Csak egy elmélet a cigánybűnözés

A magyar törvények szerint adatvédelmi okokból sem népszámlálás, sem bűnügyi statisztika nem rögzítheti az állampolgárok etnikai hovatartozását, származását. Az elmúlt hetekben a miskolci rendőrkapitány mellett több vezető politikus is beszélt a problémáról, pedig ha számokkal kellene alátámasztaniuk állításaikat, bajban lennének. Még az is csak becslés, hogy hány cigány él Magyarországon.

"Világossá kell tenni, hogy a cigány származású bűnelkövetők, súlyos bűncselekményeket elkövetők aránya jelentős mértékben, napról napra fokozódó mértékben, érzékelhető mértékben növekszik" - fogalmazott Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerdán. A pártelnök nem beszélt arról, mire alapozza kijelentését. Hivatalosan nem is mondhatott ilyet, a romák által elkövetett bűncselekményekről, vagy a társadalmi problémák etnikai vetületéről ugyanis nincs átfogó statisztika, Orbán így nem tudná adatokkal alátámasztani mondatait.

Hasonlóan járt el a miskolci rendőrkapitány, aki bár cigány bűnelkövetőkről beszélt, kijelentéseit számszerű adatokkal nem tudná igazolni. Gyurcsány Ferenc kormányfő blogján írt a Cozma-gyilkosság kapcsán a kérdésről, szerinte "az elkövető vélhető roma származása még tovább feszíti a társadalmi ítéletek és előítéletek egyre fojtogatóbb hálóját".

Statisztikák adatvédelmi okokból nincsenek: az állampolgárok származása érzékeny információnak számít Magyarországon. A törvények szerint ezért a népszámláláson is csak arról derül ki, hogy valamely nemzetiséghez vagy etnikumhoz tartozik, aki önként bevallja. Ugyanezért nem tarthatják nyilván a hatóságok, hogy például egy bűncselekmény elkövetői vagy az elítéltek romák-e.

Az önkéntes bevallás ugyanakkor többnyire csalóka. A legutóbbi népszámláláson például körülbelül 200 ezer ember mondta azt, hogy cigány. Pedig a kisebbségkutatók 6-700 ezerre teszik a hazai cigányság számát, ami viszont egyszerű becslés. Az eltérés oka, hogy a szocilógusok kutatásaik során azokat is a romának számítják, akiket - ha ők nem is mondják ezt magukról - környezetük cigánynak tart - mondta az [origo]-nak Iványi Klára, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársa.

Hasonló a helyzet akkor, amikor cigányok ellen követnek el valamilyen bűncselekményt. Tavaly több molotov-koktélos támadás után is felmerült, hogy rasszista indíték állt a háttérben. Akkor kikértük a rasszista, etnikai alap bűncselekményekre vonatkozó adatokat az ORFK-tól. Kiderült azonban, hogy nincs kifejezetten a romák elleni rasszista támadásokról adat, a rendőrség ugyanis nem készíthet ilyen külön statisztikát. Kizárólag az etnikai, nemzeti, vallási és egyéb kisebbségeket egy csoportként kezelő adathoz lehet hozzájutni.

Kik ülnek a börtönökben?

Nagyon nagy szükség lenne az információra Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) igazgatóhelyettese szerint. "Azt sem tudjuk, hogy hány roma elítélt van, pedig ez fontos lenne, mert segíthetné a szabadulás utáni reintegrációt" - mondta. Azért is kellene több információ a roma bűnelkövetőkről, mert ez segíthetné például az igazságszolgáltatásban a diszkrimináció visszaszorítását - amelyről szintén nem rendelkezünk adatokkal.

Az adathiány nemcsak a bűnüldözést teszi sokszor ellentmondásossá, hanem akár több százmillió forint felhasználását is. A roma fejlesztési programok megvalósítása Magyarországon folyamatos csapdában van - mondta az [origo]-nak Kóczé Angéla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. Szerinte az adatvédelmi törvény blokkolja még azt is, hogy a felzárkóztató stratégiák hatását felmérjék. Az Európai Bizottság is többször kérte Magyarországot, hogy monitorozza a romáknak szóló programok megvalósulását. A kutató szerint hatékonyabbak lehetnének a roma programok, ha rendelkezésre állnának valós adatok a kisebbségek helyzetéről, jobban lehetne például koncentrálni egy-egy problémás területre.

Nyugat-Európában sok helyen nem tekintik tabunak a származásra vonatkozó adatok gyűjtését, igaz, ott máshogyan - nem származásukkal - magyarázzák például a bevándorlók nagyobb arányát a börtönökben - mondta Kóczé.

Kerezsi Klára szerint ugyanakkor a mai magyar szabályozás alapvetően rendben van, mert "az államnak nem kell csoportosítania az embereket", és nem kell ezt tennie a hivatalos bűnügyi statisztikáknak sem. A megoldás Kerezsi és Kóczé szerint is a kutatás, vagyis az önkéntes bevalláson alapuló információgyűjtés. A probléma, hogy kevés hazai kutatás létezik a témában, a börtönben ülő romákról összesen kettő-hármat tudott az OKRI igazgatóhelyettese.

Félünk az információtól

Az etnikai statisztikák és az adatvédelem közötti ellentmondásokról a Közép-európai Egyetemen (CEU) végeztek kutatást. Kisebbségi jogvédők szerint is nagyon fontos lenne az adatgyűjtés, ugyanis a diszkrimináció bebizonyítását egy-egy ügyben sokszor megakadályozza, hogy nincs olyan kimutatás, melyre hivatkozni lehetne - olvasható a CEU Politikai Tanulmányok Központjának honlapján.

A tájékoztató szerint az adathiánynak két fő oka van: egyrészt még a döntéshozók közül is sokan úgy hiszik, hogy a nemzetközi jog és a legtöbb európai ország tiltja a kisebbségekkel kapcsolatos összes adatgyűjtést. De maguk a kisebbségek is félnek attól, hogy a róluk gyűjtött információkat illetéktelenek felhasználják ellenük. Attól is tartanak - áll a CEU ismertetőjében -, hogy a statisztikák megerősítenék a kisebbségekről szóló negatív sztereotípiákat.