a munkaügyi tárcát vezette, majd 2007 nyarán visszatért a Miniszterelnöki Hivatal élére.

Kiss hosszú ideje az MSZP Baloldali Tömörülésének tagja, és évek óta vezetője. Ez a párt legbaloldalibb platformja, amely hangosan szokott tiltakozni a szegényeknek és a nyugdíjasoknak járó juttatások megnyirbálása ellen. Kiss stílusa kifejezetten barátkozó, kedélyes, de érezhető benne némi távolságtartás, bizalmatlanság is. Szóhasználata gyakran bürokratikus, apparátusi stílusú, de előadásmódja valamelyest oldja a mondatok merevségét.

Lendvai Ildikó

Az 1946-os születésű, magyar-történelem szakon diplomázott Lendvai Ildikó 1974-től a KISZ központi bizottsága kulturális osztályán dolgozott, majd 1984-től az MSZMP központi bizottság kulturális alosztályának munkatársa, majd osztályvezető-helyettes. Kritikusai szerint Lendvai a KISZ és az MSZP kulturális osztályain gyakorlatilag cenzorként dolgozott, korlátozta a rendszer által veszélyesnek tartott műveket és előadókat.

Lendvai 1974-től volt az MSZMP tagja, 1989-ben pedig átlépett a megalakuló MSZP-be. Itt 1992-től a Vitányi Iván által szervezett Társulás a szociáldemokrata értékekért platform és a nőtagozat vezetője lett, 1994-ben pedig az MSZP budapesti elnökévé választották. Lendvai politikai hátországát azóta is a főváros jelenti, itt, választókerülete a XXII. kerületben található.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

1994 óta képviselő, a párt országos elnökségébe 1996-ban került be. 1998-tól frakcióvezető-helyettes, 2002-ben választották a képviselőcsoport vezetőjévé, ezt a posztot máig ő tölti be. A kampányban nagyon aktív volt, és ő szolgáltatta az egyik legemlékezetesebb pillanatát: szótagolva mondta, hogy nem lesz gázáremelés (persze józan elemzők várakozásainak megfelelően nem tartották be ezt az ígéretet). 2002-ben tovább növelte az ismertségét az, hogy nyilvánosságra került az a hangüzenet, amelyet Friderikusz Sándornak hagyott, amelyben az MSZP támogatásáról biztosította az MTV-elnöki posztjára pályázó tévést.

Frakcióvezetőként Lendvai legnagyobb sikere, hogy egyben tartotta a pártot, és mindig biztosította a parlamenti többséget a kormány számára - például a kiszavazásért és igazolatlan hiányzásért járó pénzbüntetés bevezetésével. Ez legtöbbször még a kisebbségi kormányzás idején is sikerült, csak néhány interpellációs és napirendi szavazást buktak el a szocialisták. A szocialista szimpatizánsok körében népszerűvé tette, hogy parlamenti megszólalásaiban vagy az MTV Nap-kelte című műsorának gyakori vendégeként mindig élesen támadta a Fideszt.

2004-ben Lendvai jelen volt azon a tanácskozáson, amelyen az MSZP és az SZDSZ vezetői eldöntötték Medgyessy Péter miniszterelnök leváltását, majd Kiss Péter kormányfőjelöltsége mellett lobbizott a frakcióban. Amikor azonban a kongresszus Gyurcsány Ferencet választotta, Lendvai is látványosan felsorakozott mögé. A neve ugyan 2002 óta minden tisztújításkor felröppent mint lehetséges elnökjelölt - még 2007-ben is, amikor Gyurcsány lett az MSZP első embere -, de ő soha nem vállalta.

Szekeres Imre

A három szóba került jelölt közül Szekeres Imre kezdte a politizálást a legkorábban. 19 éves korában, 1969-ben a vegyipari technikusi érettségi évében lépett be az MSZMP-be. 1974-ben végzett vegyészmérnökként a Veszprémi Egyetemen, majd három évig tanársegéd volt. 1977-től a KISZ megyei bizottságának titkára lett, majd 1985-ben a városi tanács tagja, tanácselnök-helyettes.

1989-ben átlépett az MSZP-be, ahol a Veszprém megyei szervezet elnökévé választották. Az idők szelét megérezve már ekkor azt mondta: "A jövőben nagyobb szükség lesz nyomdagépre, mint üdülőre." Talán ennek a szellemében lett 1990-ben a párt országos titkára, novembertől pedig ügyvezető alelnöke. Kampányfőnökként ő irányította az MSZP felkészülését az 1994-es választásra, amelyen a szocialisták abszolút többséget szereztek.

Forrás: MTI

Szekeres 1994 és 1998 közt a szocialisták frakcióvezetője volt. Az 1994-es, a választási győzelem utáni kongresszuson szerette volna elérni, hogy létrehozzák számára az elnökhelyettesi posztot, de meg kellett elégednie az alelnöki székkel. Bár többször felmerült a neve lehetséges miniszterként is, a Horn-kormány idején nem került be a kormányba. 1998-ban ismét Szekere irányította az MSZP kampányát, a párt ekkor azonban alulmaradt a Fidesz-FKGP szövetséggel szemben.

A választási vereség után Horn Gyula távozott a pártelnöki posztról, és Szekeres egyike volt azoknak, akiknek neve felmerült lehetséges utódként, de mivel kampányfőnökként közvetlen felelőssége volt a vereségben, a háttérbe kellett vonulnia, kárpótlásként elfoglalhatta a parlament költségvetési és az európai integrációs bizottságának elnöki székét.

A 2002-es győzelem után a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lett, illetve népesedési kormánybiztos. Medgyessy lemondása után, a Gyurcsány-kormány megalakulásakor felmerült a neve lehetséges gazdasági vagy munkaügyi miniszterként, de ekkor még nem került be a kormányba. Erre 2006-ig kellett várnia, amikor a honvédelmi tárcát foglalhatta el a második Gyurcsány-kormányban.