Nem oszlatta fel magát az Országgyűlés

Hétfőn délután kezdte meg az érdemi törvényalkotási munkát az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban. A parlament feloszlásáról szóló javaslatot elutasították. A tíz megvitatott mentelmi ügy egyikében sem függesztették fel az érintett képviselők mentelmi jogát. A képviselők több válságkezelést célzó törvényről is vitatkoztak. Megszavazták a napi standolás megszüntetését a vendéglátóiparban. A napirend előtti felszólalásokban a reformokat sürgette az MDF és az SZDSZ is: Kóka János szerint ma már 50 százalék felett van az államcsőd veszélye.

A múlt heti évadnyitás után hétfői ülésén kezdte meg a parlament az érdemi törvényalkotó munkát. Az Országgyűlés elutasította a parlament feloszlásáról szóló Fidesz-KDNP-javaslatot és az ugyanerről szóló országos népi kezdeményezést is hétfőn. A Fidesz-KDNP határozati javaslatát 170 igen, 204 nem és 1 tartózkodás mellett, a népi kezdeményezést hasonló arányban, 170 igen és 205 nem szavazattal utasították el. Az eredmény megfelel az előzetes várakozásoknak, mivel az MSZP és az SZDSZ is jelezte korábban, hogy nem fogják megszavazni a feloszlást.

A napirend előtti felszólalásokban a szükséges reformokról beszéltek az SZDSZ és az MDF vezetői is. Mindkét párt a Reformszövetség által hétvégén ismertetett terveket méltatta, amelyek a kormány terveinél drasztikusabb változtatásokat sürgettek. Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a Reformszövetség programja lehet a megoldás a válságra, Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig "őszinte anyagnak" nevezte a javaslatokat, amellyel kapcsolatban ugyanakkor több kérdése is van pártjának. Kóka János felszólalásában bankcsőd és devizaválság lehetőségéről is beszélt, és azt mondta, hogy az államcsőd veszélye közgazdászok szerint ötven százalék felett van.

A napirend előtti felszólalások és az interpellációk után következtek a fontosabb törvények vitái és a szavazások.

Megszűnik a napi standolás

Márciustól nem naponta, hanem havonta egyszer kell standolni a vendéglátóiparban, megszűnik a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabály, és a házipénztár rendszere is megváltozik - az erről szóló törvényjavaslatot elfogadta az Országgyűlés. A fideszes Szatmáry Kristóf és Pelczné Gáll Ildikó által beterjesztette javaslat lényege, hogy a válság által sújtott vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terheket könnyítsék. A vállalkozások a házipénztárban az éves bevétel 1,2 százaléka helyett 2 százalékát tarthatják. A törvényjavaslatot egyhangúlag, 364 igen szavazattal fogadta el a parlament.

Önkényesen szerződő bankok

Probléma:
A gazdasági válság alatt a korábbinál látványosabban jelent meg az a probléma, hogy a bankok egyoldalúan módosíthatják a lakossági kölcsönszerződéseket és lízingszerződéseket.

Javaslat:
A törvénymódosítás a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatának szabályozására előírná, hogy módosítás esetén az érintett ügyfelet személyre szabottan értesíteni kelljen. Az értesítést olyan határidőn belül kellene kézbesíteni, amikor a változás elfogadása helyett az ügyfélnek még van reális lehetősége más bankhoz átszerződni. A javaslat emellett megerősítené a pénzügyi ágazat felügyeletét, hatékonyabbá téve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének működését. A módosítást a kormány nevében Veres János pénzügyminiszter terjesztette elő, arról hétfőn részletes vitát folytattak, de még nem szavaztak.

Vastag állami cégvezérek

Probléma:
Miközben a gazdasági válság miatt a kormány hatalmas kiadáscsökkentési programokat hirdetett, az állami cégek élén továbbra is hatalmas vezetői testületek állnak az ellenzék szerint, amelyek tagjai óriási fizetésekre jogosultak.

Javaslat:
Az állami cégek kiadásainak csökkentésére a nagy állami cégek igazgatóságait és felügyelőbizottságait a törvény által előírt minimális szintre, 3-3 főre csökkentenék. Ezeknek a testületeknek a tagjai a jövőben a "mindenkori átlagbérrel" egyező fizetést kapnának - írja az előterjesztés. A javaslatot a fideszes Répássy Róbert terjesztette elő, arról hétfőn általános vita volt.

Az MSZP-s Podolák György felvetette, hogy a törvényt kiterjesszék, és az vonatkozzon az önkormányzati vállalatokra is, ne csak az államiakra. Az előterjesztő, Répássy Róbert azt mondta: támogatják, hogy a javaslatot terjesszék ki az önkormányzatokra is.

Nem függesztették fel a mentelmi jogokat

A képviselők mentelmi ügyeiről is tárgyaltak hétfőn. A három közvádas és a hét magánvádas ügy közül egyikben sem függesztették fel az érintettek mentelmi jogát az Országgyűlésben.

A képviselők csaknem egyhangúlag, egyetlen nem szavazattal elfogadták a Magyarország afganisztáni katonai szerepvállalásáról szóló jelentést.

A képviselők 355 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, két tartózkodással fogadták el a korábban Répássy Róbert (Fidesz) által benyújtott, majd visszavont, de Rubovszky György (KDNP) által sajátjaként fenntartott az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Nem lesz szó ugyanakkor az eltitkolt pártállami múlt megismerhetőségéről szóló SZDSZ-es javaslatról azt ugyanis 185 igen, 4 nem és 184 tartózkodás mellett az Országgyűlés nem vette tárgysorozatba.

A jövő hétre halasztották a zárószavazását annak a törvényjavaslatnak, amely szerint az állam rászorultsági alapon átmeneti segítséget nyújtana a gazdasági válság miatt állásukat vesztő embereknek, akik különben nem tudnák fizetni a korábban felvett lakáshiteleket.