Az MSZP március 21-i kongresszusán elsöprő többséggel választották pártelnöknek Gyurcsány Ferencet, de ő közben a kormányfő-keresési kudarc miatt lemondott, így az április 5-i rendkívüli kongresszuson új vezetőt választanak a szocialisták. A párt egyik alelnöke, Mesterházy Attila az elnökség szerdai ülése után a felmerült nevekre reagálva közölte, hogy mindenki csak akkor tekinthető hivatalos jelöltnek, ha a kongresszusi jelölőbizottság előtt elvállalja a jelölést.
Lamperth Mónika elnökhelyettes ugyanakkor közölte, "én ma három erős személyt látok, Kiss Pétert, Lendvai Ildikót és Szekeres Imrét". Hozzátette: "Lehet, hogy lesz negyedik és ötödik jelölt is, mert ez egy demokratikus párt, és alulról jövő folyamat zajlik." A Lamperth által említett három politikus mindegyike régóta meghatározó figura az MSZP-ben, és nem először merül fel a nevük az elnöki tisztségre.
Kérdéses, hogy valóban mindhárman vállalják-e a jelölést, korábban ugyanis voltak olyan javaslatok a párton belül, hogy inkább egy konszenzusos jelölt legyen, így kerülve el a belső harcot az amúgy is nehéz időket élő MSZP-ben. A Tárki legutóbbi - ráadásul még nagyrészt a kormányválság előtt készített - felmérése szerint a párt támogatottsága 12 százalék a teljes lakosság körében, tehát nehéz dolga lesz az új elnöknek, bárki lesz is az.
Kiss Péter
Az ötvenedik születésnapját idén nyáron ünneplő Kiss Péter 1992-ben lett országgyűlési képviselő, de igazán csak 1994-ben országosan ismert politikus. Kiss Péter a BIT (Baloldali Ifjúsági Társulás) elnökeként került előtérbe, amely szervezetnek vezetői közül sokan korábban még a KISZ-ben voltak aktívak. Kiss maga a KISZ budapesti bizottságának első titkára volt 1987 és 1989 között. Az 1994-es választási együttműködés keretében 18 BIT-es jelölt került akkor az Országgyűlésbe, de hamar kiderült, hogy Kiss messze a legtöbbre hivatott és a legnagyobb ambíciókkal rendelkező a társaságból, és jóval gyorsabban is haladt előre karrierje a többiekénél.
Másfél évvel a Horn-kormány megalakulása után, 1995 végén, Kósáné Kovács Magda lemondását követően Kiss Péter lett a munkaügyi miniszter, és ő is maradt a ciklus végéig. A választások elvesztése után Kiss tekintélye a párton belül nőtt, és a tisztújításon ügyvezető alelnökké - gyakorlatilag a párt második emberévé - választották. A Medgyessy-kormányban Kiss visszakapta régi tárcáját, de egy év után a kancellária élére került - Kiss Elemér kényszerű távozása után -, ami pozícióerősödést jelentett.
Medgyessy 2004 augusztusi bukásakor az MSZP vezetése Kisst ajánlotta miniszterelnöknek, aki vállalta is a jelölést, de a pártkongresszuson végül alulmaradt Gyurcsány Ferenccel szemben. Veresége nem járt száműzetéssel, megtarthatta kancelláriaminiszteri posztját, a második Gyurcsány-kormányban pedig előbb a munkaügyi tárcát vezette, majd 2007 nyarán visszatért a Miniszterelnöki Hivatal élére.
Kiss hosszú ideje az MSZP Baloldali Tömörülésének tagja, és évek óta vezetője. Ez a párt legbaloldalibb platformja, amely hangosan szokott tiltakozni a szegényeknek és a nyugdíjasoknak járó juttatások megnyirbálása ellen. Kiss stílusa kifejezetten barátkozó, kedélyes, de érezhető benne némi távolságtartás, bizalmatlanság is. Szóhasználata gyakran bürokratikus, apparátusi stílusú, de előadásmódja valamelyest oldja a mondatok merevségét.
Lendvai Ildikó
Az 1946-os születésű, magyar-történelem szakon diplomázott Lendvai Ildikó 1974-től a KISZ központi bizottsága kulturális osztályán dolgozott, majd 1984-től az MSZMP központi bizottság kulturális alosztályának munkatársa, majd osztályvezető-helyettes. Kritikusai szerint Lendvai a KISZ és az MSZP kulturális osztályain gyakorlatilag cenzorként dolgozott, korlátozta a rendszer által veszélyesnek tartott műveket és előadókat.
Lendvai 1974-től volt az MSZMP tagja, 1989-ben pedig átlépett a megalakuló MSZP-be. Itt 1992-től a Vitányi Iván által szervezett Társulás a szociáldemokrata értékekért platform és a nőtagozat vezetője lett, 1994-ben pedig az MSZP budapesti elnökévé választották. Lendvai politikai hátországát azóta is a főváros jelenti, itt, választókerülete a XXII. kerületben található.
1994 óta képviselő, a párt országos elnökségébe 1996-ban került be. 1998-tól frakcióvezető-helyettes, 2002-ben választották a képviselőcsoport vezetőjévé, ezt a posztot máig ő tölti be. A kampányban nagyon aktív volt, és ő szolgáltatta az egyik legemlékezetesebb pillanatát: szótagolva mondta, hogy nem lesz gázáremelés (persze józan elemzők várakozásainak megfelelően nem tartották be ezt az ígéretet). 2002-ben tovább növelte az ismertségét az, hogy nyilvánosságra került az a hangüzenet, amelyet Friderikusz Sándornak hagyott, amelyben az MSZP támogatásáról biztosította az MTV-elnöki posztjára pályázó tévést.
Frakcióvezetőként Lendvai legnagyobb sikere, hogy egyben tartotta a pártot, és mindig biztosította a parlamenti többséget a kormány számára - például a kiszavazásért és igazolatlan hiányzásért járó pénzbüntetés bevezetésével. Ez legtöbbször még a kisebbségi kormányzás idején is sikerült, csak néhány interpellációs és napirendi szavazást buktak el a szocialisták. A szocialista szimpatizánsok körében népszerűvé tette, hogy parlamenti megszólalásaiban vagy az MTV Nap-kelte című műsorának gyakori vendégeként mindig élesen támadta a Fideszt.
2004-ben Lendvai jelen volt azon a tanácskozáson, amelyen az MSZP és az SZDSZ vezetői eldöntötték Medgyessy Péter miniszterelnök leváltását, majd Kiss Péter kormányfőjelöltsége mellett lobbizott a frakcióban. Amikor azonban a kongresszus Gyurcsány Ferencet választotta, Lendvai is látványosan felsorakozott mögé. A neve ugyan 2002 óta minden tisztújításkor felröppent mint lehetséges elnökjelölt - még 2007-ben is, amikor Gyurcsány lett az MSZP első embere -, de ő soha nem vállalta.
Szekeres Imre
A három szóba került jelölt közül Szekeres Imre kezdte a politizálást a legkorábban. 19 éves korában, 1969-ben a vegyipari technikusi érettségi évében lépett be az MSZMP-be. 1974-ben végzett vegyészmérnökként a Veszprémi Egyetemen, majd három évig tanársegéd volt. 1977-től a KISZ megyei bizottságának titkára lett, majd 1985-ben a városi tanács tagja, tanácselnök-helyettes.
1989-ben átlépett az MSZP-be, ahol a Veszprém megyei szervezet elnökévé választották. Az idők szelét megérezve már ekkor azt mondta: "A jövőben nagyobb szükség lesz nyomdagépre, mint üdülőre." Talán ennek a szellemében lett 1990-ben a párt országos titkára, novembertől pedig ügyvezető alelnöke. Kampányfőnökként ő irányította az MSZP felkészülését az 1994-es választásra, amelyen a szocialisták abszolút többséget szereztek.
Szekeres 1994 és 1998 közt a szocialisták frakcióvezetője volt. Az 1994-es, a választási győzelem utáni kongresszuson szerette volna elérni, hogy létrehozzák számára az elnökhelyettesi posztot, de meg kellett elégednie az alelnöki székkel. Bár többször felmerült a neve lehetséges miniszterként is, a Horn-kormány idején nem került be a kormányba. 1998-ban ismét Szekere irányította az MSZP kampányát, a párt ekkor azonban alulmaradt a Fidesz-FKGP szövetséggel szemben.
A választási vereség után Horn Gyula távozott a pártelnöki posztról, és Szekeres egyike volt azoknak, akiknek neve felmerült lehetséges utódként, de mivel kampányfőnökként közvetlen felelőssége volt a vereségben, a háttérbe kellett vonulnia, kárpótlásként elfoglalhatta a parlament költségvetési és az európai integrációs bizottságának elnöki székét.
A 2002-es győzelem után a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lett, illetve népesedési kormánybiztos. Medgyessy lemondása után, a Gyurcsány-kormány megalakulásakor felmerült a neve lehetséges gazdasági vagy munkaügyi miniszterként, de ekkor még nem került be a kormányba. Erre 2006-ig kellett várnia, amikor a honvédelmi tárcát foglalhatta el a második Gyurcsány-kormányban.