Ellenszélbe kerültek Gyurcsány nagy tervei

A kormány abban bízik, hogy az SZDSZ és az MDF támogatásával sikerül keresztülvinnie a parlamenten a Gyurcsány Ferenc által bejelentett válságintézkedéseket, a két kis párt azonban hűvös távolságtartással fogadta a terveket. Ráadásul a nagy egységről szóló hivatalos nyilatkozatok ellenére az MSZP-n belül is vannak olyanok, akik elégedetlenek a miniszterelnök reformterveivel.

Viccelődéssel ütötte el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hétfői parlamenti beszédére érkezett ellenzéki kritikákat (azon poénkodott, hogy személyesen ő felelős az egész világgazdasági válságért), de lehet, hogy némi hízelgésre is szüksége lesz, ha keresztül akarja vinni hétfőn meghirdetett programját. Az MSZP ugyanis tavaly május óta kisebbségben kormányoz, így még az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadásához is kell ellenzéki támogatás.

A kormányfő által hétfőn meghirdetett javaslatok többsége ebbe a körbe tartozik, tehát elfogadásukhoz elegendő a parlament egyszerű többsége. Ilyenek például az adó- és járulékok megváltoztatásával kapcsolatos törvények, míg a parlament létszámának csökkentésére vonatkozó és egyéb közjogi elképzelések esetében már kétharmados támogatásra van szükség, ami a Fidesz nélkül nem megy. Az [origo]-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő kormányzati források azt mondták, számoltak azzal, hogy a Gyurcsány által bejelentett változtatások nagy része egyszerű többséggel keresztülvihető, és úgy vélik, hogy az esetlegesen elbukó intézkedések "nélkül is megáll a csomag".

A kormány részéről tehát abban bíznak, hogy sikerül megszerezni a kisebb ellenzéki pártok - az egykori koalíciós partner SZDSZ és az MDF - támogatását. "Az adómódosítások átmehetnek, mert sokban összevágnak például az SZDSZ programjával" - hozott példát Bárándy Gergely szocialista képviselő. Az első nyilatkozatok alapján azonban nem egyértelmű, hogy a kormány és az MSZP mennyire veheti biztosra a két párt támogatását.

A részleteket hiányolják

A részletes törvényjavaslatokat hiányolta ugyanis Gyurcsány javaslatai mögül több, az [origo] által megkérdezett SZDSZ-es és MDF-es képviselő is. "Ameddig nem látjuk a konkrét jogszabályokat, addig nem tudjuk kiszámolni, hogy ez jó-e vagy rossz nekünk" - fogalmazott az egyik szabad demokrata képviselő, aki a frakciófegyelemre hivatkozva névtelenséget kért. A politikus szerint az is fontos kérdés, hogy több tervezetben vagy egy salátatörvényben terjesztik majd a parlament elé az intézkedéseket. Utóbbi esetben ugyanis - vélte a képviselő - egy sor negatív intézkedést is becsempészhetnek a javaslatok közzé, amire csak egy igen vagy egy nem gombot lehet majd nyomni.

Az MDF elnöke, Dávid Ibolya ugyan csak bírálatokat fogalmazott meg a Gyurcsány-beszédre adott reakciójában, a párt frakcióvezetője, Herényi Károly azonban jelezte, hogy hajlandók támogatni "ésszerű, jó javaslatokat". Ő is sietett azonban hozzátenni, "jelenleg még javaslatok sincsenek, így nem lehet tudni, a kormány valójában mit akar". Fodor Gábor SZDSZ-elnök is óvatosan nyilatkozott az elfogadás esélyeiről, és előrebocsátotta, hogy adó- és járulékcsökkentéshez, valamint a szociális rendszer igazságosabbá tételéhez hajlandók a támogatásukat adni, de a közterhek emeléséhez már nem.

Sem formális, sem informális

Gyurcsány Ferenc azt ígérte, hogy két héten belül benyújtják az intézkedéseket tartalmazó törvényjavaslatokat, névtelenséget kérő kormányzati források szerint pedig az előkészítés már ott tart, hogy normaszövegeken dolgoznak. Az általunk megkérdezett képviselők szerint az előkészületek nem terjedtek ki arra, hogy megkeressék az SZDSZ-t és MDF-et.

Nem volt sem informális, sem formális egyeztetés a csomag bejelentése előtt az SZDSZ-szel és az MDF-fel, de "biztos nem lepődtek meg azon, amit ma hallottak" - mondta nevének elhallgatását kérve egy MSZP-s elnökségi tag arra utalva, hogy szerinte a két párthoz eljuthattak az elképzelések. Herényi szerint ugyan nem volt sem formális, sem informális egyeztetés, de az elmúlt napokban valóban kiszivárgott néhány intézkedéstervezet, amelyeket a kormány részéről egyáltalán nem siettek cáfolni.

Az egyértelműnek tűnik, hogy a Fidesz - és a vele szoros szövetségben működő KDNP - támogatására nem számíthatnak a szocialisták. "Gyurcsánnyal már rég nincs miről tárgyalni" - mondta az [origo]-nak egy, a frakciófegyelemre hivatkozva névtelenséget kérő fideszes képviselő. Szerinte az ellenzéki párt január 29-én adott a kormányfőnek egy esélyt arra, hogy kifejtse válságkezelő elképzeléseit. Akkor nem vonultak ki az ülésteremből, de Gyurcsány nem mondott semmit - mondta a képviselő, aki szerint hétfőn már nem volt értelme végighallgatni a miniszterelnököt, ezért mindkét frakció távozott a teremből a beszéd megkezdése előtt.

Elégedetlen MSZP-sek is vannak

A kormány dolgát emellett nehezítheti az is, hogy ugyan a hivatalos nyilatkozatok szerint az MSZP teljes mellszélességgel kiáll a miniszterelnök programja mellett, vannak azért jelei az elégedetlenségnek a párton belül. Sokan gondolják úgy a frakcióban, hogy a program "túl nagyvonalú", mert "olyan ügyekért is mi vállaljuk be a pofont", ami majd csak hosszútávon jár eredménnyel - mondta az [origo]-nak egy névtelenséget kérő szocialista képviselő, aki példaként a nyugdíjkorhatár 2016-tól kezdődő emelését és az ingatlanadót említette. Szerinte sok szocialista képviselő nem érti, miért kell ezeknek pont most nekilátni.

Egy szintén névtelenséget kérő elnökségi tag megerősítette, hogy az időzítést tekintve voltak viták a párton belül, de szerinte a többség elfogadta, hogy "valami markáns dolgot kell csinálni", és a válságkezelés nem halogatható. Így szerinte konfliktusok inkább majd csak az intézkedéseket formába öntő törvénymódosításoknál lesznek, főként szakmai kérdésekben. A szocialista vezetéshez tartozó forrásunk hozzátette, neki afelől vannak kétségei, hogyan tudja majd a kormány elmagyarázni az embereknek, miért van ezekre a lépésekre szükség, főleg, mert eddig sem volt jó döntéseinek kommunikálásában.