Helyi frekvenciákkal kárpótolnák a Kossuth rádiót

Vágólapra másolva!
Helyi frekvenciákkal növelné a Kossuth rádió vételi lehetőségét a médiahatóság, ha már nem ment bele abba, hogy a közszolgálati adó frekvenciát cseréljen a Sláger Rádióval. A testület Fidesz által delegált tagja ezzel nem ért egyet, szerinte segíteni kellett volna az adót abban, hogy minél nagyobb területen fogható legyen.
Vágólapra másolva!

Helyi frekvenciákkal javítaná a Magyar Rádió Kossuth adójának vételi lehetőségeit a médiahatóság, miután nem adta áldását arra, hogy a nemzeti főadó megkapja a Sláger Rádió hullámsáv-tartományát - mondta Szalai Annamária, a Fidesz által delegált testületi tag csütörtökön. "Történelmi lehetőséget" mulasztott el az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), amikor szerdai ülésén nem támogatta a frekvenciacserét, ehelyett elindította a Sláger és a Danubius Rádió frekvenciájának megpályáztatását - tette hozzá.

"Ez azért gond, mert a médiatörvény elfogadása óta eltelt 13 év megmutatta a hazai rádiós piaci rendszer előnyeit és hátrányait, ezzel a döntéssel pedig hosszú időre befagyasztotta a testület ezt a beteg rendszert" - mondta Szalai Annamária, aki még bízik abban, hogy "nincsenek megfordíthatatlan folyamatok". Szerinte fontos szempont a verseny szabadsága, de ennél fontosabb, hogy a testület megfelelően gazdálkodjon a nemzeti frekvenciavagyonnal, például oly módon, hogy hozzásegíti a Kossuth adót ahhoz, hogy az ország minél nagyobb területén fogható legyen.

Such György, a Magyar Rádió elnöke csütörtökön azt közölte: az ORTT-ülés szó szerinti jegyzőkönyvének ismeretében döntenek, hogy tesznek-e, és ha igen, milyen további lépéseket. A rádió vezetésének egyik, név nélkül nyilatkozó szerinte nem lenne megfelelő a helyi frekvenciákkal való hálózatbővítés, amely "sokkal bonyolultabb és lassabb", mint az általuk javasolt módszer.

Such György rádióelnök január végén kérte, hogy a Sláger koncessziójának idén novemberi lejárta után cseréljenek sávtartományt, s így a Kossuth adó készletét pályáztassa meg az ORTT. Egy az MTI birtokába jutott levél szerint a cserével a mostani 74 helyett az ország területének 81 százalékát érnék el, ráadásul kevesebb adótoronnyal, azaz olcsóbban.