Zuschlag-per: Topolánszky ellentmondott Mesterházynak

Vágólapra másolva!
A Zuschlag-per szerdai tárgyalásán Topolánszky Ákos egykori ifjúsági minisztériumi helyettes államtitkár megerősítette korábbi állítását, amely szerint a nemrég az MSZP kormányfőjelöltjeként megnevezett Mesterházy Attila államtitkárként érvényesítette a pályázatoknál a politika érdekeit. Szerdán egy a Zuschlag-üggyel összefüggő másik perben elutasították Szilvásy György munkatársainak keresetét Topolánszkyval szemben.
Vágólapra másolva!

Mesterházy Attila politikai államtitkár az ifjúsági ügyekre "erős hatással volt" - mondta a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó Zuschlag-per szerdai tárgyalási napján Topolánszky Ákos, aki a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószerügyi koordinációért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott 1999 januárjától 2003 októberéig. Fodor Endre tanácsvezető bíró a tanút Zuschlag János kérésére idézte be a bíróságra és az ifjúsági helyettes államtitkárság működéséről kérdezte.

Topolánszky azt mondta, hogy kizárólag a kábítószerügyi koordinációért felelős államtitkárságokon történtekről tud konkrétan beszélni, a többi államtitkárságon történteket hallomásból ismeri. Zuschlag Jánossal és a perben szereplő egyesületekkel, azok pályázataival semmilyen kapcsolata nem volt - jelentette ki.

Mint mondta, a minisztériumot 2002-ben egy évig Jánosi György vezette, majd Gyurcsány Ferenc kinevezésével megváltozott a szervezet működése, mert szakmai egyeztetéseket és tanácskozásokat tartottak. Gyurcsány Ferenc minisztersége elején a szakmaiságot helyezte előtérbe, majd ez a helyzet 3-4 hónap után alapvetően megváltozott. Ezután már a miniszterelnökségre készült Gyurcsány, ami már másfajta politizálást követelt - mondta Topolánszky.

Topolánszky vallomása szerint az Ifjúsági és Sportminisztériumban, majd az utódszervezeteinél Mesterházy Attila államtitkár érvényesítette a pályázatoknál a politika érdekeit. A minisztérium által kiírt pályázatok szakmai értékelését követően a tárca politikai vezetése, jellemzően a politikai államtitkár, átnézte a nyertes listát. A politikai államtitkár ilyen alkalmakkor számon kérte, hogy meghatározott szervezetek lemaradtak a listáról, vagy ellenkezőleg, azt, hogy adott szervezetek szerepeltek rajta - mondta.

Topolánszky szerint amennyiben feszült volt a viszony a politikai vezetés és a szakmai vezetés között, ez a "diktátum formáját öltötte", tehát a politikai államtitkár meghatározta, hogy mely szervezetet kell támogatni. A nyomozati szakban tett vallomása szerint Mesterházy Attilától kapott ilyen jellegű politikai kéréseket, megrendeléseket, amelyek után a listát a helyettes államtitkárságnak át kellett dolgoznia.

Mesterházy a bíróságon tett tanúvallomásában tagadta, hogy bármilyen köze volt a Zuschlag-féle pályázatokhoz. Azt mondta, hogy az ő idejét amúgy is főként a sport terület kötötte le.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-étől előzetes letartóztatásban van.

A Zuschlag-per szerdai tárgyalási napján befejeződött a tanúk meghallgatása. A per kedden folytatódik iratismertetéssel. A perben elsőfokú ítélet 2010 márciusában várható.

Elutasították a Topolánszky elleni keresetet

Szerdán egy Topolánszkyval szembeni keresetet is tárgyaltak egy másik, de a Zuschlag-üggyel összefüggő perben. A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elutasította az egykori ifjúsági minisztérium két vezető beosztású munkatársának, az elmúlt években több fontos posztot is betöltő Szilvásy Györggyel szoros viszonyban lévő Rákosi Ferencnek és Alács Tibornak Topolánszky Ákossal és a hvg.hu-val szembeni keresetét.

A személyiségi jogi pert a tárca korábbi helyettes államtitkárának 2007. szeptember 27-én a hvg.hu hírportálon megjelent "Belülről látta - Gyurcsányról, Zuschlagról és Ocsovairól" című interjúja miatt indította a két felperes.

Rákosi Ferenc és Alács Tibor keresete szerint valótlanok és jó hírnevet sértők a kifogásolt cikknek azok a kitételei, melyek szerint "már Jánosi minisztersége alatt az akkor közigazgatási államtitkárként dolgozó Szilvásy bevezette a közigazgatási double checking, a kettős ellenőrzés rendszerét. Ekkor jött létre a GYISM-ben [Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium] a pályázati pénzek elosztásának 'előzsűrije'. Ezt Szilvásy legközelebbi munkatársai, az úttörőszövetség egykori funkcionáriusai végezték, akiket ő mindenhová magával visz; jelenleg a kormányzati negyed építésénél bábáskodnak. Két emblematikus figurája ennek a csapatnak Rákosi Ferenc és Alács Tibor, akik már akkor is a minisztérium legjobban fizetett politikai tanácsadóiként cenzúrázták - tehát nem köztisztviselőként belülről, hanem politikai megbízottként kívülről - a szakmai helyettes államtitkárok munkáját és döntéseit" - áll a cikkben.

A hvg.hu-nak Topolánszky azt nyilatkozta, hogy Rákosi és Alács "egy támogatási szerződés elkészítését megelőzően, már a gondolat megszületésekor előzsűrizték a szakmai vezetők döntéseit, engedélyezték, hogy egy támogatási igényt egyáltalán megtárgyaljanak-e, vagy eleve utasítsanak el. Ez a nagyon aggályos működési mód gyakorlatilag gúzsba kötötte a szakmai munkát, és bevezette az alapvető bizalmatlanság 'intézményét'".

A bíróság szerdán helyben hagyta a Fővárosi Bíróság ítéletét. Az ítélet szerint semmilyen tekintetben nem állapítható meg jogsértés. Az indoklás egyebek mellett azt tartalmazza, hogy mivel a felperesek nem minősülnek ugyan kifejezetten közszereplőnek, tény, hogy közhatalmat gyakorló szervezetben vállaltak feladatot díjazás ellenében, ezért a közhatalom működésének bírálatát - ami a bíróság szerint az interjú tartalma volt - el kell tűrniük.