A rendőr kedvétől függ, büntet-e a kötelező biztosítás miatt

Sok autós nem kapta még meg a kötelező biztosításáról szóló igazoló kötvényt vagy csekket, így ha útnak indulnak, akkor szabálytalanul vezetnek. A rendőrség és a biztosítók szerint is tanácsos a biztosításról szóló szerződéseket, ajánlatokat és az előző hónapok befizetéseit igazoló csekkszelvényeket is magunkkal vinni. A büntetést még így sem feltétlenül ússzák meg a szabálytalankodók, az intézkedő rendőrön múlik, hogy büntet-e.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) honlapján olvasható tájékoztató szerint az intézkedő rendőrtől függ, hogy az autós mekkora büntetésre számíthat, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) érvényes.

Ha nincs a vezetőnél a biztosítás befizetését igazoló csekk, a rendőr figyelmeztetheti vagy megbírságolhatja őt, a bírság összege 3-20 ezer forintig terjedhet. Ennek tetejébe még szabálysértési feljelentést is tehet az autós ellen, ami legfeljebb 30 ezer forintos büntetést jelent. Ha pedig kiderül, hogy a kocsinak nincs érvényes kötelező biztosítása, akkor akár 100 ezer forintra is megbüntethetik.

Az intézkedő rendőr a járműnyilvántartásból is ellenőrizheti a biztosítás meglétét. Legjobb esetben 11 napja van az autó tulajdonosának, hogy igazolja megkötött biztosítását, ha a helyszínen ezt nem tudja megtenni. Ezt követően lakóhelyének jegyzője kivonja a forgalomból a kocsit.

Jámbor István alezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője az [origo]-nak elmondta: a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megkereste őket azzal, hogy néhány biztosító cég nem küldte ki idejében ügyfeleinek a befizetéseket igazoló iratokat. Így sok autós kénytelen az érvényes biztosítást igazoló szelvény nélkül használni a gépkocsiját. Jámbor szerint aki ennek tudatában indul el autójával, annak tudnia kell, hogy szabálysértést követ el.

A rendőrség figyelmeztette az intézkedő rendőröket a problémára - mondta el Jámbor -, azonban nem adhatnak ki általános utasítást, a rendőrnek kell eldöntenie a helyszínen, hogy milyen büntetést szab ki. Az ORFK ugyanakkor jelezte, hogy a rendőrök mást is elfogadhatnak igazolásként, mint a 190/2004-es kormányrendeletben előírt biztosítási kötvényt és csekket vagy a biztosító által kiállított igazolólapot. Jó lehet akár a biztosítás meglétére utaló szerződés vagy ajánlat is.

A lényeg az, hogy legalább egy olyan igazolás legyen a sofőrnél, amelyet a biztosító állított ki, és rá van írva, hogy a biztosítási díjat meddig rendezték. A januári feladóvevény is érvényes lehet februárra, érdemes megtartani. Nagyobb gond balesetkor lehet, mivel a biztosítással nem rendelkező autós a teljes kárt fizetheti zsebből.

Miért késlekednek a biztosítók?

Forgács Zoltán, a MABISZ közgazdasági ügyvezetője az [origo]-nak azt mondta, hogy az autósnak már az adott hónap 20. napja körül gyanakodnia kéne, ha nem kap csekket az esedékes kgfb-ről. Ezt ilyenkor jeleznie kell a biztosítónak. Külön problémát jelentett az a 700 ezer autós, aki biztosítót váltott. Ugyanis a bónusz-malusz kockázati besorolásokra az elmúlt években fél évük volt a társaságoknak, míg egy jogszabályi változtatás nyomán már az év utolsó napjáig figyelembe kell venniük, ha például kár éri a kocsit, és ebben hibás a tulaj. Így mindössze egy hónapjuk maradt a biztosítóknak az autósok kockázati besorolására, és ez késéseket okoz az egész rendszerben.

A posta is lassan, 10-12 nap alatt vállalja el a küldemények kézbesítését, így ennek is szerepe lehet a késésekben - állította Forgács. Sok biztosító a rövid határidők miatt inkább 60 napos fizetési haladékot adott ügyfeleinek, és addig is vállalta a fedezetet a kocsira. Forgács is azt javasolja, hogy azok az autósok, akik biztosítót váltottak és még nem kaptak hivatalos papírt erről, vigyék magukkal az ajánlatot, hogy a rendőr lássa, már megtették az első lépést a szabálysértés elkerülésére. Amennyiben az autós mindent megtett, és teljesen a biztosító a hibás, úgy a cégnek vállalnia kell az esetleges bírság kifizetését - mondta Forgács.

Forgács szerint az igazi megoldás a komplett rendszer megváltoztatása lenne. Szerinte a biztosítóknak óriási munkát ad, hogy évente egy nagy hullámban érkeznek az ügyfelek a kgfb-k miatt. Jobb lenne tehát, ha január 1. helyett a kockázatviselés kezdete lenne a mérvadó, és így az év teljes hosszában eloszlana a biztosítások megkötése.