Megásta a titkok mély kútját a parlament

Vágólapra másolva!
Elfogadta az országgyűlés a minősített adatokról szóló törvényjavaslatot. A titoktörvényként emlegetett jogszabály révén gyakorlatilag minden irat titkos lesz, amire valaki ráüt egy erre vonatkozó pecsétet. Az eredeti tervezet több garanciát is tartalmazott arra, hogy ne lehessen bármit titkosítani igazán nyomós indok nélkül, de egy MSZP-s képviselő módosító javaslataival mindet kilúgozták belőle. A hétfői szavazások után nem lesz kisebb a parlament, de feláll a korrupcióellenes hivatal.
Vágólapra másolva!

Elfogadta az országgyűlés a titoktörvényt. A képviselők közül 332-en szavaztak igennel és 17-en nemmel. Senki sem tartózkodott. Az MSZP és a teljes jelen lévő Fidesz-KDPN frakció rábólintott a törvényre. Az SZDSZ frakciója, illetve három független képviselő szavazott ellene.

A 2008-ban benyújtott tervezet legnagyobb erénye az lett volna a jelenleg hatályos titoktörvényhez képest, hogy bárkinek lehetőséget adott volna arra, hogy kérje az adatok minősítésének felülvizsgálatát. Ezt az Országgyűlés megváltoztatta, amikor nagy többséggel - az SZDSZ ellenszavazataival - elfogadta a szocialista Tóth Károly módosító indítványát, amely törölte a törvényből az erről szóló két bekezdést. Így továbbra is legfeljebb azt lehet majd kérelmezni a bíróságtól, hogy valaki betekinthessen egy titkos dokumentumba, de az attól még továbbra is titkos marad.

Hasonlóan nagy többséggel - 335 igen szavazattal 17 ellenében - fogadta el a parlament Tóth egy másik módosító indítványát, amely törölte a tervezetből azokat az előírásokat, amelyek kifejezetten megtiltották volna, hogy csak azért minősítsenek titkosnak egy adatot, hogy késleltessék vele a nyilvánosságra kerülését, vagy jogszabálysértés, illetve a hatékonyság hiányát leplezzék vele. Tóth javaslatára került ki a törvényből az is, hogy csak akkor lehet minősíteni egy adatot, ha a titkossághoz nagyobb közérdek fűződik, mint amekkora a nyilvánosságához fűződne.

A parlamenti többség leszavazott több szabad demokrata módosító indítványt is. Az egyik például azt mondta volna ki, hogy érvénytelen a minősítés, ha nem álltak fenn annak törvényes feltételei. Ez azt jelenti, hogy egy dokumentum akkor is titkos maradhat, ha jogtalanul titkosították. A képviselők döntő többsége elutasította azt is, hogy a nemzeti biztonsági felügyelet rendszeresen statisztikákat készítsen és hozzon nyilvánosságra arról, mennyi adatot és hogyan minősítenek az egyes állami szervek.

Az új titoktörvényt fenntartaná azt a mai büntetőjogi gyakorlatot, hogy szabadságvesztéssel fenyeget mindenkit, aki jogosulatlanul szerez meg és használ fel minősített adatot, függetlenül attól, hogy a visszaélést civil - például egy újságíró -, vagy pedig olyasvalaki követte el, aki jogosult volt a minősített adat felhasználására. Az egyik SZDSZ-es módosító azt próbálta elérni, hogy a civileket, újságírókat egyáltalán ne lehessen titok felhasználásáért büntetni, de ezt csak 15 képviselő támogatta, 336-an ellene szavaztak.

Az új törvényt és a hozzá most elfogadott módosító indítványokat korábban hevesen bírálták jogvédők, akik szerint önkényessé és ellenőrizhetetlenné válhat az állami szervek titkosítási gyakorlata, és akár törvénysértéseket is nem nyilvános iratokba lehet majd rejteni. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.

Feláll a korrupcióellenes hivatal

Az országgyűlés hétfői döntése értelmében felállhat a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal. A képviselők erről 179 igen, 163 nem és 4 tartózkodással döntöttek. A hivatal felállítását egy októberben benyújtott korrupcióellenes törvénycsomagban javasolta a kormány.

A hivatal a Közbeszerzések Tanácsa általános jogutódja, önálló államigazgatási szerv lesz. Feladata a tisztességes eljárást megsértő magatartások vizsgálata a közpénzek elosztása, illetve a közbeszerzések lebonyolítása során. Azokat büntetné, akik jogtalanul jutnak előnyhöz és akár a megszerzett előny kétszeresére - akár milliárdos tételre - is bírságolhatna. Vezetőjét az államfő és a kormányfő közösen jelöli, és az Országgyűlés választja meg hat évre.

A Bajnai-kormány korrupcióellenes csomagja sokban hasonlít az idén tavasszal még a Gyurcsány-kormány által felvetett korrupcióellenes intézkedésekhez. Előbbiről ebben a cikkben, utóbbiról pedig itt olvashat részleteket.

Még öt évig nem lesz kisebb parlament

Elbukott az SZDSZ és az MDF törvénymódosítása, amely 200 főben határozta volna meg az országgyűlési képviselők számát. A parlament 199 igen, 2 nem és 148 tartózkodás mellett utasította el az indítványt. Elfogadásához a képviselők kétharmadának kellett volna megszavaznia a javaslatot. A Fidesz és a KDNP frakciója teljes egészében tartózkodott, ahogy két SZDSZ-es politikus és öt független képviselő is, köztük Dávid Ibolya MDF-elnök. A 182 szocialista képviselő mellett támogatta a törvénymódosítást 13 SZDSZ-es és négy független képviselő.

A Fidesz annak ellenére tartózkodott, hogy Orbán Viktor pártelnök korábban azt nyilatkozta, hogy 200 fő alatti parlamentet szeretne. A párt valószínűleg arra vár, hogy saját maga dolgozhassa ki az erről szóló javaslatot, Szíjjártó Péter a Fidesz elnöki stábjának vezetője szerint 2014-nél előbb nem fognak dönteni róla.

Az elbukott javaslat szerint száz országgyűlési képviselő került volna be egyéni választókerületből, száz pedig pártlistáról a parlamentbe.