A kórházprivatizátor szerint rájár a rúd a magáncégekre

Jelképes összegért visszaadja az önkormányzatoknak az általa üzemeltetett kórházak működtetési jogát a Medisyst Kft. - közölte a cég csütörtökön. A Medisyst a lépést azzal indokolta, hogy az elmúlt években szerintük óriási pénzeket vontak ki az egészségügyből. Ráadásul a cég szerint az egészségügyben a magáncégeket hátrányosan megkülönböztetik az állami és az önkormányzati szolgáltatókkal szemben. A kórházprivatizációt a kormány úgy rendezné, hogy biztosítékot kérne a privatizáló cégektől.

Jelképes összegért, névértéken visszaadja az önkormányzatoknak az általa üzemeltetett kórházak működtetési jogát a Medisyst Kft. - közölte a cég csütörtökön az MTI-vel. A cég döntéséről elsőként szerdán a mezőtúri polgármester számolt be, a település kórházát ugyanis a Medisyst privizálta. (Erről itt olvashat bővebben.)

A cég közleménye szerint azért döntöttek így, mert Magyarországon a kórházakat működtető magáncégeket hátrányos megkülönböztetés éri a kevésbé hatékonyan működő állami vagy önkormányzati tulajdonosokkal szemben. A cég nem lát esélyt arra, hogy ez a kedvezőtlen helyzet a jövőben megváltozzon. A cég szerint hátrányos megkülönböztetést volt például, hogy a privatizált kórházak dolgozóinak nem járt 13. havi fizetést.

Szerintük a vállalkozások tulajdon szerinti megkülönböztetése sérti a szektorsemlegesség elvét, és a jól működő intézményeket bünteti, miközben a rosszul működő modelleket konzerválja. A közlemény hozzáteszi: az elmúlt három évben olyan mértékű pénzkivonás történt a magyar egészségügyből, amely ellehetetleníti egy kórház ésszerű működtetését.

A Medisyst szerint minden kórházat jobb műszaki állapotban és pénzügyi helyzetben adnak át az önkormányzatoknak, mint ahogy átvették. A cég négy önkormányzati kórház, a tapolcai, a körmendi, a kőszeg és mezőtúri kórház működtetését vette át 2004 óta. Valószínűleg a Hospinvestre utalva azt írták: "büszkék arra, hogy az általuk üzemeltetett intézmények működését semmilyen botrány nem kísérte az évek során". Hozzátették: minden esetben az érintett képviselő-testületek egyhangú döntése alapozta meg a privatizációt, a működtetés során pedig mindvégig kiváló volt az együttműködés az önkormányzatokkal.

A kórházak üzemeltetésével foglalkozó legnagyobb hazai cég, a Hospinvest ellen júliusban indították meg a felszámolási eljárást. Az öt kórházat - Eger, Gyöngyös, Hatvan, Kiskunhalas, Parádfürdő - működtető Hospinvest anyagi helyzete akkor vált problémássá, amikor az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) március végén bejelentette, hogy kiszáll a finanszírozásból. Az EBRD az egri kórház körüli nehézségek, illetve az egészségügyi reform leállása miatt lépett vissza.

Jelenleg tárgyalja az Országgyűlés azt a több egészségügyi törvényt is módosító javaslatot - úgynevezett salátatörvényt -, amely a kórházprivatizáció kérdését is rendezni próbálja. A tervezet szerint a privatizáló cégnek vagyoni biztosítékot kéne adnia. A biztosíték nem lehet kevesebb, mint a kórház OEP-bevételének a negyede. A javaslat szabályozza azt is, hogy az önkormányzat a cégekkel milyen jellegű szerződést köthet. A Fidesz a parlamenti vitában azt kifogásolta, hogy ezt a kérdést a kormány miért nem külön törvényben szabályozza.